Megjelent az egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi felsőoktatási rangsor, az Academic Ranking of World Universities (ARWU). A Szegedi Tudományegyetem ismét első lett Magyarországon, és - egyedüli hazai intézményként - a legjobb ötszázban van világviszonylatban. A kiválósági listára idén is csak négy magyar egyetem került fel.

Kiváló teljesítményű, a szegedi universitas szellemiségéhez méltó emberi tulajdonságokkal rendelkező személy, aki méltó a kitüntetésre és 2025. szeptember 8-ig jelölik a JATE-díjra. E feltételek teljesülése esetén válik esélyessé valaki arra, hogy megkapja a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított kitüntetést. A személyenként 5000 USD pénzjutalommal, egy műalkotással és egy díszoklevéllel járó JATE-díj értékéhez ön is hozzájárulhat a jelölésekkel.

A Szegedi Tudományegyetem gyakorlóiskolája, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola hivatalosan is elnyerte az International Baccalaureate (IB) Diploma Program (DP) indításához szükséges akkreditációt. Az iskola ezzel az IB World Schools hálózat tagjává vált.

Már több mint ötven éve oktatják a magyart mint idegen nyelvet a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar Hungarológiai Központja – az előző évek sikerein felbuzdulva – 2025-ben is megszervezte a nyári egyetemet, amely kifejezetten azoknak a külföldi hallgatóknak szól, akik érdeklődnek a magyar nyelv és kultúra iránt.

Hogyan kerülhet közelebb a színház világához egy szegedi egyetemi hallgató? Miért érdemes önkéntes munkákban részt venni? Hogyan lehet belátni a Szegedi Szabadtéri Játékok kulisszái mögé? Olyan egyetemistákkal beszélgettünk, akik a nyaruk egy részében a szegedi Dóm téren önkénteskednek, számtalan élménnyel gazdagodtak.

A három testőrrel kezdődő Alexandre Dumas regénytrilógia sztorija közel kétszáz éve hódít. A kosztümös nagyfilm, a televíziós sorozat mellett az új szenzáció A 3 testőr című kalandmusical. Mi a titok? Az igazi muskétások alakjának, a francia Lajos uralkodása időszakának máig érvényes üzeneteiről a D’Artagnan édesanyját megszemélyesítő Borsos Beátával és a királyként föllépő Dino Benjaminnal a Szegedi Szabadtéri Játékok világpremiernek számító bemutatója előtt beszélgettünk.

2025. július 10-19. között immár 33. alkalommal rendezte meg az SZTE TTIK Informatikai Intézet a Képfeldolgozó Nyári Iskolát (Summer School on Image Processing - SSIP). A nemzetközi szakmai rendezvényen a résztvevő hallgatók megismerkedtek a képfeldolgozás legújabb elméleti és technológiai fejlesztéseivel, valamint gyakorlati projektfeladatokon keresztül valódi képfeldolgozási problémákat oldottak meg. A nagy múltra visszatekintő rendezvényről Dr. Nagy Antal egyetemi docenssel, az SZTE TTIK Informatikai Intézet intézetvezető helyettesével beszélgettünk.

2025. szeptember 3-ig adhatják le jelentkezésüket azok a cégek, amelyek részt szeretnének venni a Szegedi Tudományegyetem 50. Állásbörzéjén. A régió legnagyobb álláskeresési fórumának 2025. október 8-án az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ ad otthont. A szervezők várják a munkalehetőséget kínáló cégek, mikrovállalkozások és szolgáltatók jelentkezését.

Csoda a puszta közepén! Az Árpád-kor történelmét átíró régészeti feltárás, a Bugac határában lelt „nagyváros”, Pétermonostora 800 éve homokba temetett kincseit bemutató Aranymonostor Látogatóközpontban nyílt meg az első magyar Nobel-díjas kutatónő, Karikó Katalin jövőbe mutató felfedezőútjának mérföldköveit fölvonultató kiállítás. A tárlatnyitón elhangzott gondolatok, emlékek alábbi fölidézése színesíti az élményt, amit a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című kiállítás ad. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Akadémiai Bizottság utazó kiállítása – az MTA alapítása 200. évfordulóját köszöntve – 2025 augusztusában és szeptemberében is várja a látogatókat az Alföldön, Magyarország közepén.

Puszta-e a puszta? A játékos kérdésre tudományos megalapozottságú választ ad a Bugac Projekt. A Szegedi Tudományegyetem bugaci szabadtéri laboratóriumában fél évszázadon át irányította az ökológiai kutatómunkát Gallé László. A Széchenyi-díjas biológust a Bugac Projekt ötven évéről szóló összegző mű szerkesztése közben kérdeztük. Megtudtuk: 1400-nál is több faj él – a kabócától a rákosi viperáig – a két és fél hektáros „laborban”; a legelőből erdős sztepp jött létre, vagyis az egyik legértékesebb alföldi élőhelytípussá vált az SZTE bugaci mintaterülete.