Felsőoktatási Szakképzés

A felsőoktatás részét képezi a felsőoktatási szakképzés (FOSZK), a felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.
Az érettségit követően az egyetemek és főiskolák szakjain kívül harmadik útja is van a felsőoktatásba kerülésnek: a felsőoktatási szakképzések (FOSZK) rövid idő alatt, állami finanszírozással, jól hasznosítható szakmát adnak hallgatóiknak. Ráadásul az Oktatási Minisztérium évről évre bővíti a FOSZK képzésekre felvehetők keretlétszámát, így a bejutás is egyre könnyebb ezekre a helyekre.
 

A diákok elsősorban gazdasági, műszaki területről válogathatnak, ezeken a területeken kínálnak gazdag programot a felsőoktatási szakképzések. Itt elsősorban olyan szaktudást igénylő munkákra készítenek fel, amelyekhez szükségtelen a felsőoktatásban eltölteni négy-öt évet, és inkább a gyakorlati elemeken van a hangsúly. Komoly előnye ezeknek a képzéseknek, hogy a legtöbb esetben az állam finanszírozza a tanulmányokat, szemben az általában 60–80 ezer forintra rúgó tanfolyami díjakkal. A rendszer a diákok számára kedvező, hiszen a felsőoktatási szakképzés megszerzése után a hallgatót még megilleti az ingyenes tanulás joga, így mehet tovább állami finanszírozású alapszakra. A felsőoktatási szakképzés az új típusú bolognai rendszerben lényegében a többciklusú képzés első lépcsője, mely az érettségire épül, OKJ szakképesítést ad, és a szakirányú felsőoktatási intézményekben kreditpontok formájában beszámítható a további tanulmányok során (ez intézményfüggő, az adott felsőoktatási intézmény adhat róla információt). A képzések illeszkednek a piaci követelményekhez, így a munkaadók szempontjából is keresett szakmák sajátíthatók el. Ez a képzési forma egyben a felsőfokú tanulmányok főpróbájának is tekinthető, a végzettek a későbbiekben gyakorlottan kerülnek be a felsőoktatás körforgásába. Egyes felsőoktatási intézmények vizsgálatai szerint, akik felsőoktatási szakképzés megszerzése után kerültek be egyetemi vagy főiskolai szakra, átlag feletti teljesítményt nyújtottak. A képzések szinte kivétel nélkül kétévesek, és a felsőoktatási intézmények keretein belül a velük megállapodott középiskolák, szakképző intézmények tartják. (forrás: fisz.hu)

Eseménynaptár

Rendezvénynaptár *

  • március 30. 08:00 - április 4. 08:00
    Az SZTE Tehetségpont – SZTE Junior Akadémia emelt szintű érettségire felkészítő tanfolyamait látogathatják meg az érdeklődők.
  • március 30. 08:00 - április 4. 16:00
    Nézd meg, hogyan zajlanak az emelt szintű érettségire felkészítő tanfolyamaink! Ha szeretnél ősztől részt venni a képzésen, ezáltal minél jobb eredménnyel érettségizni és minél több pontot szerezni a felvételin, akkor nyílt hetünk jó alkalom arra, hogy lásd, milyen hangulatban és hol zajlanak az órák. A tantárgyak, amelyek óráira betekinthetsz: matematika, magyar, történelem, angol, német, biológia, kémia. A képzések időpontjairól hamarosan tájékozódhatsz az SZTE Junior Akadémia honlapján (juniorakademia.szte.hu).
  • április 2. 08:00 - 4. 08:00
    A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete és Neveléstudományi Doktori Iskolája, valamint az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoportja 18. alkalommal rendezi meg a Pedagógiai Értékelési Konferenciát. A PÉK lehetőséget kínál a pedagógia és határterületein kutatók, szakértők, kutatópedagógusok számára, kutatási és fejlesztési eredményeik bemutatására. A szervezők számítanak azok jelentkezésére is, akik nem kívánnak szakmai anyagot benyújtani, azonban érdeklődnek a pedagógiai értékelés elméleti és gyakorlati kérdései, illetve a neveléstudományi kutatás aktuális problémái iránt. A rendezvény programjában – a hagyományokat követve – nemzetközileg elismert kutatók plenáris előadásai is szerepelnek. A PÉK nyelve magyar és angol.
  • április 2. 08:00 - 4. 08:00
  • április 3. 08:00 - 4. 08:00