Bezár

SZTEhírek

Duna Ifjúsági Tanács pályázat

Duna Ifjúsági Tanács pályázat

2022. július 01.

Annak érdekében, hogy a fiatalok elképzelései politikai szinten is meghallgatásra kerüljenek, a Duna Régió Stratégia (DRS) pályázatot hirdet a Dunai Ifjúsági Tanács (Danube Youth Council - DYC) egy éves tagságára. A pályázat résztvevői a Duna régió 14 országának 18 és 28 év közötti lakosai lehetnek, akikből tagállamonként összesen 2 fő kerül majd kiválasztásra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Annak érdekében, hogy a fiatalok elképzelései politikai szinten is meghallgatásra kerüljenek, a Duna Régió Stratégia (DRS) pályázatot hirdet a Dunai Ifjúsági Tanács (Danube Youth Council - DYC) egy éves tagságára.

A pályázat résztvevői a Duna régió 14 országának 18 és 28 év közötti lakosai lehetnek, akikből tagállamonként összesen 2 fő kerül majd kiválasztásra.

A DYC pilot jelleggel kerül első alkalommal meghirdetésre, amelyhez technikai és pénzügyi támogatást az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG REGIO), valamint Bécs városa biztosít.

A program 2022. szeptemberétől 2023. októberéig tart, melynek keretén belül a kiválasztott fiataloknak számos élményben lehet részük.

A DYC képviselők többek között részt vesznek a The EU Strategy for the Danube Region (EUSDR) nemzeti koordinátorainak és az EUSDR kiemelt területi koordinátorainak megbeszélésein, illetve a DYC szempontjából releváns nemzetközi eseményeken és találkozókon. Találkozhatnak egymással Bécsben

egy csapatépítő táborban a 2022. november-decemberi időszakban, valamint az egy éves program zárásaként részt vehetnek a Duna Ifjúsági Táborban, melynek során lehetőség nyílik a DYC során szerzett tapasztalatok összegzésére.

Jelentkezési határidő: 2022. május 9. - 2022. augusztus 15.

Követelmények:

  • aktív angol nyelvtudás (amelyet igazolni kell valamilyen bizonyítvány által: pl. iskolai végzettség),
  • 2022. szeptember 1-jén 18 és 28 év közé eső korosztály,
  • állandó lakcím a Duna régió 14 résztvevő országának egyikében, érdeklődés a Duna Régió jövőjének alakításában,
  • kötelezettségvállalás egy éven keresztül (2022. szeptember – 2023. október) a DYC mellett,
  • részvétel 3-4 fizikai megbeszélésen, valamint az EUSDR ifjúsági találkozóin, programjain,
  • nyitottság, együttműködési képesség.


Kiválasztás: véletlenszerű minta alapján a sokszínűségre való tekintettel

Eredményhirdetés: 2022. augusztus 25.

Részletes jelentkezési tájékoztató és a jelentkezési lap a DRS honlapján található.

A Duna Régió Stratégia főbb jellemzői

A magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Európai Unió (EU) második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítására.

A megalakult DRS összesen 4 pillérből áll, ezen belül pedig 12 prioritási területre tagolódik, melyek együttes célja a fejlesztéspolitikák összehangolása a régió megerősítése érdekében.

A DRS összesen 14 országot fog össze (ebből 9 EU tagállam), amelyek koordináló szerepet töltenek be a

különböző prioritási területeken.

A 12 prioritási terület és ezek legfőbb célkitűzései:

  • PA 1/a Mobilitás - belvízi hajóutak: célja a hajózhatóság akadályainak megoldása, a folyami cargo-szállítmányozás 20%-kal történő növelése a 2010-2020-as időszakban, hatékony multimodális terminálok fejlesztése, valamint a képzett munkaerő hiányának megoldása és képzési standardok harmonizálása a belvízi hajózás területén a Duna-régióban.
  • PA 1/b Mobilitás– vasúti, közúti és légiközlekedés: célja többek között a fenntartható városi mobilitás előmozdítása a Duna régió nagyvárosaiban, az intelligens technológiák alkalmazása a közlekedésben, légiforgalmi együttműködések, valamint a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és a multimodális közlekedési csomópontok fejlesztése.
  • PA 2 Fenntartható energia: célja az EU 2030-ig szóló energia és klímavédelmi célkitűzéseinek támogatása, a Duna régióba tartozó, nem EU-s tagországok energiapiaci integrációjának elősegítése, valamint a Duna régió országai nemzeti energiapolitikáinak összehangolása.
  • PA 3 Kultúra és a turizmus: célja a turizmus fejlesztése, valamint a kulturális örökség és a kultúrák közötti párbeszéd javítása. Emellett további küldetése a Duna vízgyűjtő medencéje kulturális örökségének ismertté tétele, illetve a Duna-menti országok közös értékeinek megőrzése és a kulturális intézményi együttműködések erősítése.
  • PA 4 Vízminőség: egyik célja az integrált vízgyűjtő-gazdálkodási intézkedések végrehajtása a Duna Régióban, valamint hozzájárulás a Nemzetközi Duna-vízgyűjtő-gazdálkodási terv (DRBMP) végrehajtásához. Ezen kívül lényeges célkitűzés a vízkészletek és az ivóvízellátás védelméhez való hozzájárulás, illetve a vízminőséggel kapcsolatos éghajlatváltozási alkalmazkodási intézkedések és a dunai vándorló halfajok védelmének javítása.
  • PA 5 Környezeti kockázatok: feladata a vízhiány és az aszály kihívásainak kezelése, a folyamatos szakmai támogatás nyújtása, a szennyezett területek és a hulladékgazdálkodási létesítmények adatbázisának frissítése, valamint a katasztrófakockázatok felmérésének támogatása a Duna régióban.
  • PA 6 Biodiverzitás, táj, levegő és talajminőség: célja a Natura 2000 területek és más védett területek kezelésének javítása, a Duna régióban előforduló és az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó fajok és élőhelyek javításának ösztönzése, az invazív idegen fajok behurcolásának és elterjedésének csökkentése, a zöld és kék infrastruktúra elemeinek fenntartása, a talajminőség javítása, valamint a légszennyezés csökkentése.
  • PA 7 Tudásalapú társadalom: célja a kutatási infrastruktúrára irányuló terjesztési mechanizmusok előmozdítása, illetve a tudásszolgáltatók, a cégek és a közszféra közötti együttműködés fokozása.
  • PA 8 Versenyképesség: célja a vállalkozások, a tudomány és a klaszterpolitika közötti

interdiszciplináris és technológiai együttműködés javítása, a kereskedelem és befektetés ösztönzése, az infrastruktúra javítása, valamint a gazdaság folyamatos tőkeellátottságának biztosítása és a szakmai képzések fejlesztése.

  • PA 9 Emberi erőforrás és képesség: célja a munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázása, a Duna régió munkaerőpiacainak inkluzívabbá tétele a szegénység csökkentése érdekében, az oktatással, a munkaerőpiaccal, az integrációval, a kutatással és az innovációval kapcsolatos szakpolitikák kölcsönös erősítése, továbbá a képesítések és oklevelek kölcsönös elismerésének elősegítése.
  • PA 10 Intézményrendszer és intézményi együttműködés: célja az intézmények és civil szervezetek közötti együttműködések erősítése, a határon átnyúló kapcsolatokban fellépő adminisztratív akadályok feltérképezése, valamint többek között a Duna régióra vonatkozó, képzési intézmények által kifejleszthető, új képzési programok meghatározása.
  • PA 11 Biztonság: célja a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés, valamint az állampolgárok biztonságának növelése. Ezen kívül fontos meghatározása a rendészeti szervek közötti információcsere elősegítése, a határigazgatás támogatása, a migráció kezelése, illetve a kiberbűnözés elleni fellépés és jogállamiság erősítése.

Magyarország a következő 3 prioritási területen tölt be vezető szerepet:

Magyarország kiemelt szerepét jelzi, hogy három prioritási területen is vezető szerepet tölt be, ezek ’A fenntartható energia használatának ösztönzése’ (PA2), amelyet Csehországgal, ’A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése’ (PA4), amelyet Szlovákiával, valamint a ’Környezeti kockázatok kezelése’ (PA5), amelyet Romániával közösen irányít. A Stratégia magyarországi végrehajtásáért 2014 júniusától a Külgazdasági és Külügyminisztérium felelős.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek