Bezár

SZTEhírek

Dr. habil Fráter Márk, az SZTE FOK Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék egyetemi adjunktusa

Dr. habil Fráter Márk, az „Év fiatal oktatója” a természetet követő, modern helyreállító fogászatról

Dr. habil Fráter Márk, az „Év fiatal oktatója” a természetet követő, modern helyreállító fogászatról

2022. december 02.

Dr. habil Fráter Márk, az SZTE FOK Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék egyetemi adjunktusa idén ősszel elnyerte a Szegedi Tudományegyetemen az „Év fiatal oktatója” címet. A 36 éves kutató-fogorvos 2020-ban az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült, PhD-hallgatókat kibocsátó kutatócsoportot vezet, valamint praktizáló fogorvosként is dolgozik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dr. Fráter Márk szakmai területe a helyreállító fogászat. Az ő szavaival ez annyit jelent, hogy élő és gyökérkezelt fogakat próbálnak minél tökéletesebben helyreállítani. A fiatal kutató egyúttal a tanszéken működő Biomechanikai Kutatócsoportot vezeti, amelyben doktoranduszaival és gyakorló fogorvos-kutató társaival a helyreállító fogászat anyagait és technikáit vizsgálják. Nemcsak tömésről van szó, hanem olyan anyagok teszteléséről és optimalizálásáról is, amelyekkel megerősíthető a kezelt fog.

A természetet követő fogászat

A csoport azzal a céllal végez kísérleteket, hogy a kezelt fog a helyreállítást követően úgy viselkedjen mechanikai szempontból, mint az eredeti egészséges fog. Ezt a fogorvoslásban mára elterjedt biomimetikus szemléletet vallja Dr. Fráter Márk is, bármilyen jó lehet ugyanis az implantátum, a fiatal kutató szerint a természetes fogunknál nincs nagyobb kincs.

– Próbáljuk leutánozni, amit a természet létrehozott – mondja. – A helyreállító fogászat anyagtani, mechanikai értelemben az egészséges fog működését tartja kiindulópontnak. Régen azt mondták, minél keményebb anyagot rakunk a fogba vagy a fogra, annál tartósabb lesz a végeredmény. A kemény anyagok azonban túlságosan törékennyé tehették a helyreállított fogakat. Ezért a fog megerősítésére ma már rugalmasabb anyagokat is használunk.

Az új szemlélet alapján a gyártók is új fogászati helyreállító anyagokat kezdtek fejleszteni, és ez Dr. Fráter Márk számára megnyitotta az utat egy új kutatási terület előtt: – Mi meglévő, a gyártók által már engedélyeztetett anyagokat tesztelünk, optimalizálunk. A gyártó egy fogászati anyagról általában tág körben adja meg, hogy mire lehet használni, mi pedig ezt specifikusabb helyzetekre megvizsgáljuk. Az a célunk, hogy a fogorvos a rendelőjében már biztosan tudja, hogy jó megoldás lesz-e az adott anyag arra a klinikai szituációra, ha pedig nem áll rendelkezésére, akkor tudja, mi a második legjobb megoldás. Egyszóval, gyakorló fogorvosként gondolkodunk és alkalmazott kutatási munkát végzünk, vagyis akkor kutatunk, ha felmerül egy érvényes kérdés, amit mások még nem vizsgáltak. Szerencsénkre, amint kijön egy új üvegszálas anyag, Európában az elsők között keresik a csoportunkat, hogy vizsgáljuk meg, hogyan hasznosítható optimálisan. Az anyagtani előteszteléseink elsődlegesen Finnországban történnek, minden mást mi végzünk.

Oktatni csak szívvel-lélekkel

Dr. Fráter Márk nem véletlenül kapta idén ősszel a Szegedi Tudományegyetemen az „Év fiatal oktatója” címet. A fiatal kutató, aki 38 elfogadott publikációt jegyez, az elmúlt években rangos folyóiratokban jelentetett meg kutatási eredményeket, és e cikkekben gyakran PhD-hallgatói voltak társszerzői.

– Büszke vagyok rá, 9 év alatt 4 PhD-hallgatóm végzett, és másik 3-4 hallgató készül a védésre. Látszik, hogy a kutatási területünkre van kereslet, tudományosan van értéke, és ezáltal a fiatalok kezébe valós tudományt tudunk adni. Az oktatói utánpótlás a fogorvoslás területén is fontos, mivel itt is nagy az elvándorlás.

Dr. Fráter Márk úgy gondolja, a helyreállító fogorvos gyógyító tevékenysége egy szívsebészhez, belgyógyászhoz képest talán nem akkora horderejű; de ezért még fontosabbnak tartja az oktatást. Ha ugyanis, mondja, egy fogorvos-generációnak megtanít egy technikát, ők azzal még több páciens életminőségét tudják javítani, s az egésznek nagyobb lesz a hatása. – Úgy hiszem, oktatni csak szívvel-lélekkel lehet – vallja a fiatal oktatói díjazott. – Ugyanakkor a mi szakmánkban szerencsés, ha az oktatás együtt jár a betegellátással, ugyanis fontos, hogy egy gyakorló szakmában az oktató be tudja mutatni az adott beavatkozást a gyakorlatban is a hallgatóságnak. Az oktatónak folyamatosan topon kell lennie, ismernie kell a legújabb eredményeket az ő szakterületén, hogy folyamatosan, napra kész tudást tudjon átadni.

A formula jónak tűnik: az elmúlt években a hallgatók évente több „legjobb előadó” díjjal honorálták ezt a szemléletet.

Dr. Fráter Márk: Az oktatónak folyamatosan topon kell lennie

Dr. Fráter Márk: Az oktatónak folyamatosan topon kell lennie. Fotó: Zentai Péter

Állandó képzésben

A 36 éves adjunktus kutatási eredményei és oktatási elhivatottsága mellett valóságos képzés-halmozó. Rendelkezik orvosi közgazdászi, két fogszakorvosi, kórházhigiénikus és infekciókontroll szakemberi, sőt angol-magyar egészségügyi szakfordító és tolmács diplomával is.

– Édesanyám orvos, a szegedi kórház higiénés osztálynak volt a vezetője közel 30 évig, így mindig orvosi környezetben mozogtam – meséli Dr. Fráter Márk. – Ismertem professzorokat, és felnéztem rájuk. Amikor hallgató lettem, tudtam, egyszer én is szeretnék professzor lenni. Ennek része az is, hogy az embernek sok irányban képeznie kell magát. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban humán szakon kezdtem, az irodalom vonzott, később döntöttünk úgy, hogy legyen mégis orvosi. Az infekciókontroll képzés édesanyámtól jött, a közgazdász végzettség pedig ajánlott mindenkinek, aki egyszer vezető szeretne lenni. Az angol szakfordítói diplomát pedig azért szereztem meg, mert szeretem az angol nyelvet; úgy kezdődött, hogy volt szabadidőm és azt gondoltam, miért ne. Rendkívül hasznos képzésnek bizonyult: az ember így tanulja meg legjobban, hogyan kell angolul egy szakcikket elolvasni vagy akár megírni. És mivel jelenleg szinte minden szakcikk angolul van, a szaknyelv ismerete elengedhetetlen a napi oktatói-kutatói munkavégzéshez. Ezek a képzések visszanézve tudatosnak tűnhetnek, de számomra inkább utólag állt össze a kép.

Dr. Fráter Márk praktizáló fogorvosok számára tartott „pontszerző” posztgraduális továbbképzések rendszeres előadója is. Csak idén 13 továbbképzésen tartott előadást Magyarország különböző részein és a finnországi Turkuban. Kutatómunkájának is része egy folyamatosan frissülő guideline, vagyis iránymutató anyag; ebben a fogászati helyreállítási anyagokról és technikákról szóló eredményeket adja át a praktizáló kollégáknak.

Menni fog, ha már tudjuk, mit akarunk

Fontos, véli Dr. Fráter Márk, hogy a fogorvos meggondoltan válasszon anyagot. A ma elérhető restaurátumokkal egyre több lehetősége van arra, hogy hosszú távon megőrizze a páciens a fogait. – Nem tagadjuk meg a régi elveket, de próbálunk ideálisabb anyagokkal dolgozni – hangoztatja Dr. Fráter Márk. – A helyreállító fogászatban az is fontos, hogy az adott szájüregre, vagyis az egyénre szabott megoldást alkalmazzunk. Meg kell vizsgálnunk például a páciens szuvasodási hajlamát, rágási-harapási szokásait, illetve érdekes lehet, hogy mekkora rágóerővel harap. Emellett fontos, hogy ki mennyire stresszes: éjszaka csikorgat-e, nap közben erősen szorítja-e a fogát. A rágóerő szempontjából az sem mindegy, hogy valakinek minden foga megvan-e, és az sem, hogy normál dolgokat végez-e a fogával, vagy azokat extrém dolgokra is használja. Ezek az információk befolyásolhatják az anyag- és restaurátum választásunkat a kezelések során.

Dr. Fráter Márk: Egyénre szabott megoldást alkalmazzunk.

Dr. Fráter Márk: Egyénre szabott megoldást alkalmazzunk. Fotó: Zentai Péter

Arra a kérdésre, hogy a fogorvosi kézügyesség mennyire döntő szempont, Dr. Fráter Márk gyakorlatias, a hallgatók körében már kipróbált választ ad: minden megtanulható.

– Én sosem mondtam magamról, hogy különösebben ügyes kezű lennék; viszont mindig szorgalmasan tanultam a technikákat – jegyzi meg. – Ezt a hallgatóknak is elmondom, amikor úgy érzik, hogy a kezelést nem tudják megcsinálni. Az ilyen érzés rendszerint akkor fogja el az embert, amikor nem tudja pontosan, hogy mit akar elérni. De ha az agy már tudja, mit kell tenni, akkor a kéz némi rutin után követni fogja.

A betegellátás-oktatás-kutatás hármas kombinációjáról Dr. Fráter Márk úgy gondolja, frissen tartja az embert, és ha ő csak egyiket csinálná, lényegesen „szürkébb lenne” az élete. A hármas elfoglaltság azonban azzal is jár, hogy kutatási projektjei nem lépnek át egy bizonyos méretet:

– A kutatásaink in vitro körülmények között, vagyis kihúzott fogakon történnek. Idővel próbáljuk majd páciensek szájában elvégzett fogorvosi munkákban is vizsgálni a foghelyreállító anyagokat és legújabb technikákat; erre szeretnénk haladni a jövőben. Kutatásainkkal továbbá célunk a Szegedi Tudományegyetem hírnevének öregbítése, ugyanis egyetemi polgárként sokkal tartozunk az alma maternek. Hajrá SZTE! – zárja mondandóját Dr. Fráter Márk.

Panek Sándor

Borítókép: Dr. habil Fráter Márk, az SZTE FOK Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék egyetemi adjunktusa. Fotó: Zentai Péter

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek