Bezár

Sajtószoba

pexels-leah-kelley-325521

Életeket menthetnek a városi zöldfelületek a hőségben

Életeket menthetnek a városi zöldfelületek a hőségben

2022. július 07.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. Az elhúzódó hőhullámok esetén, az emberi szervezetet extrém stressz éri, ami akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív és érrendszeri betegséggel küzdők. Az SZTE szakemberei nem csak a problémák tudományos hátterét vizsgálják, de megoldásokat is keresnek, javasolnak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedes hagyományokkal rendelkező városklíma, humán bioklíma és ökoszisztéma szolgáltatás kutatás folyik. A Prof. Dr. Unger János egyetemi tanár és Dr. Gál Tamás tanszékvezető egyetemi docens által vezetett, Városklíma Kutatócsoport a városi hősziget intenzitás pontos tér- és időbeli felépítésének kutatásától indulva napjainkban a jelenség jövőben várható előrejelzését kutatja. Ez a projekt a városi beépítettség szerepét a folyamat erősödésében és a klímaváltozás kedvezőtlen városi hatásainak mérsékléséhez szolgáltat fontos alap adatokat. Ehhez kapcsolódik a hőterhelést számszerűsítő humán komfort kutatás és az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapó városi zöldfelületek - például a hőszabályozás terén betöltött - szolgáltatásainak vizsgálata. Ez utóbbi Dr. Gulyás Ágnes és Dr. Kiss Márton vezetésével zajlik.

Dr. Gulyás Ágnest, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusát kérdeztük a témáról.

- Mivel foglalkozik a humán bioklimatológia?

- A humán bioklimatológia részben a klíma emberi szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. Úgynevezett bioklíma indexek segítségével számszerűsíti a szervezetet érő hőterhelést. Nagyon sokféle indexet használ a tudomány ehhez, ezek közül Európában az egyik leggyakrabban használt az ún. PET (fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet /Physiologically Equivalent Temperature) index, amely °C-ban adja meg az aktuális hőterhelés mértékét. A bioklíma indexek kiszámításához egyszerre vesszük figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetünket, ezért “beszédesebb” egy bioklíma index az egyszerű léghőmérséklet adatnál. Ilyen derült, hőhullámos napon, mint az elmúlt napokban volt Szegeden, tűző napon állva (annak ellenére, hogy a hőmérséklet “csak” 38 °C) a PET értéke akár 50 °C fölötti is lehet. Talán úgy lehet a legérzékletesebben megérteni, hogy mit jelent 50 °C PET érték, hogy ilyenkor olyan terhelés éri a szervezetet, mintha egy olyan szobában lennénk, ahol 50 °C a hőmérséklet. Ha szabad téren, direkt napsütésben állunk, a szervezetünket nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember is esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb. Ezért nagyon fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék a humán komfort szempontokat és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi -főleg a fák - az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

- Mit mutatnak a kutatásaik a városi hőstresszel kapcsolatban?

- Azt vizsgáltuk, hogy milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressz térképe. A 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtjük az adatokat, amelyek kirajzoltak egy meglehetősen egyértelmű tendenciát. Ott ahol nincs zöldfelület akár 10-15 Celsius fokkal is magasabb lehet a hőterhelés (az előbb említett PET index értékével kifejezve) a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal „begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka. Így nem marad más megoldás, mint a klímaberendezés, ami ördögi kör.

sztht

A lombkorona borítás és a faállomány eloszlása a szegedi Széchenyi tér tervezett felújítása után

(A térkép az SZTE saját felmérései és a Fontos Mérnök Stúdió Kft. által készített tervek alapján készült)

- A klímaberendezések használata milyen hatással van a hőmérséklet alakulására?

- A klímaberendezések működési elve alapján az épületekben lévő többlet hőt kondenzációs hőelvonás révén kivezeti a szabadba, ezzel csökkentve a beltér hőmérsékletét. Ezzel két probléma is adódik a klímaváltozást tekintve. Az egyik, hogy a berendezések működtetése komoly energiafelhasználással jár, aminek az előállítása jobbára fosszilis energiahordozókból történik. Vagyis jelentős CO2 kibocsátás kapcsolódik hozzá, azaz közvetve hozzájárul az üvegházhatás, és így a felmelegedési folyamat gyorsulásához. Másrészt a beltérből kivezetett hő rövidtávon, közvetlenül is rontja a közvetlen környezet mikroklímáját.

 - Milyen megoldásokat javasol a klímakatasztrófa elkerülésére a bioklimatológia?

- Kutatásaink és a nemzetközi tendenciák is a szemléletváltásban látják a legtöbb lehetőséget. A technikai megoldások helyett (mellett) a zöldebb, az erőforrásokat jobban kímélő megoldások felé kell fordulnunk, azokat sokkal nagyobb területen és változatos formában kell alkalmazni. Városainkban a zöldfelületeknek messze nem csak esztétikai szerepe van és ezt tudatosan, az eddigieknél sokkal bátrabban kell használni. Várostervezési szempontból egyre inkább az tűnik a jó megoldásnak, ha keressük a természetes válaszokat a klímaválság kérdéseire. Egy fa (pontosabban a megfelelő faállomány) is képes „klimatizálni”, hiszen mérsékli a felszíni és a felszínközeli levegő hőmérsékletét, de az épületek beltéri felmelegedését ‒ ezzel a klimatizálási igényt ‒ is csökkenti azzal, hogy redukálja az épületre eső napsugárzási energiát. E mellett pozitívan hat a levegőminőségre és a vízháztartásra, vagyis közvetve és közvetlenül az emberi egészségre is. (Igaz ezeket a hatásokat csak akkor tudja kifejteni ha él és megfelelő egészségi állapotban van). A faállomány növelése ugyanakkor csak egy a lehetséges számtalan zöld megoldás közül. A tudatosan alkalmazott biodiverz gyep, a zöldtetők, zöldfalak mind hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz.


szthtp

A modellezés során készült térkép azt mutatja, hogy (egy átlagos júliusi nyári napon) milyen hőstressz változást idézne elő az átalakítás a szegedi Széchenyi tér jelenlegi állapotához képest (PET °C értékben kifejezve). A színskála vörös irányban az ideiglenes hőstressz-növekedést mutatja, ami elsősorban a kivágott fák kieső árnyékhatásából adódik, a kék irányban pedig a hőstressz csökkenést, ami pedig az új ültetésű fák árnyékoló hatásának köszönhető. A felújítást követő években a fák lombkoronája terebélyesebbé válik, így a tér közepén eliminálódik az ideiglenes hőstressz növekedés, a peremi területeken pedig további jelentős javulás várható.

Egyénenként is számos döntésünket át kell gondolnunk a klímaváltozás szempontjából. Például biztosan a kétcentisre vágott fű-e a legmegfelelőbb a kertünkben vagy esetleg egy természeteshez közelebb álló, összetettebb növényközösséget alkotófelület is megfelel. Ezzel kapcsolatban (több hazai városhoz hasonlóan) Szegeden is elindult egy érdekes kísérlet, ami azt mutatja, hogy a hosszabbra hagyott és fajgazdagabb gyep jelentősen ellenállóbb a mostanihoz hasonló hőséggel szemben és hosszabb ideig képes mérsékelni a hőstresszt. Ne burkoljunk le minden talpalatnyi felületet a magánterületeken sem, aki teheti ültessen minél több fát a telkén. Mindezzel nemcsak a közvetlen környezetünket tesszük klímaváltozás „állóbbá”, hanem a város egészének is segítünk az alkalmazkodásban.

Összességében tehát vissza kell találnunk a természethez, a természetes megoldásokhoz, mert minden kutatás azt mutatja, hogy csak ez az út tartható fenn hosszútávon.

- Vannak már jól működő példák a természetes megoldásokra?

Szerencsére az utóbbi 2-3 évben, hazánkban is egyre több figyelmet kap ez a terület (noha még mindig sok a bizonytalanság a természetalapú megoldások alkalmazása körül, ami főleg a viszonylag kevés tapasztalatból adódik), de már vannak jó kezdeményezések. Ezek közül néhány szegedi példát videós formában is bemutattunk a nemrégiben zárult Nature4Cities projekten belül.

Az adott projektre kattintva látható a YouTube videó:

Madárbarát és klímatudatos iskolakert az Arany János Iskolában:

Az Újszegedi Liget, amely Szeged szempontjából óriási jelentőséggel bír.

Klímatudatos zöldfelület kialakítás a városban

Zöldtetők, zöldfalak mint alternatív megoldások

Városi vízháztartás javítása zöld megoldásokkal

A tanszéken folyó kutatásokkal a tudósok igyekeznek hozzájárulni, hogy minél többet tudjunk meg a klímaváltozás városokra és városlakókra gyakorolt hatásairól és minél több tudományosan is megalapozott információ álljon rendelkezésre ezeknek az úgynevezett természetalapú megoldásoknak a hatékonyságáról, segítve ezzel a széleskörű alkalmazásukat.

 

SZTEinfo/Lévai Ferenc

Fotó: SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Dr. Gulyás Ágnes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek