Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
2022. július 11-én, hétfőn Drónnapot tartott a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Fizikai Intézet, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének Fotoakusztikus Kutatócsoportja és az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont. Délelőtt miniszimpózium során a drónokkal végezhető kutatási területekről egyeztettek a résztvevők, délután pedig a Szegedi Repülőtéren, egy fotoakusztikus műszerrel felszerelt drónnal történő felszállást mutattak be a szakértők.
A fotoakusztikus kutatások három évtizedes múltra tekintenek vissza Szegeden, az SZTE szakértőit a világ legjobbjai között tartják számon tudományos körökben. A harminc évvel ezelőtt elindított projekt már számos esetben bizonyította, hogy valóban dinamikusan fejlődő szakterületről van szó. A levegőben, kis mennyiségben található összetevők vizsgálatán alapuló technológiát már az orvostudomány is használja, ezen kívül számos más területen tölt be fontos szerepet.
Galériánk a képre kattintva megtekinthető
- Van olyan partnerünk, amely a tőlünk vásárolt licenc alapján kutatja a földgázlelőhelyeket és éppen most hoztak létre egy új irodát Hustonban, de Szegeden is dolgoznak, munkát adva a kutatóknak. Az ipar szereplői gyorsan reagáltak a tudósok felfedezéseire. A kulcs a partnerség, amely során a kutatóknak és a cégek képviselőinek meg kell tanulniuk egy közös nyelvet. A mai miniszimpózium is azt bizonyította, hogy jó úton indultunk el és még számos lehetőség rejlik a fotoakusztika felhasználásában, lehet, hogy a legérdekesebbeket még nem is ismerjük. Mindenesetre az, hogy elérkezett az idő, hogy a műszereinket drónokkal, huzamosabb ideig a levegőben tudjuk tartani, új kapukat nyithat meg és új kutatási területeket indíthat be, természetesen új együttműködések is várhatók a jövőben ennek a fejlődésnek köszönhetően - mondta el a sajtótájékoztatón Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont ügyvezető igazgatója, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi tanára.
Az egyre nagyobb és jobb repülési teljesítményű drónok, valamint a kisebb súlyú fotoakusztikus eszközök együtt tették lehetővé, hogy már közel fél órát is a levegőben tölthet, így ott végezhet méréseket a fotoakusztikus mérőműszer. A Drónnapon bemutatott repülés során a levegő vízgőztartalmát mérte az SZTE újítása, ezen kívül szinte bármilyen analízisre képes.
- A fotoakusztikus műszert használtuk már szívműtét során is, amikor a páciens által, műtét közben kilélegzett metántartalmat mértük, ezzel vizsgálva a stresszfaktort, de a kanadai meteorológiai szolgálatnál is hasznos, hogy a zivatarcellák környezetét folyamatosan lehet monitorozni, vizsgálni, ezzel pedig jelentősen lehet javítani a zivatarok mozgásának, viselkedésének előrejelzését. Fontos állomás, hogy már nem csak földi megfigyelésekre, hanem légköriekre is használhatjuk a gépeket. A miniszimpózium – amely a fenntartható fejlődést támogató kutatások és együttműködések feltérképezésére volt hivatott – ebben a tekintetben is nagyon sikeresnek mondható – mondta el a sajtótájékoztatón az SZTE prorektora.
SZTEinfo/Lévai Ferenc
Fotó: Bobkó Anna
