Bezár

Sajtószoba

palmolnarelemer

A talpunk alatti vulkánokat vizsgálják az SZTE geológusai

A talpunk alatti vulkánokat vizsgálják az SZTE geológusai

2022. december 12.

Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint többmillió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói különleges módszerekkel, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálják az aljzatot és annak összetételét, felfedezéseik eddig ismeretlen geológiai folyamatokat és képződményeket tárhatnak fel. Az SZTE földtudományi alapkutatásai akár rejtett energiahordozó lelőhelyeket lokalizálásában is hasznosak lehetnek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének alapkutatása az Alföld mélyén található kőzeteket és folyamatokat vizsgálja, különleges módszerekkel. A felfedező kutatásról Dr. Pál-Molnár Elemért, az intézet – és a kutatócsoport – vezetőjét, valamint Dr. Szemerédi Mátét, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársát, geológusokat kérdeztük.

Mióta és mely tanszékek részvételével zajlik ez az alapkutatás?

– Az NKFIH kutatás 2019. december 1-én indult az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken (SZTE ÁGK), előzményei azonban ennél mélyebben gyökereznek, hiszen már a 2010-es évek elejétől foglalkozunk az Alföld mélyén eltemetett magmás kőzetekkel. A kutatás bázisát az SZTE ÁGK Tanszék „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoportja adja, azonban a csoport kollégáinak munkája mellett kiemelendő az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportból, a Göttingeni Egyetemről, a Román Akadémiáról, illetve az Energiatudományi Kutatóközpontból társult kollégák hozzájárulása a projekthez – mondta Dr. Pál-Molnár Elemér.

– A résztvevőkön túl is van nemzetközi vonulata, érintettsége a kutatásnak?

– Alapkutatásunk elsősorban nem hazai, hanem nemzetközi, regionális kérdésekre igyekszik választ adni. A földtörténeti perm időszakban - körülbelül 300–250 millió évvel ezelőtt - hatalmas térfogatú vulkanizmus zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, melyeknek termékei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók. Ebben a puzzle-ben szeretnénk mi elhelyezni a saját kis darabkáinkat a Kárpát–Pannon-térségből. Egyrészt a vizsgált kőzetminták is országhatárainkon túlnyúlnak, például az Erdélyi-középhegységből, a Szlavóniai-szigethegységből valók, másrészt az eredményeink értelmezésébe és következtetéseinkbe a térség hasonló képződményeivel foglalkozó román, horvát és szlovák kollégákat is bevonjuk, hiszen alapvetően regionális folyamatokat vizsgálunk és hasonló léptékű földtani ismereteket igyekszünk szerezni – ismertette Dr. Szemerédi Máté.

Djedovica

A szlavóniai Papuk-hegység paleozoikumi (meta)gránit feltárása, kréta korú telér által átszelve (Djedovica kőfejtő). A hazánk aljzatában mélyen eltemetett magmás kőzetek megismeréséhez és megértéséhez a határainkon túli hegységek (pl. Erdélyi-khg., Papuk) feltárásai kulcsfontosságúak, Fotó: Szemerédi Máté

A hallgatókat hogyan érinti, milyen szinten vesznek részt benne?

– Alapkutatásunkhoz kapcsolódóan évről évre születnek földtudományi alap- és mesterszakos szakdolgozatok, OTDK-dolgozatok és hallgatói konferenciaelőadások, az SZTE Földtudományi képzésének több diákja is szervesen részt vesz a kutatásban – hangsúlyozta Dr. Szemerédi Máté.

Melyek az eddigi legkiemelkedőbb eredmények, publikációk?

– Projektünk aktuális kutatási eredményeit évente legalább 2–3 rangos nemzetközi konferencián és hasonló számú hazai szakmai fórumon szoktuk bemutatni. Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - érdemes kiemelni a 2022. szeptemberében Plovdivban, Bugáriában tartott CBGA-konferenciát, amely a Kárpát–Balkán-térség geológiájával foglalkozó, 4 évente megrendezett esemény. A konferencián idén egy már kiforrott, összefoglaló jellegű előadással tudtunk részt venni, amely nagy örömünkre elérte a publikum ingerküszöbét, és megannyi regionális kérdést sikerült megvitatnunk a nemzetközi kollégákkal. Eredményeink rangos (Q1-Q2-es besorolású) szakmai folyóiratokban (pl. International Journal of Earth Sciences, Geologica Carpathica, Lithos) kerültek vagy kerülnek publikálásra. A napokban projektünk utolsó évébe, mondhatni célegyenesbe fordultunk, így a 2023-as év várhatóan a legfontosabb tudományos eredmények összegzéséről fog szólni– részletezte Dr. Szemerédi Máté.

kep

Az alapos kőzettani vizsgálatok fontos eszköze a pásztázó elektronmikroszkóp (SEM), amellyel - energia diszperzív spektrométerrel felszerelve - a magmás kőzeteket alkotó ásványok kémiai összetétele tárulhat fel előttünk. A képen egy a Codru gránitok egyik mintája (középen egy biotit kristály) látható. Fotó: Kovács Zoltán, Energiatudományi Kutatóközpont.

Milyen alkalmazott kutatás épül(het) erre az alapkutatásra, illetve ennek eredményire?

– Alapkutatásunk lokális és regionális kérdéseket igyekszik tisztázni, egyik elsődleges célja a talpunk alatt, akár több kilométer mélyen lévő kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése és megértése. Sajnálatos módon ezekről a képződményekről idáig csak felületes és gyakran félrevezető ismereteink voltak, elsősorban az 1960–80-as évek olaj- és gázkutatásaihoz kapcsolódóan. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszik, hogy ezekből az eltemetett, idős kőzetekből magmás eseményeket rekonstruáljunk, és rajtuk keresztül az aktív (és akár a társadalomra is kockázatot jelentő) vulkánok működését is jobban megértsük. A kristályos aljzat kőzeteink megismerése, a hazai geológiai szakma kiemelt, hiánypótló feladata, amely az alkalmazott kutatásokat, például ásványi nyersanyagok kutatását is nagymértékben elősegíti, hiszen a mélyfúrások tervezésénél és kivitelezésénél csökkenti a sötétben tapogatódzást – emelte ki Dr. Pál-Molnár Elemér.

pegmatit_a_galsai_kofejtobol

Az Erdélyi-középhegység nyugati részét (Béli-hegység) alkotó Codru gránitok polarizációs mikroszkópos vékonycsiszolati képe (pegmatit a galsai kőfejtőből). Az alapkutatás egyik fontos eredménye az említett kőzetek és Battonya környéki mélyfúrásokból ismert gránitok rokonságának bizonyítása, Fotó: Szemerédi Máté

Milyen hatással lehet ez a hétköznapi emberek életére és mikor?

– Bár alapkutatásunk elsősorban a szűkebb földtudományi szakma számára igyekszik megválaszolni az előzőekben megfogalmazott fontos kérdéseket, eredményeinket természetesen a társadalom más tagjai számára is kamatoztatni tudjuk. Projektünk kiváló esettanulmányokat szolgáltat, amelyeken keresztül színvonalasabbá tudjuk tenni a földtudomány, geográfus és földrajztanár szakos hallgatók képzését az SZTE-n, sőt emellett a természettudományos ismeretterjesztésben is igyekszünk jelen lenni eredményeinkkel az elkövetkező években (például a Kutatók Éjszakáján vagy a Földtudományos Forgatagban). Hiszünk benne, hogy a vulkanológia olyan tudományterület, amelyen keresztül a hétköznapi embereket (kiemelten is az ifjúságot, a közoktatásban tanulókat) közelebb lehet hozni a földtudományokhoz, sőt akár a terepbejáráshoz, a természethez is kedvet tudunk teremteni, hiszen vulkáni eredetű kőzetekben és látnivalókban hegyvidékeink is bővelkednek– zárta gondolatait Dr. Pál-Molnár Elemér.

Lévai Ferenc

Nyitókép: Dr. Pál-Molnár Elemér és kutatócsoportja a jelenleg is aktív vulkánokat és a múltbéli vulkáni tevékenységeket is vizsgálják, az eredményeket összevetik, Fotó:SZTE TTIK FFTI

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek