Időutazás az SZTE Levéltár első önálló kiadványával

A kutatók, tudósok mellett a magánemberek számára is elérhető a legtöbb dokumentum, amit a hazai levéltárakban őriznek. Ezek segítségével bárki információkat szerezhet például valamelyik őséről, annak felsőfokú tanulmányairól. A Szegedi Tudományegyetem Levéltára olyan könyvet adott ki, amely egyedülálló módon mutatja be, hogy milyen építkezések zajlottak az egyetem Kolozsvárról Szegedre településének köszönhetően. A korabeli fotók és jegyzőkönyvek segítségével időutazáson vehetnek részt, akik kézbe veszik a kiadványt.

Minőségi kivitelezéssel, exkluzív tartalommal készült el az SZTE Levéltár első, saját kiadványa. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A szegedi egyetem történetéről szóló eddigi feldolgozások sajnos csak érintőlegesen írtak az 1921-es első elhelyezésről, valamint az 1926–1930 között megvalósult nagyszabású építkezésekről. Hasonlóan szűkszavúak voltak a tárgyról a Klebelsberg Kuno felsőoktatási politikáját ismertető összefoglalások is.

Egy fotó a kiadványból, amelyen látszik, mennyire meghatározó volt Szeged városképe szempontjából a Klebelsberg-féle koncepció és azon belül a klinikák megépülése.

Hiánypótló az SZTE Levéltár kiadványa, a „Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről” című könyv, amely gazdagon illusztrált, minden eddiginél részletesebb és alaposabb tanulmányban ismerteti az egyetem Szegedre telepedését, az első nagyszabású beruházásokat, valamint azok 1939-ig történő folytatását. Az elemző tanulmányt a kötet második felében az egyetemi Építési Bizottság ülésein készült, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megőrzött jegyzőkönyvek szövegének közreadása egészíti ki.

– A jegyzőkönyvek szövege eddig ismeretlen volt az egyetemtörténeti szakirodalomban. A szegedi építkezés eseményeit az eddigi szakirodalom többnyire Klebelsberg Kuno gróf országgyűlési beszédei, napilapokban megjelent írásai vagy nyilatkozatai és szegedi egyetemi iratok alapján próbálták elemezni. A most közölt bizottsági ülések jegyzőkönyvei nagymértékben megkönnyítik a döntések meghozatali folyamatának tisztázását. A forráskiadás során az eredeti megfogalmazást alkalmanként különféle formai elemek tekintetében megváltoztattuk a helytakarékosság és az áttekinthetőség érdekében. Kötetünk egyszerre mutatja be az egykori történések oktatáspolitikai, egyetem- és városfejlesztési, építőművészeti, gazdasági összefüggéseit. Utóbbi szempontból nemcsak a finanszírozás, hanem a szegedi vállalatok, iparosok és munkavállalók megrendeléshez, illetve munkához jutását is vizsgálja. Így minél több oldalról szemlélteti, hogy mit is nyert a város és lakossága az egyetemi beruházások megvalósulásával cserében az általa felvállalt önrészért – mondta el Dr. Gausz Ildikó történész, az SZTE Levéltár főlevéltárosa.

A kutatás során Dr. Gausz Ildikót is meglepte, hogy Klebelsbergnek – még a halála után is – mennyire jelentős hatása volt Szegedre. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A szerzők a fotók és az ábrák kiválasztása során törekedtek arra, hogy eddig ismeretlen felvételekkel illusztrálják a könyvet. Sok esetben technikai bravúrral javították fel a rossz minőségű képeket és ábrákat. Az építkezések mérete önmagában árulkodó azzal kapcsolatban, hogy mennyire volt jelentős Szeged fejlődésének szempontjából, ami Klebelsberg számára kiemelten fontos volt. Klebelsberg Kuno gróf özvegye emlékiratában ki is tért az egyedülálló személyes kötődés jelentőségére, ez is olvasható a kiadványban: „Megkapó volt viszonya Szeged városához. Mikor megismerték egymást a miniszter és a város, Klebelsberg energiája villamosáramként futott keresztül az alvó városon, és mozgásra ébresztette minden kövét. Tisza Lajos második Szeged városa után álomszerű gyorsasággal kinőtt a földből a harmadik Szeged: Klebelsberg városa.”

Sok titokra fény derül a könyvből, például, hogy az auditorium maximumot éppen az egyetem oktatási céljai miatt, utólag építették az Egyetem utcai épülethez, amelyben ma a TTIK és a BTK képzései zajlanak és elsőként a földrajzosok költözhettek be.

– A kötetet a szegedi egyetemi építkezések az állam és város közötti, 1924 nyarán született első megállapodás centenáriuma alkalmából abban a reményben hoztuk létre, hogy segíti az egyetem szegedi megtelepedésének és kiépítésének, a szervezési folyamatokban meghatározó szerepet betöltő állami, városi, egyházi és egyetemi vezetők személyes szerepének pontos megismerését. A nagyközönség számára mindeddig többnyire ismeretlen fényképek és látványtervek teszik lehetővé a két világháború között elkészült épületek eredeti szépségének részletgazdag bemutatását. Ezúton is köszönetet mondunk a fotók díjtalan rendelkezésre bocsátásával és közlésük engedélyezésével nyújtott segítségükért a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának, a Móra Ferenc Múzeumnak, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának – hangsúlyozta Vajda Tamás, az SZTE Levéltár igazgatója.

Vajda Tamás az SZTE Levéltár legrégebbi dokumentumát mutatja, amely még az egyetem egyetemmé válása előtt kezdett íródni. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A kiadvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, de bárki számára elérhető a nagyobb könyvtárakban, Szegeden a Somogyi-könyvtárban és a Klebelsberg Könyvtárban, illetve hamarosan digitalizált formában is a Klebelsberg Könyvtár katalógusán keresztül.

Lévai Ferenc

Borítóképen: Dr. Gausz Ildikó és Vajda Tamás a "Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről” című könyv szerzői. Fotó: Kovács-Jerney Ádám