Felsőfokú szakképzés

A felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés (F), a felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.
Az érettségit követően az egyetemek és főiskolák szakjain kívül harmadik útja is van a felsőoktatásba kerülésnek: a felsőfokú szakképzések (fsz) rövid idő alatt, állami finanszírozással, jól hasznosítható szakmát adnak hallgatóiknak. Ráadásul az Oktatási Minisztérium évről évre bővíti az fsz képzésekre felvehetők keretlétszámát, így a bejutás is egyre könnyebb ezekre a helyekre.
 

A diákok elsősorban gazdasági, műszaki területről válogathatnak, ezeken a területeken kínálnak gazdag programot a felsőfokú szakképzések. Itt elsősorban olyan szaktudást igénylő munkákra készítenek fel, amelyekhez szükségtelen a felsőoktatásban eltölteni négy-öt évet, és inkább a gyakorlati elemeken van a hangsúly. Komoly előnye ezeknek a képzéseknek, hogy a legtöbb esetben az állam finanszírozza a tanulmányokat, szemben az általában 60–80 ezer forintra rúgó tanfolyami díjakkal. A rendszer a diákok számára kedvező, hiszen a felsőfokú szakképzés megszerzése után a hallgatót még megilleti az ingyenes tanulás joga, így mehet tovább állami finanszírozású alapszakra. A felsőfokú szakképzés az új típusú bolognai rendszerben lényegében a többciklusú képzés első lépcsője, mely az érettségire épül, OKJ szakképesítést ad, és a szakirányú felsőoktatási intézményekben kreditpontok formájában beszámítható a további tanulmányok során (ez intézményfüggő, az adott felsőoktatási intézmény adhat róla információt). A képzések illeszkednek a piaci követelményekhez, így a munkaadók szempontjából is keresett szakmák sajátíthatók el. Ez a képzési forma egyben a felsőfokú tanulmányok főpróbájának is tekinthető, a végzettek a későbbiekben gyakorlottan kerülnek be a felsőoktatás körforgásába. Egyes felsőoktatási intézmények vizsgálatai szerint, akik felsőfokú szakképzés megszerzése után kerültek be egyetemi vagy főiskolai szakra, átlag feletti teljesítményt nyújtottak. A képzések szinte kivétel nélkül kétévesek, és a felsőoktatási intézmények keretein belül a velük megállapodott középiskolák, szakképző intézmények tartják. (forrás: fisz.hu)

Eseménynaptár

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.