Bezár

SZTEhírek

Lechner_DFGM

Tapasztalat, fizetés, munkahely az egyetemi tanulmányok alatt? –Lehetséges!

Tapasztalat, fizetés, munkahely az egyetemi tanulmányok alatt? –Lehetséges!

2022. december 20.

Három szempontból vizsgáltuk meg a földrajz és a földtudományok kapcsán a kooperatív és a duális képzést. A hallgató, az oktató és a képzésbe bekapcsolódó cég részéről is számos előnye van ennek a fajta együttműködésnek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A HALLGATÓ

Laczkó Attila, 2018-ban végzett az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék Geográfus Msc képzésén, Geoinformatika szakirányon.

– Akkoriban kezdődött a tankszéken az újfajta kooperatív gyakorlat szervezése és az én évfolyamom és a következő volt az, amelynek már megadatott ez a lehetőség. Az NNG Kft. által a tanszéken meghirdetett kurzus keretin belül tudtunk részt venni egy gyakorlaton, melynek során a cégtől érkező kollégák megismertették velünk az iGo navigációs rendszer fejlesztési részleteit, a térképi tartalomra fókuszálva, mivel főleg geoinformatikusoknak szólt a kurzus. A félév során érintettük a navigáció fejlődésének történetét, a navigációs alapokat (műholdas technológia, stb.), mélyebben megismertük a navigációs célokra gyűjtött térkép adatokat, azok tárolását, manuális módosítását/javítását/kezelését, továbbá ezek tesztelését és magába a navigációs szoftverbe való integrálását.

Mivel a kurzus célja az volt, hogy szakmai gyakorlati lehetőséget is biztosítson, így az NNG-s kollégák egy projekt feladattal is készültek, mellyel kiválaszthatták azt a tanulót, aki a kurzust követő nyáron, 1 hónapot eltölthetett a cég budapesti irodájában.

A projektmunka során párokban dolgozva kaptunk egy szándékosan hibákkal teletűzdelt iGo navigációs szoftvert, melyet PC-n tudtunk futtatni. Kaptunk hozzá még egy előre definiált szimulált útvonalat, melyet lefuttattunk, és így tudtuk tesztelni a szoftvert.

Mivel korábban elmondták, hogy a navigáció mely elemei származnak a térképi adatbázisból, így azonosítani tudtuk a hibákat, és még a javításukra is volt elméleti ötletünk. Gyakorlatban a javítást persze nem várták el, viszont a minél részletesebb javítási javaslat pluszt jelentett.

Ezek után a kollégák kiértékelték a munkákat és kiválasztották a legjobban teljesítő 2 párt, akiket meginvitáltak az akkori NNG szegedi irodájába további beszélgetésre. Az interjúk kiértékelése után került sor a szerencsés hallgató kiválasztására, aki én lettem – mondta el a képzés kezdeteinek részleteit Laczkó Attila.

– Milyen tapasztalatokat hozott a gyakorlat?

– A térképes csapatban töltöttem a gyakorlati időt, ahol az ott dolgozó agilis kollégák mellett megismerhettem a munkafolyamatokat, milyen módszertan szerint dolgoznak, beleláthattam egy nemzetközi cég mindennapjaiba, továbbá részt vettem a navigációs rendsezrben tárolt térképi tartalom fejlesztésében is. Arra is lehetőséget kaptam, hogy NNG-s témában írhassam meg a diplomamunkámat. 

A képzésen és leginkább a szakmai gyakorlaton való részvétel nagyban elősegítette, hogy még a munka világába való belépést megelőzően tapasztalatot szerezzek egy felvételi eljárásban, a céghez bekerülve pedig valós környezetben tapasztaljam meg, hogy mire is számíthatok, ha az egyetemet elvégezve munkába állok.

Jó döntés volt bekapcsolódni?

– Véleményem szerint – és akkor is így is éreztem -, ezzel a tapasztalattal egy frissen végzett hallgató magabiztosabban tud megjelenni az állásinterjúkon és igen jól mutat az önéletrajzban is. Főleg mikor rákérdeztek, hogy miként kerültem az NNG-hez szakmai gyakorlatra, büszkén mondhattam el, hogy egy kurzus keretein belül, egy projektmunka teljesítése és egy sikeres felvételi interjút követően nyertem el ezt a lehetőséget. A tapasztalatok mellett a kapcsolatépítés is fontos és abban az egy hónapban olyan kollégákat ismerhettem meg, akik már akkor is jelentős iparági tapasztalatokkal rendelkeztek. A közösségi oldalakat kihasználva még most is tartom velük a kapcsolatot, és nagyon inspiráló látnom, hogy azóta merre fejlődtek tovább, azaz milyen lehetőségeim vannak/lehetnek nekem is a jövőben.

Minden hallgatót bátorítok a jelentkezésre, aki egyéb teendői mellett időt és energiát tud fektetni abba, hogy a jövője miatt komoly eredményeket tudjon felmutatni a projektmunka és az interjúk során, ezzel is megtisztelve az előadókat. Aki pedig el tudja nyerni a szakmai gyakorlat "díjat", az egy életre szóló élménnyel és tapasztalattal gazdagodhat – zárta gondolatait Laczkó Attila.

 AZ OKTATÓ

A különböző kooperatív képzések felelősei az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetében:

környezetmérnök MSc: Dr. Barta Károly barta@geo.u-szeged.hu

földtudományi MSc: Dr. Schubert Félix schubert@geo.u-szeged.hu

geográfus MSc/ geoinformatika specializáció, geoinformatika MSc: Dr. Szatmári József szatmari. jozsef@szte.hu

– Mióta tart és milyen eredménnyel zajlik a kooperatív és duális képzés a Földrajzi és Földtudományi Intézethez köthető tanszékeken.

– Intézetünkben az emelt szintű szakmai gyakorlati modell előkészítését és kidolgozását már 2014-ben elkezdtük, első lépésben geográfus, geoinformatika szakirányos hallgatóink számára. Először egy kérdőíves felméréssel megkerestük a versenyszférában és különböző állami intézményeknél, kutatóintézeteknél dolgozó korábban végzett hallgatóinkat, amelyben felmértük szakmánknak, a geoinformatikának a leggyorsabban fejlődő ágait és a szakma által támasztott képzési igényeket. Képet kaptunk arról is, hogy mely cégeknél, intézményeknél alkalmazzák nagyobb számban a nálunk végzett szakembereket és ezeket a partnereinket kerestük meg azzal a szándékkal, hogy a képzési időszak utolsó 2. félévében (alapszakon), illetve 3. félévében (mesterszakon) a kötelező nyári szakmai gyakorlaton kívül vegyenek részt a képzésben szakmai kollégiumok tartásával, gyakornokként alkalmazzák hallgatóinkat az utolsó tanévben és konzulensként segítsenek a szak- és diplomamunkák elkészítésében. Az azóta eltelt hét tanévben számos speciálkollégiumot, szakmai előadást tartottak partnereink, minden évben több hallgató kapott gyakornoki lehetőséget és készített szakdolgozatot, valamint diplomamunkát az együttműködő partnereink által megadott témákból. Részt vettünk az egyetem által szervezett EFOP 3.5.1. duális és kooperatív képzések fejlesztési projektben, amelyhez a kooperatív képzési alprogramban intézetünkből csatlakozott a geográfus mesterszakon túl a földtudományi és környezetmérnöki mesterszak. Jelenleg kidolgozás alatt állnak partnereinkkel az újonnan indult önálló geoinformatikus mesterszak kooperatív képzési együttműködési szerződései és a következő tanévtől már az új szak hallgatói is választhatják ezt a képzési formát – tudtuk meg Dr. Szatmári Józseftől, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi docensétől.

– Miért hasznos ez a képzés a Szegedi Tudományegyetem számára?

– Partnereink nagyobb számban és szívesen alkalmazzák végzettjeinket, ha előtte a szakmai gyakorlatok során már megismerkedtek velük és ez nem csak szorosan a programban résztvevő szakok, hanem az SZTE számára is hozzáadott értéket jelent. Ezek a vállalati partneri együttműködések megjelennek a különböző egyetemi webes felületeken és a médiában, ami egyre nagyobb jelentőséggel bír, gondoljunk csak a napokban bejelentett felsőoktatási kormányzati fejlesztési tervekre!

– A hallgatók és az oktatók számára milyen előnyökkel jár az ilyen jellegű képzés?

– A vállalati partnerekkel a közös kurzusokon és a szakmai gyakorlatos hallgatókon keresztül folyamatosan tartjuk a szakmai kapcsolatokat, visszajelzéseket kapunk tőlük diákjaink felkészültségéről, a versenyszféra elvárásairól, amelyek mind hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy képzéseinket folyamatosan fejleszteni tudjuk.

Oktatóként azt tapasztaltam, hogy a partnereink által a geográfus hallgatóinknak tartott kurzusok, előadások, bemutatók nagyon népszerűek voltak, gyakorlatilag az összes geoinformatika szakirányos hallgatónk előbb vagy utóbb felvette ezeket az órákat. Az első két félévben csak a mesterszakosoknak hirdettük, de a harmadikban már az alapszakosok is fölvették, mert elterjedt a gyakorlatias, hasznos és érdekes kurzusok híre, itt elsősorban az NNG Kft. munkatársai által tartott járműnavigációs gyakorlatokra, szakmai bemutatóval egybekötött céglátogatásokra gondolok, de például ebben a félévben kiemelt kooperatív partnerünk, a Lechner Tudásközpont programja is nagy sikert aratott.

– Mely cégekkel, intézményekkel van ilyen jellegű kapcsolta a Földrajz és Földtudományi Intézetnek?

– Intézetünknél a szakmai gyakorlatok több mint 10 éve működtetett, mára jól bejáratott rendszerének köszönhetően számos intézményi, vállalati együttműködés alakult ki. Ezek keretében az egyetem keretszerződést köt a szakmai gyakorlatot végző hallgató fogadását vállaló céggel vagy intézménnyel, s akár minden évben – a cég méretétől függően 1-5 hallgatót is tudnak fogadni. Amennyiben a hallgató vállalja a kooperatív képzési formát, akkor a keretszerződést kibővítjük kooperatív együttműködési szerződési formára az adott céggel. Jelenleg a Földrajzi és Földtudományi Intézet gondozásában lévő szakok hallgatói 100-nál is több cég közül választhatnak, melyek között a környezetvédelmi cégektől a laboratóriumokon át az önkormányzatokig nagyon széles a skála, pl. Bonduelle, Katasztrófavédelem, Ceglédi Városfejlesztési Kft., Aqualabor, MOL, BKK, ATIVIZIG. Az egyes szakokra jellemző helyszínek nehezen identifikálhatók, talán a környezetvédelem az a vonal, mely a legtöbb választott cég esetében jelen van a profilban. Földtudományi képzésben partnerünk többek között a Geochem Kft. Geoinformatikus hallgatóink számára a kooperatív szakmai gyakorlati képzési modellt az NNG Kft. közreműködésével dolgoztuk ki, további együttműködő partnerünk a Lechner Tudásközpont.

– Mi a tendencia ezen a téren, növekszik az igény ezen képzésekre a hallgatók, a cégek részéről?

– Elsősorban hallgatóinkkal kell megismertetni a különböző gyakorlati programokat, ennek érdekében tájékoztatókat tartunk a szakmai gyakorlati félévek elején, ahová igyekszünk meghívni egy-egy céget is, hogy közvetlenül bemutathassák a programban rejlő lehetőségeket. Partnereink szívesen alkalmazzák a kooperatív programba bekapcsolódó diákokat, hiszen az első lépcső, a szakmai kurzus projektmunkája és tudástesztje már egy szűrést jelent, ami alapján nagyobb az esélye, hogy a megfelelő tudású és érdeklődésű hallgató kerül hozzájuk nyári gyakorlatra, majd gyakornoknak és később akár sikeres szakmai karriert befutó munkatársnak, így mindenképpen egy olyan szakmai képzési modellről beszélhetünk, amely mindkét fél számára előnyös és vonzó minden elemében.

 CAM00234

A CÉG

Az NNG Magyarországról indult, de mára nemzetközi porondon is meghatározó cég, amely fontos partenere a Szegedi Tudományegyetemnek a kooperatív és duális képzésekben. Stratégiájuknak és egyedi szoftvermegoldásaiknak köszönhetően hamar az autóipar egyik meghatározó globális vállalatává fejlődtek. Jelenlétüket folyamatosan erősítve a világ 6 kontinensén összesen 6 irodát és 3 képviseltet tartanak fent, ahol közel ezren dolgoznak. Termékeik több mint 190 országban, 50 nyelven érhetőek el, így segítve milliók életét a világ minden táján.

– Miért előnyös egy ilyen kapcsolat a cég és az egyetem között?

– Az NNG-nél elég sokan dolgoznak jelenleg, akik a Szegedi Tudományegyetemen végeztek valamilyen földrajzhoz kapcsolódó (Geográfus, Geoinformatikus, stb.) szakon. Jelenleg is sok hasonló végzettségű munkatársat keresünk. Én úgy gondolom – bár nyilván elfogult vagyok – hogy az SZTE földrajz/földtudományok képzései kiemelkedően jó szakembereket bocsátanak ki és egy ilyen együttműködés segíthet minél több jó szakembert bevonzani a céghez – mondta el Dolleschall János az NNG Kft. fejlesztője.

– Mi az Önök cégének profilja és hogyan kapcsolódhatnak az SZTE hallgatói a tevékenységükhöz?

– Elsősorban autós navigációval foglalkozunk. Ehhez a szoftvert és lényegében a térképeket is mi állítjuk elő. A térképgyártáshoz és minőségellenőrzéshez olyan eszközöket és módszereket alkalmazunk, amit a hallgatók is ismernek és használnak. Számukra ez jó lehetőség, hogy betekintést nyerjenek abba, miként alkalmazhatják ismereteiket a gyakorlatban. Foglalkozunk például vektoros térképek előállításával és javításával, domborzatmodellek feldolgozásával és különböző földrajzi koordinátákon alapuló számításokkal.

– Mióta vesznek részt és milyen módon ebben a képzésben?

– Én 2016 óta dolgozom a cégnél, így az ez előtti időszakról nem tudok nyilatkozni, viszont mióta itt vagyok majdnem minden évben tartottunk vendég előadóként kurzust az egyetemen. Ennek során az általunk is alkalmazott térinformatikai rendszereket mutattuk be a hallgatóknak. Ezen túl szintén minden évben vendégül láttuk a hallgatókat az irodánkban, ahol bemutattuk a napi munkánkat, illetve rövid előadást is tartottunk nekik az itt zajló tevékenységekről.

Lechner_Vati

– Mennyire tartja jónak ezt a gyakorlatorientált irányt a felsőoktatásban?

– Nagyon jónak és fontosnak tartom. A legtöbb egyetemi képzésnek az a hátránya, hogy kevés gyakorlati tudást ad a hallgatóknak, akik így nem tudják mire számíthatnak, amikor bekerülnek az első munkahelyükre. Ezt az irányt minden képzésben erőltetni kellene, így a hallgatók is jobban felkészülhetnek a való élétre és tisztábban fogják látni, mire számíthatnak, amikor majd gyakorlatban is használniuk kell a tudásukat.

– Mi a tapasztalat az SZTE-s hallgatók felkészültségét, aktuális tudását illetően?

– Abszolút pozitív tapasztalataim vannak. Általában ismerik a fogalmakat és eszközöket amiket használunk, így könnyen megtaláljuk a közös hangot – zárta gondolatait Dolleschall János.

Az SZTE TTIK kooperatív képzéseiről további részletek az alábbi linken olvashatók: http://geosci.u-szeged.hu/oktatas/kooperativ-kepzes/kooperativ-kepzesekre

Nyitókép: A kooperatív képzés minden érintett fél számára előnyös, Fotó: SZTE TTIK FFTI, Szöveg: Lévai Ferenc

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek