Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Igaz, hogy Kína adja az emberiség szén-dioxid-emissziójának majdnem harmadát, de az is igaz, hogy tavaly több megújuló energia-beruházást eszközölt, mint a listában utána következő öt ország együtt.
2020 végére világszerte összesen csaknem 2800 GW összkapacitású megújuló energia-termelő beruházás működött a Földön. Ebből Kína 895 GW-nyival részesül. A rangsorban őt követő USA, Brazília, India, Németország és Kanada összesen 809 GW-nyi zöld erőművet épített eddig. Japánban kb. 100, Olaszországban és Franciaországban 55-55 GW zöldenergia megtermelésére alkalmas létesítmény üzemel.
A tavalyi évben egyébként a 2019. év végi állapothoz képest további tíz százalékkal bővült a megújuló energia kihasználása. A leggyorsabban a napelemes rendszerek telepítése fejlődik, tavaly év végére 21,6%-kal több napelem termelte az energiát, mint az előző évben. A szélerőmű-kapacitás 18%-kal bővült. A víz- és biomassza-energia illetve a geotermikus energia használata ehhez képest alig, ágazatonként egy-két százalék körüli mértékben növekedett.
Kína aránya a CO2-kibocsátásban nagyon hasonló ahhoz a részarányhoz, amelyet a megújuló energia termelésében teljesít. Az emberiség 33 milliárd tonna körüli éves emissziójából 2018-as adat szerint Kína 10,06 GT-val reszesedett. Kínát az USA majd India követi 5,41 illetve 2,65 GT-val, majd a megújulók kihasználásában cseppet sem jeleskedő Oroszország jön 1,71 GT-val.
Link: raketa.hu
