Megkezdte működését az újszegedi termálkör

Az „újszegedi geotermikus kaszkádrendszer kiépítése” projekt zárórendezvényét tartották 2014. november 19-én az SZTE Herman Ottó Kollégium „A” épületében. A Geotermikus Szolgáltató Kft. 2013 tavaszán kezdte meg Újszegeden a geotermikus kaszkádrendszernek a kiépítését, melynek révén a városrész 11 intézménye (köztük az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és öt egyetemi épület: az ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ „B” részlege, a TTIK biológiai épülete, a Herman Ottó és a Móra Ferenc Kollégium, valamint az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar) állhat át a korábbi gázalapúról környezetkímélő, geotermikus energiával történő fűtésre. A szeged-belvárosi termálkört követően a közelmúltban megtörtént az újszegedi rendszer üzembe helyezése is, elkezdődött a hőenergia-szolgáltatás, és sikeresen működik a fűtési célból kitermelt és felhasznált termálvíz mélységi rétegekbe való visszasajtolása is – tudtuk meg.

Megkezdte működését az újszegedi termálkör - GALÉRIA

2343 tonna szén-dioxidtól szabadul meg évente Újszeged

Péter Tamás, a Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetőjének köszöntőjét követően Lajkó Csaba, a szegedi és az újszegedi kaszkádrendszer üzemeltetésvezetője mutatta be az újszegedi termálkört. Elmondta, egy 2000 méter mély termelő és egy-egy 1700, illetve 1250 méter mély visszasajtoló kutat alakítottak ki, valamint 3100 méter távvezetéket fektettek le. 11 újszegedi intézmény 12 hőközponjának energiaellátása történik innen. Az 1,254 milliárd forintos beruházás 47,57 százalékos uniós, KEOP-támogatás keretében valósult meg. 80 köbméter/óra vízhozam mellett 92-93 Celsius-fokos termálvizet termelnek ki. Környezetvédelmi szempontból jelentős eredmény, hogy éves szinten 1,2 millió köbméter földgázt váltanak ki Újszegeden a projekt révén, és 2343 tonnával csökken a városrész szén-dioxid-terhelése. Az érintett intézmények mintegy 30 millió forintot takarítanak meg évente, miközben energiafüggőségük csökken, javul az ország megújulóenergia-részaránya, ráadásul öt új munkahely is létrejött.

Lépésről lépésre halad a zöld egyetemek világranglistáján az SZTE

Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója úgy fogalmazott, mintaértékű beruházás zárult le, melynek valamennyi szereplője végig a megoldást kereste a felmerülő problémákra. Váratlan helyzetek pedig bőven akadtak, amit az is mutat, hogy egy korábbi rendezvény alkalmával a kútfúrás során előbukkant szegedi barnakőszenet adták át ajándéként a vendégeknek, így például az SZTE rektorának. A nehézségeket azonban sikerült leküzdeni, nem okozott fennakadást, hogy a belvárosban a forgalom mellett kellett az alépítményeket telepíteni, vagy a klinikakertben úgy kellett dolgozni, hogy ne zavarják a 24 órás folyamatos betegellátást.

– A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a geotermikus energia hasznosítása mellett. Régebben is működött a klinikakertben geotermikus kút, mely később használaton kívül került. Amikor a jelenlegi egyetemvezetés négy évvel ezelőtt munkához látott, Szabó Gábor rektor úrral célul tűztük ki, hogy igazi zöld egyetemmé tesszük a szegedi universitast, technológiavezérelt beruházásokat helyezünk előtérbe. Akik ismerik az SZTE-t, jól tudják, hogy új vagy felújított épületeinkben – a Mérnöki Karon vagy éppen a Dóm téren – számos zöld technológiát alkalmaztunk, hőszivattyús rendszereket működtetünk. Arra is büszkék vagyunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül az SZTE rendelkezik a legjelentősebb zöldenergia-programmal, ami elsősorban a napenergia felhasználására épül. Van olyan épületünk, mely ez által egy év alatt teljesen önfenntartóvá vált, gyakorlatilag nincs villanyszámlája, sőt, még fűtésrásegítésre is nyílik lehetőség. Az SZTE éves energiaköltségei 2 milliárd forint körül mozognak, ha ennek 10 százalékát meg tudjuk takarítani, az már komoly előrelépés az intézmény életében. A célunk az, hogy a mindenkori gázárnál olcsóbban szerezzünk be hőenergiát – tájékoztatott a főigazgató. Elmondta, a zöld egyetemek világrangsorában az SZTE évről évre egyre előkelőbb helyen szerepel, 2013-ban az indulók 88 százalékát megelőzte, a termálkörök munkába állásával pedig további előrelépés várható ebben a „környezettudatosági versenyben”. Nagyon fontos az is, hogy a projektben számos partner (egyetem, önkormányzat, kormányhivatal, akadémiai kutatóközpont) fogott össze, működött együtt zökkenőmentesen, az egyetem szeretné tovább bővíteni ezt a kooperációt. – A program nem áll meg, mind a zöld egyetemi jellemzők tekintetében, mind a geotermia felhasználásában tovább folytatjuk a megkezdett utat. Már az ősszel beadtunk egy pályázatot a napelemparkunk bővítésére, és a geotermikus rendszerbe is újabb épületeket akarunk bekapcsolni – árulta el Majó Zoltán.

Szeged számára ez volt a pilot projekt

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a rendezvényen kifejtette, Szeged városi energiaellátásában egyelőre nem túl jelentős a geotermia szerepe, de a most zárult program egyfajta pilot projektként bizonyított. Igazolta, hogy ez a technológiai megoldás biztonságosan alkalmazható az intézmények és a lakosság energiaellátásban, ezért az önkormányzat is nyit ebbe az irányba. A következő években, évtizedekben kiemelt szerepe lesz a geotermikus energiának Szeged, a szegedi intézmények, illetve a szegedi lakosság életében, erre épülő nagyprojekteket tervez az önkormányzat.

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Varga Kristóf