Az Ápolók Nemzetközi Napját világszerte május 12-én, Florence Nightingale születésnapján ünneplik. A magyar ápolók ünnepe – 2014 óta – február 19.
Példaképük: Kossuth Zsuzsanna
A magyar ápolók történelmi példaképeiket illetően kivételezett helyzetben vannak: nemzeti példaképük, Kossuth Zsuzsanna tevékenysége legalább akkora jelentőségű, mint Florence Nightingale-é. Érthető tehát a törekvés, hogy Kossuth Zsuzsanna születésnapja kiemelt helyet kapjon a magyar egészségügyi szakdolgozói hivatást gyakorlók életében.
A Magyar Ápolási Egyesület 2011 decemberében kezdeményezte az Országgyűlésnél, hogy Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját nyilvánítsák a Magyar Ápolók Napjává. Ez akkor még nem történt meg, ám az Egyesület fenntartotta kezdeményezését, 2013-ban ismételten benyújtotta kérését. Így 2014 februárjában a Magyar Országgyűlés az 5/2014. számú országgyűlési határozatával február 19-ét a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította. Ezen határozatával hazánk legmagasabb fóruma ismerte el a magyar ápolók áldozatos munkáját.
A világ legnehezebb feladata
Az ünnepi rendezvényen a magyar Himnusz felcsendülése után az ünneplő szakdolgozókat Dr. Facskó Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke köszöntötte. Megnyitó szavaiban hangsúlyozta: az ünnep nagyon fontos szerepet tölt be, mert a mindennapi rohanásban, amiben élünk, egy pillanatra meg kell állni.
„Ünnepeljük Önöket, azt ahogyan dolgoznak. Ki kell fejeznünk az egymás iránt érzett tiszteletet és szeretet. Az ápolás szót kimondva beleértjük azt a sok- sok fizikai munkát is, ami miatt a világ legnehezebb hivatása az ápolóé, fizikailag is és pszichésen is. Ha nem lennének ápolók, akkor nem lenne betegellátás, nem lenne műtő, éjszakai ügyelet és az orvosok sem tudnának dolgozni. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ nevében köszönöm mindannyiuk áldozatás munkáját” – mondta az elnök.
Az SZTE klinikai központjának teljesítményéhez jelentősen hozzájárul az ottani 3700 munkatárs.
3 hónap 70 kórház
A Magyar Ápolási Egyesület megyei vezetője, dr. Szabóné Bálint Ágnes köszöntőjében Kossuth Zsuzsanna életútjára tekintett vissza. „Fejet kell hajtanunk Kossuth Zsuzsanna nagyságának, mint nő, mint kiváló szervező, aki teljes odaadással szolgálta bátyja Kossuth Lajos terveit” – mondta.
A magyar szabadságharc katonai egészségügye, valamint az önkéntesek bevonása a betegápolásba Kossuth Zsuzsanna nevéhez fűződik. Első tapasztalatait a betegek gondozásában a kolerajárvány idején szerezte majd a reformkor idején bátyja segítőjeként bekapcsolódott a politikai életbe. 1840-ben jelentkeztek súlyos betegségének első tünetei. 1849-ben Kossuth Lajos kormányzó, testvérét, Zsuzsannát a magyar tábori kórházak országos főápolójává nevezte ki. Három hónap alatt körülbelül 70 kórházat szervezett meg Kossuth Zsuzsanna. Annak ellenére, hogy tüdőbaja egyre súlyosabbá vált fáradhatatlanul járta az országot, támogatta a kórházakat és kivette részét a betegek ápolásából.
Felhívást intézett a magyar nőkhöz és felszólította őket az önkéntes betegápolásban való részvételre. Kossuth Zsuzsanna 1853-ban távozott az Egyesült Államokba, ahol tüdőbaja elhatalmasodott rajta. 37 évesen New Yorkban hunyt el.
Dr. Szabóné Bálint Ágnes kiemelte: a Magyar Ápolási Egyesület (MÁE) öt éve intenzív kutatásba kezdett, hogy megtalálja Kossuth Zsuzsanna földi maradványát és intézkedést tett annak érdekében, hogy minél előbb szeretet hazájában nyugodhasson.
„Kedves Kollégák! Fejet kell hajtunk Kossuth Zsuzsanna emléke előtt hiszen olyan örökséget hagyott ránk, mely a mai és a jövő ápolói számára is példaértékű. Rövid működése nyomán az ápolástudomány és az ápolásművészet teljes eszköztárát tárta elénk. Tárgyi tudása, kiváló szervező készsége, humánus cselekedete, példamutatása szinte megismételhetetlen. Kossuth Zsuzsanna tudta, mit kell tenni, mi a jó és mi a kívánatos a betegek, a sebesültek számára. Kossuth Zsuzsanna legfontosabb üzenete számunkra, hogy nekünk ápolóknak olyan életfilozófiát kell magunkévá tenni, amely mindig és mindenkor a segíteni akarást, az ember szeretetét és tiszteletét tükrözi” – fogalmazott a MÁE megyei vezetője.
Helyzetkép az ápolókról
„Az ideális „ápoló” definíciója igazán fennkölt, ám a valóságban – a múlt század első éveiben – az alacsony fizetés, a túlmunka, a ritka szabadság és a nyugdíj hiánya jellemezte az ápolók helyzetét” – kezdte vázolni az ápolók helyzetének változását Balogh Dénes. Az SZTE klinikai központ főápolója emlékeztetett: „a múlt század második felében már szabályozott munkaidőben dolgoztak, megteremtették számukra a fizetett szabadságot és a nyugdíjjogosultságot. A képzés állami feladattá vált, az ápolói hivatás választása pedig a társadalmi felemelkedés egyik eszköze lett.”
„1975-től megindult az egészségügyi főiskolai képzés, ám ebből kimarad az ápoló képzés. Mára fokozatosan EU–kompatibilissé válnak az egészségügyi képzések, de már nincs jelentkező sem közép, sem felső szinten” – hangsúlyozta a főápoló. Ennek oka lehet az extra igénybevételhez társuló nagy felelősség, a munka során gyakran felmerülő krízishelyzetek, az egyre növekvő adminisztratív terhek, az alacsony jövedelem és a korlátozott előrejutási lehetőség. Azonban mégis van igény a szakmai szervezetekre, közösségekre, így például a Magyar Ápolási Egyesület, és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara munkájára- magyarázta.
A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központról elmondta: az intézmény, melynek gyökerei 1775-ig nyúlnak vissza, a második legnagyobb egyetemi klinikai központ, az ország ötödik legnagyobb egészségügyi intézménye, mely 2014-ben közel 3700 munkatársat foglalkoztatott.
Az áldozatos munka elismerése
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja és a Magyar Ápolási Egyesület a Magyar Ápolók Napja alkalmából első alkalommal rendezett ünnepségéhez támogatást nyújtott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is. Kitüntetéseket adtak át az arra leginkább érdemes ápolóknak.
A Magyar Ápolási Egyesület díszoklevélét, és ezüst kitűzőjét vehette át Szabóné Ábrahám Zsuzsanna, aki 1990 óta az I. számú Belgyógyászati Klinika dolgozója. Munkájára igényes, betegekkel, hozzátartozókkal empatikus. A betegek és hozzátartozók, ápolóhallgatók oktatásában tevékenyen, szabadidejében is részt vesz. Biztosítja a klinika ápolási munkájának színvonalát. Munkája mellett elvégezte (1998-ban) a felnőtt szakápolói iskolát, 2005-ben OKJ-s ápolói, 2007-ben diabetológiai szakápolói képesítést szerzett. Törekszik az ápolás minőségének folyamatos fejlesztésére, a betegcentrikus ápolás megszervezésére.
Az ünnepi rendezvényen a Magyar Ápolási Egyesület díszoklevelében, és ezüst kitűzőjében részesült Illésné Pál Erzsébet, aki 1991. július 1-jétől az I. számú Belgyógyászati Klinika megbecsült dolgozója. 1998-ig a II. Észak osztályon 3 műszakban dolgozott. 1998. és 2012 között a Klinika járóbeteg szakrendeléseinek vezető ápolója volt, munkája mellett megbízott főnővéri teendőket is ellátott. 2012-től az I. számú Belgyógyászati Klinika főnővér helyettese. Munkája mellett elvégezte (1998-ban) a felnőtt szakápolói, (1999-ben) házi betegápoló és házi gondozói, szakápolói képesítést szerzett. Nagyban hozzájárult a klinika minőségügyi fejlesztéseihez, az ápolási dokumentáció bevezetésének megkezdéséhez. Magas szintű szervező és irányító munkájával a klinika jó légkörének kialakításában, klinikák közti együttműködésében tevékenyen vesz részt. Törekszik az ápolás minőségének folyamatos fejlesztésére, a betegcentrikus ápolás megszervezésére.
A rendezvényen a Magyar Ápolási Egyesület díszoklevélét, és ezüst kitűzőjét vehette át Baloghné Takó Julianna, aki a szegedi Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakiskolában szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséget (1980-ban). Bölcsődében és szociális területen kipróbálta önmagát. Később mentálhigiénés asszisztensi szakképesítést is szerzett. 2002-től műszakfelelős gondozónői munkakört tölt be a kisteleki Napsugár Otthonban. Gyorsan kivívta az ellátottak szeretetét empatikus hozzáállása és rátermettsége kapcsán. Az intézmény által szervezett programokban is mindig aktívan részt vesz, nagyon sok jó ötlettel gazdagítja azt. Nem telhet el nélküle egy farsang, nyílt nap, ünnepség, vagy akár egy kirándulás, amelyben nem venne részt. Szakmai felkészültségét tekintve megfelelő szaktudással, kellő gyakorlati ismerettel, humánus magatartással rendelkezik. Ezen ismereteit munkája során felhasználja, saját kompetenciájával tisztában van, minden esetben törekszik az etikai kódex irányelveinek betartására, előítéletmentesen viselkedik. Munkatársaival is nagyon jó kapcsolatot létesít. Embersége és szakmai hozzáértése példaértékű mindenki számára. Tapasztalatát és szakmai tudását folyamatosan átadja, ezáltal segíti kollégái munka végzését, akik mindenben számíthatnak rá.
A Magyar Ápolási Egyesület díszoklevélét, és ezüst kitűzőjét dr. Szabóné Bálint Ágnes, a Magyar Ápolási Egyesület Csongrád megyei vezetője adta át.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, mint az egészségügyi szakdolgozók szakmai köztestülete, a szegedi klinikai központ ünnepségén szintén elismerésben részesítette az általa kiemelkedőnek ítélt munkatársát. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének elismerését Újhelyiné Papp Teréz, területi elnök helyettese adta át Varga Sándorné nyugalmazott szakoktatónak. Varga Sándorné Krisztina 1967. március 16-án kezdte meg egészségügyi pályafutását a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fül-Orr-Gége Klinikáján. 1995-től az Ápolás Igazgatáson szakoktatói kinevezést kapott. A munkája nem merült ki a képzések-, szakképzések szervezésében, a kollégák oktatásában, hanem a hivatásszeretet átadását is célnak tekintette. 1996-ban elindította a szakdolgozók továbbképzését, a „nővérakadémiát”, ahol a vállalkozó kedvű kollégák bemutathatták a saját kutatásaikat. A változatos témájú előadásokat, a nagy érdeklődés miatt, „telt ház” előtt tartották. Hitvallása: „Tudásom, tapasztalatom átadásával a leendő szakdolgozók hivatástudatát erősíthettem. Mindenek előtt, azt szerettem volna elérni, hogy tiszteljék és szeressék a betegeket.”
Az ünnepségen elhangzott Fodorné Barát Ágnes neve is, aki 2015. február 18-án az Emberi Erőforrások Minisztériumában Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át. Fodorné Barát Ágnes a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika osztályvezető főnővére, akinek szakmai tudása, rendkívüli szorgalma elhivatottsága mellett folyamatosan végez közösségi munkát, így az ápolók között is megbecsülésre, elismertségre tesz szert. Jó vezetői magatartását a közösség formálása, aktivizálása, összefogása jellemzi. A folyamatosan formálódó egészségügyi rendszer új kihívásaihoz rugalmasan igazodik, rendszeresen képzi magát, munkatársait is erre buzdítja. Az ápolás szakma munkacsoportok munkáját kiemelkedően segíti. Kiemelkedő személyiségéhez hozzátartozik, hogy folyamatosan tagja az ápolás szakma érdekképviselet szervezeteinek, a Magyar Ápolási Egyesület tagja.
SZTEinfo – szöveg és fotó: Gajzer Erzsébet