Hárman is elnyerték a Bolyai-ösztöndíjat az SZTE Gyógyszerésztudományi Karáról

A Bolyai-ösztöndíjas Dr. Katona Gábor és Dr. Sipos Bence ugyanabban a kutatócsoportban dolgozik, mindketten a gyógyszerek orrüregen keresztüli alkalmazásával foglalkoznak, noha egyéni kutatásaikban másképp közelítik meg a témát.

Dr. Katona Gábor pályázata a lokális gyógyszeres terápiával foglalkozik. – Az orrüregi, bakteriális, illetve gombás fertőzések kezelését szeretnénk lokálisan megoldani egy orrspray fejlesztésével – részletezte a kutató. – Ez azért is fontos, mert jelen pillanatban nincs forgalomban ilyen készítmény, a hatóanyagok ugyanis nem rendelkeznek megfelelő stabilitással, lebomlanak az orrüregben, és folyadék formájában nehéz őket hosszú ideig tárolni. Kutatócsoportunk nemrégiben egy olyan orvostechnikai eszközt fejlesztett, amelynek alkalmazásával hatékonyan meg tudjuk növelni e készítmények eltartási idejét – tette hozzá. Ígéretes alkalmazási terület lehet a fül-orr gégészeti műtét utáni sebkezelés; a felülfertőződés gátlása, amely következtében esetlegesen fel kell tárni a sebet a kitisztításához. – Megfelelő készítmény fejlesztésével 1-2 hétig is meggátolható a felülfertőződés, addig pedig beindul a hámosodás és a sebgyógyulás – mondta Dr. Katona Gábor, akinek egykori témavezetettje, Dr. Sipos Bence csak néhány éve végezte el a doktori iskolát, és máris megkapta a rangos ösztöndíjat.

Dr. Katona Gábor, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Az orrüregen keresztül a hatóanyagok felszívódását számos tényező befolyásolja, melyek innovatív nanohordozókba csomagolva számos értékes tulajdonságot szereznek. Azonban egyelőre nem ismert, hogy egy hatóanyag egy ilyen hordozóba csomagolva mitől szívódik fel jobban, vagy rosszabbul. Alapvetően azt vizsgálom a pályázat kapcsán, hogy milyen faktorok befolyásolják az orron keresztüli felszívódást és hatóanyagleadást, és hogy a polimer hordozórendszerek esetében különböző terápiás célokhoz milyen viselkedésű polimereket kell választani, azok milyen mechanizmussal jutnak át az orrnyálkahártyán. Azt is figyelembe veszem többek között, hogy az agyba vagy a szisztémás keringésbe akarjuk-e bejuttatni a hatóanyagot – mutatta be kutatási témáját Dr. Sipos Bence. – Ezek a polimer hordozórendszerek különböző ingerek hatására zsugorodhatnak, méretük pH-ra, hőmérsékletre változhat, és az orrüreg élettani-kórélettani állapotától pl. egy náthás megbetegedés esetén is változhat, hogy a hatóanyag milyen viselkedéssel rendelkezik a felszívódás során. Ezen információk ismeretében tudjuk kiválasztani a megfelelő polimertípust – tette hozzá. Természetesen különösen fontos, hogy milyen minőségi rendszerben.

Miért éppen orrspray?

A két kutató az Intézet Nanotechnológiai kutatócsoportján belül Prof. Dr. Csóka Ildikó vezetésével az orrüreggel kapcsolatos gyógyszerformák kutatás-fejlesztésével foglalkozik. E munkájuk arra összpontosít, hogy olyan nanotechnológiai, polimer-, lipid- és fehérjealapú részecskéket fejlesszenek, amelyek felhasználhatók például a központi idegrendszeri betegségek, vagy a lokális orrüregi fertőzések terápiájában. A kutatás során szorosan együttműködnek az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával.

Dr. Katona Gábor (balról) és Dr. Sipos Bence. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Miben előnyösebb az orrspray a többi gyógyszerformához képest? A központi idegrendszerre ható anyagok a dús orrnyálkahártyán keresztül könnyen felszívódnak, és a vér-agy gátat megkerülve, a szagló és a háromosztatú idegen keresztül egyből az agyba tudnak jutni. Dr. Sipos Bence megjegyezte, hogy a megfelelő technológia kialakítása mellett egyenrangúan fontos a beteg egyéni preferenciáit is figyelembe venni, és általánosságban véve nagyobb terápiahűség jellemzi az orron keresztüli gyógyszerbevitelt. – Ha a beteg tabletta formájában veszi be a gyógyszert, akkor a gyomron és bélrendszeren keresztül felszívódva a hatóanyag különböző szövetekben feldúsulhat, metabolizálódik, és nem biztos, hogy átjut a vér-agy gáton keresztül a központi idegrendszerbe – fűzte hozzá Dr. Katona Gábor.

Bármennyire is egyszerűnek tűnik egy orrspray alkalmazása, nem mindegy, hogy a beteg hogyan tartja az orrsprayt, és milyen típusú eszközzel viszi be a folyadékot az orrüregbe. – A legtöbb beteg merőlegesen tartja, de ezzel igazából csak az orrüreg elülső régióját éri el a folyadék, ami egy orrdugulás megszűntetéséhez esetleg elegendő. A központi idegrendszeri terápia kiváltására, az orrüreg hátsó részébe kell eljuttatni a hatóanyagot. Így sok múlik a betegedukáción is, hogy hány fokos szögben és milyen eszközzel adjuk be a gyógyszert – hangsúlyozták a kutatók.

Dr. Kiss Tivadar a kannabiszt kutatja

Dr. Kiss Tivadar ösztöndíjas kutatása során a kannabiszban található minor kannabionidok izolálásával és hatástani vizsgálatával foglalkozik. – A kannabiszban található két kannabionoid, a THC és a CBD ismert vegyületek, azonban ennek a növénynek közel 200 kannabionoidja van, amelyeket alig vagy még egyáltalán nem vizsgáltak, és olyan is van, amelyet csak nemrég írtak le – mondta a kutató, aki Dr. Csupor Dezső kutatócsoportjában dolgozik, és a témára is közösen találtak rá.

Dr. Kiss Tivadar. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Kutatásának másik célja a CBD-t tartalmazó termékek gyógyszerbiztonsági vizsgálata. – Annak ellenére, hogy billegő jogi környezete van a CBD-nek, nagy mennyiségben is beszerezhető, akár online. Ezeket a termékeket széles körben alkalmazzák, pedig gyakran nem megfelelő a minőségük, hiszen forgalmazásuk nincs szabályozva, továbbá a lehetséges mellékhatásokat sem ismerjük még pontosan. Az a jobbik eset, ha a leírás ellenére nincs bennük CBD, hiszen ha tartalmaz különböző kenderkivonatokat, minor kannabionidokat, az nem biztos, hogy a fogyasztó egészségére válik – tudtuk meg Dr. Kiss Tivadartól.

Balog Helga
Fotó: Kovács-Jerney Ádám