Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Tizedik alkalommal rendezték meg a könyvtári éjszakát a József Attila Tanulmányi és Információs Központban, pontosabban az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Tündéri könyvtárosokkal és horrorisztikus elemekkel tűzdelt mesékkel is találkoztunk a bibliotéka szervezésében.
Paripán végigvágtatva sem tudtuk volna kipróbálni az összes programot, amit a X. Könyvtári Éjszaka nyújtott a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Megnehezítette a dolgunkat az is, hogy csupán hintalovakkal találkoztunk, azokból viszont nem kevéssel, volt pár centis méretű és ötéveseknek való is. A program hagyományosan minden évben egy-egy tematika köré épül, idén ez a mese volt.
A férfi könyvtárosok egy része szegény legénynek, a hölgyek tündérnek öltöztek. Kiállítottak plüssmedvéket, mesekönyveket is. Az Öreg néne őzikéjét, vagy a Frakk és a focit szinte mindenki ismerte, de olyan különlegességgel is találkoztunk, mint a Szegedi meséskönyv, amely a Tunyogi Csapó János Reálgimnázium 1934/35. évi értesítőjének függelékeként jelent meg. A könyvtár kötet kiárusításán mesekönyveket nem láttunk, de felvágatlan, tehát soha nem olvasott, háború előtti Nyugat kiadványt igen. Rajzolni, színezni, montázst készíteni is lehetett, sok kisgyermek mellett ezekkel a lehetőségekkel az egyetemi hallgatók is éltek.
„A mese egy alternatív valóság számomra. A gyerekkori élmények is szerepet játszottak abban, hogy eljöttem ide” – nyilatkozta színezés közben lapunknak Bencsik Raszika, aki történelemtanárnak tanul. Nagyon tetszett neki Barna Gábor előadása, amely elejéről ugyan elkésett, de amikor megérkezett, pont a kedvenc meséjét, a Király kis Miklóst vetítették.
„Hófehérke mostohaanyja az őrületig féltékeny, nárcisztikus alkat, sőt született gyilkos. Még jó, hogy nincsen saját lánya” – a SZEGEDma munkatársa Pálfy Miklós nyugalmazott egyetemi tanár előadására ült be. A Francia Tanszék professzora a Hófehérke és a Hamupipőke című mesékben a felnőtté válást mutatta be. A két történet számtalan változatban ránk maradt a Grimm testvérek gyűjtésétől kezdve a Walt Disney verziókig. Pálfy nem lát kivetnivalót egyikben sem, mindegyiknek van létjogosultsága, a mese folyamatosan változik. Apropó, Önök tudták, hogy a Hófehérke egyik változatában a boszorkánynak tüzes vas cipőben kellett táncolnia addig, amíg meg nem halt? Biztos, a királyfi találta ki ezt!
Link: szegedma.hu
