A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

A szakemberek 2024 elején kezdtek el találkozókat szervezni az SZTE SZAOK Magatartástudományi Intézet bázisán, kezdetben azzal a céllal, hogy konferenciát szervezzenek a témában. Azóta több intézet képviselője is csatlakozott a kezdeményezéshez, és a programok szervezése során felmerült az igény, hogy a munkacsoport nevet kapjon. A Szegedi Hospice Alapítvány képviselői szintén aktív tagjai a munkacsoportnak, ezért az újonnan csatlakozók fontosnak tartják, hogy munkájukkal támogassák azt a tevékenységet, amelyet ők hosszú évek óta végeznek az otthoni hospice ellátás területén. Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához itt, Csongrád-Csanád vármegyében. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

Dr. Rónaszéki Benedek (fehér köpenyben) és Dr. Kassai Szilvia elhívatottan dolgoznak azért, hogy az SZTE betegei a lehető legjobb körülmények között tölthessék életük utolsó szakaszát is. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

- Kik állnak a munkacsoport tevékenységének a fókuszában?

Dr. Rónaszéki Benedek: - A munkacsoport egyszerre próbálja mediálni a halállal kapcsolatos társadalmi párbeszédet, elősegíteni az egészségügyi ellátás fejlesztését a betegek számára. Szakembereknek próbál tanulási lehetőséget teremteni, illetve szakmai fórumot biztosítani.

Dr. Kassai Szilvia: - Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni.

 - Magyarországon milyen hagyományai vannak az életvégi támogatásnak szervezett kereteken belül?

Dr. Kassai Szilvia: - Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Ez az ellátási forma pár évtizede érhető el hazánkban, elsősorban Polcz Alaine munkásságának köszönhetően. Működése palliatív osztály, palliatív mobil team, hospice osztály, hospice ház és otthoni hospice szolgáltatás keretében valósul meg. Fontos szempont, hogy az ellátást ingyenesen lehet igénybe venni. Ez a fajta támogatás már országszerte több helyszínen is elérhető. Csongrád-Csanád vármegyében jelenleg az otthoni hospice szolgáltatás áll rendelkezésre, amelyet többek között a Gondoskodás 2003 Bt. és a Szegedi Hospice Alapítvány biztosít.

- A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.” Ez hogyan jelenik meg az SZTE-n?

Dr. Rónaszéki Benedek: - Az életvégi ellátás több klinikán elszórtan, túlnyomó többségében aktív ágyakon, vagy a Krónikus Belgyógyászati Osztály ágyain zajlik „a helyi szabályoknak és szakmai hagyományoknak” megfelelően. Tudomásunk szerint jelenleg nem dolgozik az SZTE-n palliatív licencvizsgával rendelkező szakember, ezért munkacsoportunk több tagja is részt vesz palliatív licencvizsga képzésen, mely hosszútávon a segít a palliatív szakemberhiány csökkentésében. Célunk továbbá egy Palliatív Ambulancia és Palliatív Mobil Team létrehozása, mely első lépésként segíthet kiépíteni a végstádiumú betegek ellátásának strukturált rendszerét. Bízunk benne, hogy minden érintett klinika vezetőivel és dolgozóival, valamint a háziorvosi, otthonápolási és szociális szolgálatokkal összefogva átfogó, betegközpontú és fenntartható életvégi ellátást tudunk létrehozni Szegeden.

 - Az SZTE hallgatói tanulmányaik, gyakorlatuk során találkoznak-e a palliatív ellátással?

Dr. Kassai Szilvia: - Tudomásunk szerint alapvetően az egészségügyi fókuszú képzésben találkozhatnak ezzel a hallgatók. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar kurzusain, valamint a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének kurzusain. Itt szeretném kiemelni az Orvosi etika és a Tanatológia című kurzust. Az előbbi kötelező tantárgy, az életvégi döntések etikai kérdéseinek tárgyalása során megjelenik a palliatív medicina témaköre. A Tanatológia című kurzus az orvostanhallgatók képzésébe beépített kötelezően választható tantárgy. Itt meghívott előadók (orvosok, pszichológusok, ápolók, érintettek) beszélnek a haldokló betegek ápolásával, életvégi ellátással kapcsolatos tapasztalataikról. A hospice és a palliatív ellátás is kiemelt fókuszt kap a kurzus során.

Dr. Rónaszéki Benedek: - Kimondottan palliatív ellátás témájú tantárgy nem volt része az egyetemi tantervnek az éveim során. A haldoklás témájával didaktikusan egyedül a Magatartástudományi Intézet képzésein (Tanatológia, ill. Kommunikáció a haldoklóval kurzusok) lehetett találkozni.

- A júniusi konferencia miért lesz jelentős, kiknek szól?

Kassai Szilvia: - Több szempontból is jelentős lesz ez az esemény, amely június 14-én kerül megrendezésre a Szent-Györgyi Albert Agórában. Tavaly szerveztünk először ilyen konferenciát a Szegedi Hospice Alapítvánnyal és az SZTE SZAOK Magatartástudományi Intézettel közösen, és több mint 200-an vettek részt rajta, többségében egészségügyi dolgozók. A nagy érdeklődés jelezte számunkra, hogy szükség van a hospice és palliatív ellátással kapcsolatos információkra, különösen itt, Csongrád-Csanád vármegyében, ahol ilyen témájú rendezvényeknek nincs hagyománya. Idén poszterszekciót is szervezünk, ahol az életvégi ellátással kapcsolatos kutatási eredményeknek szeretnénk felületet biztosítani, illetve egy esszépályázatot is hirdettünk a résztvevőknek a Kharón Thanatológiai Szemlével együttműködve. A kongresszust egészségügyi szakdolgozóknak és orvosoknak is akkreditáljuk, és minden érdeklődőt várunk, aki szeretne ebben a fontos témában előadásokat hallgatni.

Dr. Rónaszéki Benedek: - A konferencia témája felöleli mind a palliatív, mind pedig a hospice ellátás gyakorlati aspektusait, melyek bevezetése minden jelentősebb egészségügyi centrumban kívánatos lenne. Lehetőség lesz a palliatív szakmában tapasztalt szakemberekkel találkozni és közvetlenül tőlük tanulni. A konferencia alkalmat biztosít a szakmai diskurzusra elsősorban az egészségügyi dolgozók számára.

Regisztrálni május 31-ig lehet a Szegedi Hospice Alapítvány oldalán. A munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem minden területéről, minden részegységéből várja mindazon önkéntes kollégák jelentkezését, akik saját szakmájukkal, illetve tapasztalatukkal szívesen hozzájárulnának munkájuk sikeréhez. Különösen várják a jogban, a társadalomtudományokban jártas, illetve a médiában otthonosan mozgó kollégák csatlakozását.

Lévai Ferenc

Nyitókép: pexels.com, Fotó: Kovács-Jerney Ádám