SZTE Egyetemi Vers- és Prózamondó Verseny: Szép találkozások

Az Egyetemi Vers- és Prózamondó Verseny zsűrielnöki tisztét idén Péter Lea vállalta, aki 2019-ben, a XIX. Kaleidoszkóp Versfesztiválon Kaleidoszkóp-díjat, a Nemzeti Színházban 2017-ben rendezett a Nemzeti VERSenyen pedig első díjat szerzett. Péter Lea 2020-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem BTK pszichológia szakán, jelenleg az SZTE Pszichiátriai Klinikán doktori tanulmányait végzi, mellette a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeuta képzésben is részt vesz.

A versválasztás minden előadói verseny izgalmas vonása.

– Örültem, hogy számos kortárs költőt hoztak, és átgondoltan választottak verset. Legtöbbször úgy éreztem, a jelentkezők olyan verset kerestek, amely közel áll hozzájuk. A verseny utáni beszélgetésekből is az derült ki, hogy sokan már jóval korábban kiválasztották versüket, gondolkodtak rajta, és érezték benne magukat, ami nagyon fontos. A versmondók az egyetem mellett szántak időt-energiát a fellépésre, még azok is, akiknek a versmondás nem játszik központi szerepet az életében. Az ő előadásukat külön is nagyra becsültem – mondta a zsűri elnöke.

A verseny első helyezettje Nagy Anikó, az SZTE BTK kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója lett, aki Terék Anna vajdasági születésű költőnő A sár fölött című versét mondta el. A vers torokszorító szembenézés az édesapa halálával; gyönyörű gondolatritmusai kiemelik az érzelmeivel fájdalmak árán is szembesülő nő és az érzelmeitől fájdalmak árán is konokul menekülő férfi helyzetét. – Nagy Anikónak érezhetően sok a személyes kapcsolódása Terék Anna verséhez, és előadói technikái is hitelesek. Az előadó szép találkozása volt a verssel – így jellemezte a versmondást a zsűrielnök, az ugyancsak vajdasági származású Péter Lea.

Kőhalmi Eszter, az SZTE JGYPK gyógypedagógia szakos hallgatója kapta a verseny második díját. Ő is kortárs verset választott, egy még fiatalabb tehetség, Kellerwessel Klaus Szerenád című versét. Ez a költemény egyszerre könnyebb és nehezebb feladat, mint a nagy gondolati-egzisztencialista versek előadása. Könnyebb, mert az új nemzedékre jellemző énkeresésről szól. Nehezebb pedig azért, mert a posztmodern önirónia kínálkozó, ám igen megkopott modora helyett az előadónak a maga egyéniségéből eredő hangot kellett találnia. Kőhalmi Eszter értette és előadói eszközökkel meg is tudta jeleníteni az önmagára reflektáló, saját szubjektumát számtalan gondolati előzményben feloldó költő lélekállapotát, „a cseppek millió dialektusában” saját történetét megtaláló költői ént.

A harmadik díjat Naphegyi-Boldis Zsuzsanna, az SZTE JGYPK nemzetközi program hallgatójának ítélte a zsűri. Naphegyi-Boldis Zsuzsanna Faludy György Monológ életre-halálra című versét választotta, amelyet a költő 1952-ben, a recski munkatáborban, saját bevallása szerint egy sötétzárkában ülve fejben írt meg. Hogyan lehet ezt a verset egy villanyfényes teremben elmondani? Sötét tónusú, vészterhes hátteret adva? Az egzisztenciális lecsökkentség fojtott hangján megszólalva? Faludy maga mondja el Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi könyvében, hogy nem átvitt értelemben, hanem ténylegesen életmentő volt számára recski verseinek megjegyzése és fejben csiszolgatása. Naphegyi-Boldis Zsuzsanna a túl sötét tónusok hamis opcióját elvetve versmondásával a mindenáron-életigenlést, az örömöt, a megittasulást adta vissza.

Kovács-Jerney Ádám fotói a versmondó estről

Az eddig csaknem harmincadik alkalommal megrendezett Egyetemi Vers- és Prózamondó Verseny házigazdája idén is Tajti Gabriella, az SZTE NKI Kulturális Iroda vezetője volt. A zsűriben idén Hollósi Zsolt újságíró, az SZTE BTK médiatudományi szak óraadója, valamint Panek Sándor újságíró, az SZTE sajtóirodájának kommunikációs szakértője vett részt.

SZTEinfo

Borítókép: Péter Lea, a zsűri elnöke (balról) gratulál Nagy Anikó első díjához. Fotó: Kovács-Jerney Ádám