A koronavírus elleni küzdelem és gyógyítás igazi csapattá szervezte az SZTE Járványügyi Ellátó Központ egészségügyi dolgozóit, akiknek ebben a kritikus időszakban a vírus mellett a speciális védőfelszerelés viselésének kihívásaival is meg kell birkózniuk. Dr. Hajdú Edit, az infektológiai részleg vezetője elárulta: vannak pozitív híreik is!
A koronavírus járvánnyal kapcsolatos híradások félelmet keltő hangneme, a tényeket gyakorta eltúlzó, sarkító módon beállító tudósítások talán abban segíthetnek, hogy az emberek a fertőzés megelőzése érdekében felállított szigorú higiénés és társadalmi szabályokat komolyan vegyék – állította egyöntetűen a Szegedi Tudományegyetem Járványügyi Ellátó Központ két dolgozója, dr. Hajdú Edit egyetemi docens, az infektológiai részleg osztályvezetője és Mészáros Andrea, a részleg diplomás ápolónője. Azonban abban is egyetértettek, hogy a COVID-19-es járványhelyzetről szóló krónikákban jobb lenne, ha a lelkierőt és a reményt erősítő pozitív hírekből több szerepelne. – Közös célunk és érdekünk, hogy legyőzzük a vírus keltette egészségügyi és társadalmi, valamint a fizikai és pszichés nehézségeket, és ne adjuk át magunkat a negatív hatásoknak! – indokolta az egyetemi sajtóhoz eljuttatott levelét az osztályvezető, amelyben leírta, hogy szeretné, ha a lakosság értesülne: Szegeden is vannak gyógyult betegek, többen a legveszélyeztetettebb körbe tartozó idősek közül, például egy 81 éves házaspárt is gyógyultan tudtak elbocsátani az intézményből. Dr. Hajdú Edit hangsúlyozta, nem minden beteget kell kórházban kezelni, akik tünetmentesek, vagy akiknek ugyan vannak enyhe tüneteik, de stabil az állapotuk, nem szenvednek oxigénhiánytól, otthonukban – a szigorú izolációs szabályokat betartva – gyógyulhatnak.
Az is pozitív hír, hogy a páciensek nagyon türelmesen viselik a speciálisan megváltozott körülményeiket, erről már Mészáros Andrea számolt be. – Nemcsak az egészségügyi dolgozók számára jelent komoly kihívást a legmagasabb biztonsági szempontoknak is megfelelő, teljes testet elfedő védőfelszerelés, hanem a betegeknek is meg kell szokniuk, hogy nem látják az arcunkat, és a hangunkat is kisebb mértékben hallhatják – fogalmazott az ápolónő.
– Jóformában egy zacskóban van az ember – foglalta össze sommásan a védőfelszerelésre utaló kérdést dr. Hajdú Edit, majd hozzátette: a végtagokat és a fejet is elfedő overál teljes mértékben zárható, az arcmaszk, arcpajzs és speciális szemüveg, valamint a lábzsák, a speciális sapka és a dupla gumikesztyű maximális védelmet nyújt az egészségügyi dolgozóknak is. Ugyanakkor azt is elárulta az osztályvezető, hogy egyhuzamban úgy kell három-négy órán keresztül viselniük ezt az űrruhához hasonlítható felszerelést, hogy közben sem enni-inni, vagy a mosdót felkeresni nem lehet. Mindez igen komoly fizikai és pszichés terhelést jelent. Szerencsére jelenleg elviselhető a hőmérséklet, mert ha melegebb lesz a levegő – mivel a kórházban nem lehet a fertőzésveszély elkerülése miatt légkondicionáló berendezést használni – még nehezebb lesz a védőfelszerelést hordani.
 |
| Fotó: MTI/illusztráció |
– Ez a helyzet mindannyiunktól hatalmas önkontrollt kíván – veszi át a szót Mészáros Andrea –, a 12 órás műszak alatt nem hagyhatjuk el a kórház területét, egymással több időt töltünk, mint a családunkkal. Minden nehézség ellenére azonban szeretném kiemelni, hogy a szegedi betegek ellátásán és gyógyításán egy nagyon szervezett, kiváló munkát végző csapat dolgozik. Ebben az egészségügyi dolgozók számára is kritikus időszakban fantasztikus érzés, hogy mekkora erőt tudunk egymás lelkesültségéből és szakmai tudásából meríteni, ez a nehéz helyzet összehozott bennünket, és vigyázunk egymás biztonságára is.
– Mivel ezzel a vírussal ilyen formában még nem találkoztunk, orvosszakmai szempontból is sok új kérdést vet fel – hangsúlyozta az osztályvezető, aki hozzátette, legyünk nagyon óvatosak és tartsuk be a korábban kiadott rendkívüli higiénés és a közösségi életre vonatkozó korlátozó szabályokat. – Ennek a vírusnak sajnos teljesen más a természete, mint amit eddig ismertünk, viselkedésében, tulajdonságaiban és az emberre való hatásában is jelentősen eltér az eddig tapasztalatoktól. Az egyéb légúti vírusok jellemzően szezonálisak, a koronavírus nem az, és a többi vírussal ellentétben speciális támadási felülete a tüdő. Gyorsan terjed, rendkívül könnyen fertőz emberek között, ez sem tipikus.
Mit tegyünk, ha panaszokat észlelünk magunkon? – Ha száraz köhögést és hirtelen fellépő torokkaparást tapasztalunk, mindezeket hőemelkedés vagy láz kíséri, esetleg nehézlégzés alakul ki, egyes esetekben izomfájdalmat, levertséget, éjszakai izzadást érzékelünk, azonnal hívjuk telefonon a háziorvost.
Hogyan védekezhetünk? – A gyakori, fertőtlenítőszeres vagy szappanos alapos, legalább egy percig tartó kézmosás fontos minden közösségi helyen való tartózkodás alkalmával. Ha mások közelébe, vagy közösségi területre megyünk, használjunk arcmaszkot, amely fedje a szájat és az orrot is. A maszk azt is megelőzi, hogy esetleges fertőzött kézzel észrevétlenül az arcunkhoz érjünk – fogalmazott Hajdú Edit, aki hangsúlyozta, egy ember fertőzésekre való fogékonyságát számos tényező befolyásolhatja. Előfordulhat, hogy ugyanolyan körülmények között a kórokozó az egyik embert megfertőzi, a másikat viszont nem. Mindezt a genetikai háttér éppúgy befolyásolhatja, mint az immunrendszer, a bőr- és a nyálkahártya aktuális állapota, a táplálkozás minősége és az aktuális higiénés körülmények.
SZTEinfo-Lévay Gizella
