Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Többek között erre a kérdésre is választ kaptunk Huszár Sándortól, az SZTE GTK marketing oktatójától, kutatójától, akivel a tudatos és a környezettudatos vásárlásról, a COVID19, az orosz-ukrán háború és az infláció hatásairól, valamint azokról a szolgáltatásokról és termékekről beszélgettünk, amelyeket az emberek többsége rövidesen mellőzni fog.
- Hogyan válhat valakiből tudatos vásárló? Milyen gyakorlati trükkök vannak erre?
- A tudatos vásárló, mint fogalom, egyre ismertebb. Sőt, egyre többen állítják magukról, hogy tudatosak a vásárlásaik során. Azonban fontos azt is megjegyezni, hogy sokszor kényelmesek vagyunk, olyan rutindöntések alapján vásárlunk - kifejezetten háztartási alaptermékeket -, amelyek miatt a tudatosság, a megfelelő körültekintés csökken. Mivel az emberek szeretnének tudatosak lenni vásárlásaik során, hiszen ki ne szeretne pénzt megtakarítani vagy jobban odafigyelni a fenntarthatóságra, így egyre több ezzel kapcsolatos weboldal szolgáltat gyakorlati tippeket, valamint találhatóak már olyan vásárlást segítő mobiltelefonos alkalmazások is, amelyek valamilyen hűségprogram keretében nyújtanak visszatérítést, kedvezményt vagy pedig felhívják olyan üzletekre a figyelmet, amelyek a környezetvédelem, fenntarthatóság vagy az egészség terén jobban odafigyelnek az általuk forgalmazott termékekre.
- Hogyan lehet a tudatos vásárlás környezettudatos is egyben?
- A különböző termékeket gyártó vállalkozások a marketingkommunikáció során kiemelik az ezzel kapcsolatos tevékenységeiket, illetve a csomagoláson is feltüntetik, hogy a termék előállítása során odafigyeltek a környezetvédelmi szempontokra. Megjelenhet ez akár az anyaghasználatban (például lebomló csomagolás) vagy akár a gyártási eljárás során (például nem használtak káros vegyszereket, amelyek a környezetet terhelnék) illetve maga a termék is lehet környezettudatos (például a használata nem terheli a környezetet annyira, mint más termékek). Az étkezéssel kapcsolatban is egyre több trend figyelhető meg, amelyek esetén a környezeti szempontokat is figyelembe veszik a fogyasztók - ilyen példán a vegán étkezés. Ez esetben vannak kifejezetten vegánok számára készült ételek, amelyek növényi eredetűek. Ám nemcsak a vegánok, de alkalomadtán mások is vásárolnak ilyen termékeket. Ha magára a vásárlási folyamatra tekintünk, akkor például a kiskereskedelmi üzletben ma már nemcsak műanyag zacskóban vihetjük haza a megvásárolt termékeket, hanem vannak környezetbarát papírtasakok, illetve egyre több üzletben van lehetőségünk saját hordozót, tárolót bevinni és abba szedni az árut. A csomagolásmentes üzletek például pont ezt helyezik előtérbe és ilyenre már Szegeden is találhatunk példát.
- Van értelme egyáltalán a környezettudatos vásárlásnak vagy „egy" személy nem válthatja meg a világot vele?
- Nyilván van értelme, és nem csak a "sok kicsi sokra megy" elv alapján. Összességében elmondható, hogy a vásárlással kapcsolatos kérdések foglalkoztatják az embereket és sokszor hatnak egymásra mind az üzletben, mind pedig a mindennapi beszélgetéseik során. Például, ha a munkahelyemen azt látom, hogy a munkatársaim mindig visznek magukkal úgynevezett zöldség hálót, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy én is kipróbálom. Sőt, sokszor a társas környezetben éppen azok hívják fel erre a figyelmet, akik már elkezdtek figyelni a vásárlásaik során a környezettudatos szempontokra. Vagyis én úgy látom ezt a kérdést, hogy sokkal inkább a kisebb közösségek tudják ezt hatékonyan előlendíteni, amíg nincs olyan szabályozás, ami kötelezővé tenne kínálati oldalon különböző környezetvédelmi szemponttoknak való megfelelést. A környezettudatos kifejezés is a vásárló szemszögéből közelíti meg a vásárlást.
- Az infláció milyen hatást gyakorol a vásárlókra? Elfogadják, hogy megnövekedtek az árak, vagy ennek margójára tényleg tudatosabbá válnak?
- Az elmúlt időszakban hangoztatott inflációs nyomás már mindenki számára érzékelhető. Leginkább ez úgy tapasztalható a vásárlók körében, hogy mindig van néhány olyan termék, amelyek árára emlékezünk - vagy azért, mert gyakran vásárolják az adott termékeket vagy azért, mert az életvitelükben kiemelt szerepet játszanak, ezért könnyebb visszaemlékezni a termék árára. Úgy gondolom, hogy most a média is ráerősít arra, hogy az emberek ezzel kapcsolatban egy erős bizonytalanságot éreznek. Sok vállalkozás nem képes ilyen gyorsan béreket emelni, így a vásárlók is keresik azokat a lehetőségeket, hogy a felesleges kiadásaikat csökkentsék. Nyilván vannak olyan termékek, amelyek vásárlásáról nem tudnak lemondani, ilyenek például az alapvető élelmiszerek, viszont lehet, hogy jobban odafigyelnek arra, hogy nyaralás során mennyit költenek, ha már befizették a nyaralásukat. Másrészt ilyenkor jobban van lehetőségük a vállalkozásoknak is új vásárlókat megszólítani, hiszen könnyebben történik márkaváltás, vagyis a vásárló egy kedvezőbb áru terméket vásárol ezentúl.
- Véleménye szerint melyek lesznek azok a termékek, szolgáltatások, amelyeket elsőként hagynak majd el az emberek a magas áremelkedések miatt?
- A jelenlegi inflációs hatások és az ezzel kapcsolatos üzenetek a médiában akkor jelentek meg, amikor az utazásaikat az utazni szándékozók már lefoglalták. Ez a személyes baráti körömben is nagy fejtörést okozott, hogy a növekvő árak - mind a termékek, mind az energia árak esetén - vajon mennyire lesznek kifizethetők a háztartásban. Vannak, akik komolyan elgondolkodtak azon, hogy lemondják-e emiatt a nyaralásukat, de ezt inkább éreztem egy kezdeti pániknak. Ugyanakkor úgy látom, hogy például az étterembe járás, esti szórakozás azon tevékenységek közé tartozik, amelyeken tudnak spórolni az emberek, így elsősorban az éttermi és vendéglátási szolgáltatáson tudom elképzelni, hogy az emberek kevesebbet fognak költeni. Ám ide sorolhatnánk a különböző streaming szolgáltatások előfizetését is, most már nem 2-3 szolgáltatás lesz a háztartásban, hanem csak egy. A vendéglátás esetén a nyári szezon miatt még kevésbé látszanak ezek a következmények, viszont ha a bérek nem követik az inflációs változásokat, akkor véleményem szerint őszre ennek jelentősebb hatásai lehetnek erre a szektorra nézve. Összességében viszont elmondható, hogy a jelenlegi közhangulatban és médiazajban, amikor csak lehetőségük nyílik az összehasonlításra a vásárlónak és több idejük van a döntés meghozatalára, akkor jobban oda fognak figyelni a vásárlások során az árra. Tudom, hogy ez közhelynek hangzik, viszont ez egyre fontosabb lesz a mérlegelési szempontok között, amit saját magamon is tapasztalok.
- Végezetül: egy-egy háborús helyzet, vagy akár a COVID19, ami nem teljesen tűnt el az életünkből, hoz-e hosszútávú pozitív berögződéseket, ami a vásárlást illeti az emberek életébe?
- Ennek a két tényezőnek a megítélése nagyon változó jelenleg Magyarországon. Nem szeretnék a részletekbe belemenni, mert ez túlmutat a vásárlási döntés elméleti keretein, viszont ma már mindenki számára látható, hogy hazánkban nagyon szélsőséges vélemények alakultak ki a két tényező megítélésében és nap, mint nap láthatjuk, ahogy kommentelők ezrei vitatkoznak össze a két téma kapcsán a különböző közösségi média felületeken. Úgy gondolom, hogy alapvetően nem ez a két esemény határozza meg a vásárlásainkat (kivéve a pánikvásárlás és felhalmozás célú vásárlást), hanem ez a két tényező által okozott árváltozás, valamint a termékek elérhetősége. Fontos azt látnunk, hogy az elmúlt több mint két évben nemcsak az árak jelentős emelkedésének lehetünk szemtanúi, hanem visszatért bizonyos értelemben a "hiánygazdaság". Vagyis bizonyos termékek nem, vagy csak korlátozottan érhetők el a piacon. A vállalati szektor ezzel már régóta küzd, nagyon nehéz különböző elektronikai alkatrészeket beszerezni, emellett a különböző alapanyagok beszerzése globális szinten is bizonytalanná vált, emiatt pedig akár több mint egy évet kell várni egy új autó vásárlására, vagy akár azzal szembesülhetünk egy üzletben, hogy mennyiségi korlátozást vezetnek be néhány termék vásárlására. Úgy gondolom, hogy átmenetileg jobban oda fogunk figyelni a vásárlásainkra - elsősorban az inflációs hatások miatt -, azonban a negatív hatások megszűnésével - ahogy a gazdaságban is tapasztalhatók ciklikusságok-, a vásárlók is könnyebben fognak költekezni, ha a bérek és a kínálati oldal ezt lehetővé teszi. Azok a vásárlások, beruházások, amelyek pedig épp az energiaárak emelkedésének leküzdésében segítenek, mint például napelemtelepítés, azok esetén pedig kiugró keresletet tapasztalhatunk. Vagyis összességében elmondható, hogy a tudatos vásárlás egy tágabb kategória, mintsem kizárólag az árak figyelembevétele, hiszen beletartoznak különböző környezetvédelmi, fenntarthatósági és egyéb szempontok is. Az infláció és az ehhez való alkalmazkodás kétségkívül hozzájárul a tudatosabb döntéshozatalhoz és az eddigi szokásaink, rutinjaink újraértékeléséhez.
SZTEinfo - Pósa Tamara
Fotó: Huszár Sándor/Pexels/Pixabay
