Bezár

Sajtószoba

elo_dolgok_borito

Élő Dolgok Internete: Új eredmények a szenzoros technológiák biológiai alkalmazásában

Élő Dolgok Internete: Új eredmények a szenzoros technológiák biológiai alkalmazásában

2021. október 22.
2 perc

A 810,98 millió forint európai uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével, a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult az „Élő dolgok Internete (Internet of Living Things)” című, GINOP-2.3.2-15-2016-00037 számú kutatás-fejlesztési projekt. A projekt célja az IoLT kiválósági műhely kialakításával egy olyan platform létrehozása, ami segíti az IoLT alkalmazások fejlesztését nagyon kis erőforrású szenzorok magas szintű programozásával.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kidolgozott alkalmazásokkal a növényfenomika és növénytudományok, az aktigráfia, valamint a sejtbiológiai és gyógyszeripari kutatások területén születtek tudományos eredmények. A projektet megvalósító konzorcium tagjai: a Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető), és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont.


A projekt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” felhívásban került támogatásra.


A projekt megvalósítási helyszíne Szeged.


A mindent átszövő infokommunikációs technológiák területén az IoT (Internet of Things, azaz Dolgok Internete) az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, melynek egyik legfontosabb alkalmazási területe az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek fejlesztése, amelyet nevezhetünk IoLT-nek (Internet of Living Things, azaz Élő Dolgok Internete).

 

A projektben elért eredmények:


A körülöttünk lévő apró, okos informatikai eszközök lehetővé teszik, hogy emberi beavatkozás nélkül figyeljünk meg folyamatokat, eseményeket, és szükség szerint ezek az eszközök aktív szereplői legyenek az élő környezetnek. A projektben jelentős, részben nemzetközi, ipari partnerekkel együttműködésben kidolgozott IoLT platform egy olyan programozási, fejlesztési környezetet biztosít, mellyel nagyon kis erőforrással rendelkező eszközökön tudnak végrehajtani a kutatók népszerű JavaScript nyelven írt programokat. A platform célja, hogy kiszolgálja a felhasználási igényeket az IoT eszközökre jellemző hatékony szoftveres végrehajtás biztosításával. Az alkalmazott eszközökön futó szoftverek megfelelő működésének biztosítása érdekében forráskód elemzésen alapuló minőségbiztosítási módszereket dolgoztak ki a kutatók. Emellett olyan szimulációs környezeteket hoztak létre, melyekkel vizsgálhatóvá váltak különféle felépítésű, felhő-alapú IoT rendszerek skálázhatósági és biztonsági szempontokból. Az alkalmazott elosztott algoritmusok lehetővé teszik, hogy az IoT eszközök (pl. telefonok) egymás között, központi infrastruktúra nélkül dolgozzák fel az általuk gyűjtött adatokat, így az ilyen adatfeldolgozás olcsón és gyorsan megvalósulhat.

 

A humán aktivitás vizsgálatára olyan aktigráfokat, azaz okos karpereceket fejlesztettek ki a résztvevő kutatók, melyek viselőjük mozgásának komplex elemzésére alkalmasak. A növények fejlődésének követésére alacsony költségű okos cserepet, a mikroorganizmusok megfigyelésére és sejtek vizsgálatára IoT mikroszkópokat fejlesztettek ki. A mesterséges intelligencia egy új ágát, a mélytanulást felhasználva olyan képanalitikai módszereket dolgoztak ki, amelyek az eddiginél pontosabb analízist tesznek lehetővé például gyógyszertesztek vagy koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztése során.


A Konzorciumban dolgozó kutatók munkájukat rangos nemzetközi folyóiratokban és konferenciákon publikálták (100 megjelent cikk, melyből 25 Q1 besorolású).

 

A projektről bővebb információt IDE kattintva érhető el.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek