Bezár

SZTEhírek

Gyere te is Csángóföldre tanítani!

Magyar pedagógusok jelentkezhetnek csángó falvakba tanítani

Magyar pedagógusok jelentkezhetnek csángó falvakba tanítani

2022. november 24.

Gyere te is Csángóföldre tanítani! - Az utóbbi idők legkülönlegesebb álláshirdetését fogalmazta meg Majzik Tamás szegedi születésű csángóföldi tanító a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége estjén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A VMDK Szegedi tagozatának találkozóján a házigazda, Prof. Dr. Zakar Péter történész, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese mutatta be Majzik Tamás tanítót, aki a főiskola elvégzése után a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a csángóföldi magyar oktatásnak szentelte pályáját. Majzik Tamás 2011 óta él a romániai Bákó megyei, 450 lelket számláló faluban, Dumbravénben, ahol a csángó gyermekeket magyar nyelvre tanítja, valamint archaikus hagyományaik megőrzésére ösztönözi a falu lakóit. Elbeszélése szerint megszerette a lakosok nyitottságát, a táj szépségét és a régies csángó környezetet, sőt, feleségével, a szomszédos Külsőrekecsin magyar tanítójával is a csángóföldi misszió alkalmával találkozott.

Majzik Tamás azzal a küldetéssel jött haza szülővárosába, hogy magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai pedagógusokat, valamint óvodapedagógusokat és hagyományos hangszereken játszó oktatókat vonzzon a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által létesített Magyar Házakba. Ezek az intézmények a moldvai csángók lakta Bákó megyei falvakban a román közoktatási rendszeren kívül tanítják magyarul a nyelvvesztéstől leginkább veszélyeztetett fiatal korosztályt. A csángószövetség tanítója elmondta, hogy olyanok is jelentkezhetnek, akik még nem tudnak románul, de feltétel, hogy tiszteletben tartsák a helyi archaikus dialektust, vagyis saját kultúrájukban kell, hogy megerősítsék a helyieket. Majzik Tamás szerint mostanra ez az oktatási program sokat fejlődött, a bérezés pedig magasabb a magyar közoktatásban elérhető szintnél. Olyanok jelentkezését várják, akik nyitottak, becsülik a helyi kultúrát, és képesek arra, hogy a falusi környezetbe beilleszkedjenek. A jelentkező pedagógusokkal újabb falvakban szeretnék elindítani a magyar oktatást, de van, ahol pótolniuk kell oktatót; óvodapedagógust például akár már holnaptól fogadni tudnak az egyik faluban.

Gyere te is Csángóföldre tanítani!

Foglalkozás a dumbravéni Magyar Házban. Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

Majzik Tamás a moldvai csángók helyzetét jellemezve elmondta, hogy a román asszimiláció, a lakosok nyelvcseréje már utolsó fázisában tart. A csángók bámulatos nyelvi, kulturális értékekkel rendelkeznek, de a 250 ezres katolikus csángó gyökerű közösségből már csak mintegy 60-70 ezren beszélik a magyar nyelvet, annak is egy archaikus változatát. A csángók hagyományos gondolkodásukkal ugyanis elsősorban római katolikusként határozzák meg magukat a moldvai ortodox román környezetben, így a moldvai katolikusokról viszonylag biztosan lehet tudni, hogy csángó gyökerűek.

A dumbravéni tanító az elfogódott közönség előtt lejátszotta egyik csángó tanítványával, Adelinával felvett videóját, amelyen a kislány csángó népdalokat énekelt. Adelina szülei és nagyszülei egymás között még magyarul beszélnek, de a kisiskolás korú gyermekhez már románul szólnak. Adelina mégis hallja a magyart, passzív nyelvtudása kialakult, és fogékony is a magyar nyelvre. A kislány délelőtt 12 óráig a falu román iskolájába jár, ahol a hivatalos közoktatás keretében román nyelven tanul, majd délutánra átmegy a dumbravéni Magyar Házba magyarul tanulni.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákó megye 34 településén tart fenn Magyar Házat. Ezek 90 százaléka működik békés kistelepülések érintetlen környezetében. Dumbravénben például 450-en laknak és e lélekszámban csaknem 80-an gyerekek. A magyar központok a 3-14 éves korosztály iskolán kívüli oktatására szerveződtek, és néhány településen a szülők kérésére arra is van lehetőség, hogy a csángószövetség a román közoktatás keretében a magyar mint idegen nyelv tárgyhoz adjon oktatót. A Magyar Házak oktatói a magyar nyelv tanítása mellett kézműves, képességfejlesztő élménypedagógiai foglalkozásokat tartanak, valamint autentikus csángómagyar dallamokat, táncokat tanítanak a kicsiknek. Emiatt a hagyományos hangszerek oktatására is várnak jelentkezőket. A Magyar Házak oktatási központjai jól felszereltek, a gyerekek táblagépeket és digitális táblát használnak, a szervezet nem titkolt célja, hogy a magyar tannyelvű oktatás vonzóbb legyen, mint a román nyelvű iskola.

Gyere_te_is_Csangofoldre_tanitani_-_Dumbraveny

Ahol hó is van télen. A dumbravéni Magyar Ház gyermekei. Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

Majzik Tamás elmondta, hogy a magyarországi támogatásoknak köszönhetően mára minden településen felújították a Magyar Házakat (amelyekben tanítói lakás is van), továbbá gyermekétkeztetési program indult, vagyis a román iskola után a gyerekek egész délutánt eltölthetik a házban. A tanító munkájának része a helyi közösségszervezés is, amelyben a szülők, idősebb csángó lakosok révén segíti a hagyományos kultúra ébren tartását és átadását. A Magyar Házak távlati célja, hogy a csángó falvak általános iskoláiból a bákói román középiskolák helyett minél több gyerek válassza a nem messze fekvő Csíkszereda magyar tannyelvű iskoláit. Itt a Csíkszeredai Csángó Kollégium várja őket, amely pedig arra született, hogy minél több csángó fiatal végezzen egyetemet és térjen vissza tanítóként a moldvai Csángóföldre.

A csángó témájú esten Fábri Géza, Fábri-Ivánovics Tünde és zenésztársaik autentikus zenével mutatták be a moldvai csángók dallamkincsét, az est végén pedig egy csángó körtánc élményével bocsátották haza a hallgatóságot.

Panek Sándor
Borítókép: Majzik Tamás előadása a VMDK Szegedi tagozatának estjén. Fotó: Zentai Péter
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek