Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Bővítette infrastruktúráját a gyógyszerfejlesztést és az élet-, illetve anyagtudományi kutatásokat segítő berendezésekkel a Szegedi Tudományegyetem.
Martinek Tamás professzor, a program szakmai vezetője a projekt eredményeit bemutató csütörtöki online konferencián elmondta, a fejlesztésnek köszönhetően a következő egy-két évtizedben magas színvonalú szerkezetvizsgálati eszközök állnak a szegedi kutatók rendelkezésére.
Az egyetemen olyan mikro CT-berendezést állítottak üzembe, amely a hagyományos klinikai készülékeknél hét, nyolc nagyságrenddel nagyobb (a minta méretétől függően akár néhány száz nanométeres) térbeli felbontásra képes. Az eszközzel a kutatók kisméretű minták roncsolásmentes szerkezetvizsgálatát végezhetik el. A berendezéssel elvégezhető kompozit- vagy porózus anyagok, üzemanyagcellák, elektronikai eszközök, 3D nyomtatással készült tárgyak szerkezetvizsgálata, de alkalmas biológiai minták, elsősorban csontok, illetve kontrasztanyag használatával lágy szövetek tanulmányozására is. A berendezéssel akár valós időben is vizsgálhatók a különböző mechanikai hatások miatt bekövetkező szerkezeti változások is.
Az eszközt használva az SZTE munkatársai olyan, kétkomponensű anyagok homogenitásának vizsgálatára alkalmas megoldást is kidolgoztak, amely a korábbi óriási számítási kapacitást igénylő, hetekig vagy hónapokig tartó módszerek helyet néhány perc alatt eredménnyel jár.
Dombi György professzor elmondta, a fejlesztés részeként korszerűsítették az SZTE NMR-spektroszkópját. A molekuláris szintű szerkezetvizsgálatra alkalmas berendezést egy a korábbinál lényegesen jobb jel-zaj viszonyú fejjel szerelték fel, és ehhez kapcsolódva üzembe állítottak egy héliumgyűjtő, hélium-cseppfolyósító és egy nitrogéncseppfolyósító rendszert is. A beruházásnak köszönhetően a mérések már napi 24 órában folyamatosan, távfelügyelettel végezhetők.
A mágneses magrezonancia spektroszkópiához (NMR) szükséges mágneses teret szupravezetővel állítják elő, amelynek hűtéséhez cseppfolyós héliumot, illetve nitrogént használnak. A fejlesztés eredményeként a töredékére csökkentették a rendszer héliumveszteségét, a cseppfolyós nitrogént pedig a SZTE saját maga állítja elő.
Link: medicalonline.hu
