Felsőfokú szakképzés

A felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés (F), a felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.
Az érettségit követően az egyetemek és főiskolák szakjain kívül harmadik útja is van a felsőoktatásba kerülésnek: a felsőfokú szakképzések (fsz) rövid idő alatt, állami finanszírozással, jól hasznosítható szakmát adnak hallgatóiknak. Ráadásul az Oktatási Minisztérium évről évre bővíti az fsz képzésekre felvehetők keretlétszámát, így a bejutás is egyre könnyebb ezekre a helyekre.
 

A diákok elsősorban gazdasági, műszaki területről válogathatnak, ezeken a területeken kínálnak gazdag programot a felsőfokú szakképzések. Itt elsősorban olyan szaktudást igénylő munkákra készítenek fel, amelyekhez szükségtelen a felsőoktatásban eltölteni négy-öt évet, és inkább a gyakorlati elemeken van a hangsúly. Komoly előnye ezeknek a képzéseknek, hogy a legtöbb esetben az állam finanszírozza a tanulmányokat, szemben az általában 60–80 ezer forintra rúgó tanfolyami díjakkal. A rendszer a diákok számára kedvező, hiszen a felsőfokú szakképzés megszerzése után a hallgatót még megilleti az ingyenes tanulás joga, így mehet tovább állami finanszírozású alapszakra. A felsőfokú szakképzés az új típusú bolognai rendszerben lényegében a többciklusú képzés első lépcsője, mely az érettségire épül, OKJ szakképesítést ad, és a szakirányú felsőoktatási intézményekben kreditpontok formájában beszámítható a további tanulmányok során (ez intézményfüggő, az adott felsőoktatási intézmény adhat róla információt). A képzések illeszkednek a piaci követelményekhez, így a munkaadók szempontjából is keresett szakmák sajátíthatók el. Ez a képzési forma egyben a felsőfokú tanulmányok főpróbájának is tekinthető, a végzettek a későbbiekben gyakorlottan kerülnek be a felsőoktatás körforgásába. Egyes felsőoktatási intézmények vizsgálatai szerint, akik felsőfokú szakképzés megszerzése után kerültek be egyetemi vagy főiskolai szakra, átlag feletti teljesítményt nyújtottak. A képzések szinte kivétel nélkül kétévesek, és a felsőoktatási intézmények keretein belül a velük megállapodott középiskolák, szakképző intézmények tartják. (forrás: fisz.hu)

Eseménynaptár

Rendezvénynaptár *

  • október 14.
    12:10 - 12:10
  • október 14.
    14:00 - 15:00
  • október 14.
    14:00 - 15:00
    Join us for a public talk on Hungary's democratic transition from the perspective of the number-two diplomat of the U.S. Embassy in Budapest in 1989. Donald Kursch served as Deputy Chief of Mission in Budapest between 1986 and 1990 so he was close witness to the events that led to the change of regime. The talk is followed by a Q&A guided by Professor of Political Science (SZTE) Dr. Norbert Merkovity.
  • október 14.
    16:30 - 18:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író, szerkesztő
    A lidércfény vagy bolygó-tűz különleges természeti jelenség. Fény, amely a legsötétebb éjszakában is képes reményt adni. Nem tudni, hol, mikor lobban fel e bolygó fény, de ilyenkor segít élni, életben maradni, megérteni önmagunkat és a világot. Ilyen, a hivatalosan oktatott irodalomtörténet mellett bolygó fényeknek szánja Bárdos József ezeket a kis, novellaszerű történeteket, amelyek egy pillanatra erős fénybe helyeznek, megvilágítanak egy arcot, egy sorsdöntő helyzetet. Az elbeszélések témái gyakran súlyosak, és veszélyesek az ábrázolt élethelyzetek. Mint például Arany János és Jókai Mór beszélgetése a Haynau-uralom sötét éjszakájában. Vagy a Madách Imre letartóztatása előtti pillanat, vagy Balassi Bálint Lengyelországba való elbujdosásának felidézése. A novelláskötet élményszerűen átélhető képet nyújt a lenyűgöző magyar irodalmi örökségről.
  • október 14.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Dusha Béla fotóművész
    Közreműködik: Fabulya Andrea versmondó
    Dr. Gyeviki János PhD (Szeged, 1949) a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. 2011-ben az SZTE Mérnöki Kar egyetemi docenseként ment nyugdíjba, de azóta is oktat. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak. Számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt. Az utóbbi években képeivel a tanyavilág emlékeit keresi, az elmúlás gondolatát, szépségét járja körül. A tárlat összefoglaló képet kíván nyújtani egy gazdag életműről.
    Megtekinthető október 22-ig, munkanapokon 08.00-20.00 óráig.