Új mérföldkő a szegedi nukleáris medicinában: megérkezett a világ első MINItrace Magni ciklotronja az SZTE-re

Regionális ellátás nemzetközi színvonalra történő emelése

A Szegedi Tudományegyetem évtizedek óta a nukleáris medicina kutatási és diagnosztikai tevékenységeinek élvonalában jár. A jelenleg is épülő SZTE Regionális Ciklotron és Radiofarmakon Ellátó Központ egyedülállósága abban rejlik, hogy a ciklotron technológia alkalmazásával radioizotópok előállítását, majd ezekből radiológiában használt gyógyszerek gyártását teszi lehetővé. Ezzel egyetemünk a regionális ellátás színvonalát nemzetközi szintre emeli. A projekt megvalósításával az SZTE képes lesz olyan radiofarmakonok előállítására, amelyek egyszerre szolgálják a diagnosztikai, kutatási és oktatási tevékenységet.

„Nagyjából húsz évvel ezelőtt telepítették Magyarországon az első kereskedelmi forgalomban elérhető, városi kórházi használatra szánt radioizotópokat gyártó berendezést. Ez volt az első ilyen a régióban. Néhány nappal ezelőtt pedig elhagyta a gyárunkat a legújabb ciklotron, és mára újabb mérföldkőhöz érkeztünk: ismét itt vagyunk, hiszen az új Regionális Ciklotron és Radiofarmakon Ellátó Központ épületébe megérkezett az SZTE számára készült készülék, a MINItrace Magni ciklotron” – idézte fel Dr. Erőss György, a GE Healthcare Magyarország Kft. közép- és kelet-európai régiós ügyfélkapcsolati vezetője.

A MINItrace Magni ciklotron telepítése. Fotó: Sahin-Tóth István

Az SZTE úttörő a teranosztika fejlesztésében

A MINItrace Magni ciklotron telepítésével már most megkezdődött a létesítmény kulcsfontosságú részének üzembe helyezése. A mindössze 7,2 m² alapterületű, kompakt rendszer nagyjából egy kereskedelmi hűtő méretével egyezik meg, és megbízható, költséghatékony módon állít elő radioaktív izotópokat. Ez jelentősen bővíti az orvosi képalkotás lehetőségeit, és szélesebb hozzáférést biztosít a betegek számára a korszerű diagnosztikai eljárásokhoz. A MINItrace Magni alkalmassá teszi a kórházakat arra, hogy helyben állítsák elő a molekuláris képalkotáshoz szükséges izotópokat, és ezzel világszerte hozzájárul a személyre szabott ellátás iránti növekvő igény kielégítéséhez.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a Szegedi Tudományegyetem úttörő szerepet vállal a teranosztika – vagyis a diagnosztika és terápia egyesítését célzó új tudományterület – fejlesztésében. Büszkék vagyunk, hogy partnerként hozzájárulhatunk ehhez a munkához, és hogy együtt építhetjük tovább ezt a tevékenységet, nemcsak regionális, hanem hazai szinten is vezető szerepet betöltve. Úgy gondolom, hogy bár a mai nap valóban fontos mérföldkő, valójában egy hosszú út elején állunk, amelyet együtt járunk majd be, hogy a jövő precíziós egészségügyét szolgáljuk” – mondta el Dr. Erőss György.

A ciklotron telepítését követő sajtótájékoztató. Fotó: Sahin-Tóth István.

A molekuláris képalkotás új szintje

Ahogy Jan Wolber a GE Healthcare digitális üzletágának globális termékvezetője is megerősítette, ez a ciklotron egy új, rendkívül erős platformot biztosít a radiofarmakonok széles körű előállításához. A MINItrace Magni ráadásul megnyitja az utat a kutatás-fejlesztés következő generációja előtt is, és hozzájárul az új radiofarmakonok kifejlesztéséhez, nemcsak diagnosztikai célra, hanem a terápiával összekapcsolt teranosztika területén is.

„A teranosztika jelenleg hatalmas lendületet ad a molekuláris képalkotás egész iparágának, és nagy várakozásokkal tekintünk arra, milyen eredményeket ér majd el a szegedi létesítmény ezen a területen. Több mint húsz év telt el azóta, hogy Magyarországon üzembe helyezték az első ciklotront, most itt az ideje, hogy a képalkotást egy újabb szintre emeljük” – mondta el Jan Wolber.

Jan Wolber a GE Healthcare digitális üzletágának globális termékvezetője. Fotó: Sahin-Tóth István

SZTE, az innováció fellegvára

Köszöntőjében Prof. Dr. Rovó László is kiemelte, a létesítmény számos tudományterület számára nyújt majd átfogó perspektívát. Már most láthatóak a különféle alkalmazási lehetőségek, és biztos, hogy a beruházás hosszú távon olyan előnyöket hoz, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk. Ahogy a rektor felidézte, bár a ciklotron elvét először egy magyar fizikus, Gaál Sándor dolgozta ki 1929-ben, egy szerencsétlen véletlen folytán nem került publikálásra, emiatt a nemzetközi elismerés is elmaradt. A szabadalmat elsőként Szilárd Leó nyújtotta be, mégis a világ Ernest Lawrence-t ismeri el a ciklotron feltalálójaként, aki elsőként építette meg az eszközt, és Nobel-díjat is kapott érte.

Prof. Dr. Rovó László hangsúlyozta, az új ciklotron berendezés hiánypótló eszköz lesz Magyarországon. Az SZTE-n több évtizedes múltja van a nukleáris medicinához kapcsolódó kutatási és diagnosztikai célú tevékenységeknek. Kiemelte Prof. Dr. Pávics László úttörő szerepét a prosztatarák korszerű kezelésében, amelyben az új készülék még több lehetőséget nyit majd meg. Nemrég ugyanis országos szinten egyedülálló terápiát kezdett alkalmazni az SZTE Nukleáris Medicina Intézet. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszer Pávics László professzorhoz köthető, mint ahogyan az is, hogy a Szegedi Tudományegyetemen végezték hazánkban az első radioizotópos prosztataspecifikus daganatterápiát.

„E fejlesztések biztosítják, hogy a Szegedi Tudományegyetem a jövőben is az innováció egyik fellegvára maradjon. Ez a beruházás egyszerre szolgálja az oktatást, a kutatást és a gyakorlati alkalmazást, valamint erősíti egyetemünk kapcsolatát a gazdasági szereplőkkel. A központ lehetőséget kínál olyan felfedezésekre, amelyek az egész emberiség számára hasznosak lehetnek, és akár új Nobel-díjat is hozhatnak Magyarországnak és az SZTE-nek” – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László.

Dr. Fendler Judit, Hermann János az AC Komfort Kft. ügyvezető igazgatója és Prof. Dr. Rovó László. Fotó: Sahin-Tóth István

Egy álom vált valóra

Mint Prof. Dr. Pávics László, a Nukleáris Medicina Intézet professzora és a projekt vezetője hozzátette, néhány évtizeddel ezelőtt fogalmazták meg azt az álmot, hogy a szegedi nukleáris medicina európai szinten is magasabb szintre léphessen. „Számos modell született a modernizációra, az eszközpark megújítására és új vizsgálati módszerek bevezetésére a betegellátásban. Végül európai uniós források segítségével felépítettük az új, hatágyas fekvőbeteg-részleget, a járóbeteg-ellátó egységet, valamint minden szükséges sugárvédelmi infrastruktúrát” – mondta el.

Mint folytatta, ezzel párhuzamosan, a standard nukleáris medicina eszközpark mellett, bevezették a hibrid képalkotó technológiákat. Kiemelte, számos fiatal rezidensük van, akik nyitottak az új technológiákra, és az orvosok, valamint a kiváló technológusok mellett egy interdiszciplináris csapat - radiofarmakológusok, fizikusok és mérnökök - segítik a munkát, hogy minden követelménynek megfeleljenek, amely egy kiemelkedő nukleáris medicina és teranosztikai központ működéséhez szükséges. „Ennek a fejlesztési folyamatnak a csúcspontja az SZTE Regionális Ciklotron és Radiofarmakon Ellátó Központ, amelynek világszinten elsőként telepített MINItrace Magni berendezését most ünnepeljük. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez az álom valóra váljon” – fogalmazott Prof. Dr. Pávics László.

A ciklotron makettjének bemutatása: Dr. Fendler Judit, Prof. Dr. Pávics László, Dr. Erőss György, Jan Wolber és Prof. Dr. Rovó László. Fotó: Sahin-Tóth István

Jelentős potenciális felvevő piac

Dr. Fendler Judit az SZTE kancellárja kiemelte, a Szegedi Tudományegyetem egészségügyi fejlesztési projektje az elmúlt években példátlan lendületet kapott. Az SZTE Regionális Ciklotron és Radiofarmakon Ellátó Központ újabb, egyetemi és országos szinten is kiemelkedő technológiát jelent az intézmény számára. Az SZTE stratégiája, hogy olyan infrastruktúrát fejlesszen, amelyre a hallgatók, az oktatók és az ország vezető kutatói is támaszkodhatnak.

„A szakterület folyamatosan fejlődik, így a diagnosztikán túl, egyre nagyobb szerepet kap a terápiás eljárásokban. Regionális ellátóközpontként évente több mint 3000 PET/CT vizsgálatot végzünk. Eddig az ilyen vizsgálatokhoz szükséges radiofarmakon készítményt külső forrásból szereztük be, ez jelentős plusz költséget jelentett. Vannak olyan kutatási, illetve terápiás célra felhasználható radiofarmakonok, amelyek a szállítási távolságok miatt jelenleg egyáltalán nem, vagy csak nagyon magas költséggel érhetőek el. Erre ad megoldást új központunk. Regionális szinten, beleértve a határon túli területeket is, nincs hasonló gyártókapacitás, azonban jelentős potenciális felvevő piac áll rendelkezésre a szabad kapacitások későbbi értékesítésére” – mondta el a kancellár.

Fotó: Sahin-Tóth István

Még egy lépéssel közelebb a jövő tudományához

Mint hangsúlyozta, az SZTE korábbi Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert az egyetemek feladatai közé sorolta a kutatói utánpótlás biztosítását. Az oktatás területén az üzem kiemelkedő gyakorlati hátteret biztosít a gyógyszerészképzésben, a gyógyszerész szak- és továbbképzésben, a radiokémikus, fizikus, mérnök, illetve a nukleáris medicina és technológus oktatásban. Az egyedülálló műszerparkra új graduális és poszt-graduális képzések, valamint szakirányú továbbképzések, kibővült kurzusok és továbbképző tanfolyamok épülhetnek.

„Emellett partnereink is profitálni fognak ebből a fejlesztésből. Köszönhetően kutatási és fejlesztési szintézis modellünknek, képesek leszünk olyan izotópokat előállítani, amelyek az elmúlt években egyre jelentősebb szerepet kaptak, és fontosak lesznek a gyorsan fejlődő radioizotóp alapú terápiák fejlesztésében” – mondta el Dr. Fendler Judit. „A Szegedi Tudományegyetemen a jövő tudományával foglalkozunk. Ma, egy újabb nagy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a saját ciklotronunk a következő évben üzembe álljon” – zárta gondolatait az SZTE kancellárja.