A kollégiumi rezsón főztek vacsorát Hrabalnak – úttörő könyvtári projekt dolgozza fel a Móra találkozóinak hanganyagát

Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium legendás szabadegyetemi előadásainak termében az előadások egykori szervezői, Erdélyi Ágnes, a kollégium korábbi, és Kovács Attila, a Móra jelenlegi igazgatója idézték fel a találkozók történetét. A beszélgetésen Dr. Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója a találkozók hangfelvételeinek publikálási munkáiról számolt be.

Az 1970-es évek végén a leállított gazdasági reformok és az állampárti rendszer megerősítése nyomán a fiatal értelmiség érdeklődni kezdett a társadalmi valóság kérdései iránt. A korszakot az új értelmezések, diskurzusok keresése jellemezte, egymást inspirálták az oktatók és hallgatók, új olvasmányaikról beszámoltak, az új könyveket, folyóiratokat továbbadták egymásnak, és ebből egy sajátos második nyilvánosság alakult ki az egyetemen. Erdélyi Ágnes visszaemlékezése szerint ebben a környezetben kezdődtek el a kollégiumi találkozók, amelyeknek vendégei a rendszer által megtűrt társadalomkutatók, írók voltak. Jellemző a működési környezetre, hogy a korszakban betiltott filmeket is le lehetett vetíteni a kollégium filmklubjában, de ehhez külön engedélyt kellett szerezni.

A beszélgetés közönsége a Móra Szakkollégium Szabadegyetemén

A hangfelvételek 1985 óta készültek, de következetesen, minden előadásról 1986 májusa óta született felvétel. Erdélyi Ágnes elmondása szerint ennek igazi története Grendel Lajos pozsonyi író látogatásával kezdődött, ő vetette fel, hogy miért ne hívnák meg Bohumil Hrabal cseh írót a Mórába. Hrabal kultikus szerzőnek számított, elérhetetlennek tűnt, már a megszólítása is merész ötlet volt. Erdélyi Ágnes mégis elküldött két levelet, az egyikben a csehszlovák írószövetségtől kellett engedélyt kérnie a hazájában szintén megtűrtnek számító író utazásához.

Válasz sokáig nem érkezett, mígnem Varga György, Hrabal későbbi fordítója írt, hogy május 8-án érkeznek. A nagy várakozásra (és az akkori találkozások személyességére) jellemző, hogy Erdélyi Ágnes és Hoffmann Gizella irodalomtörténész, aki éppen szintén a kollégiumban dolgozott, a Móra talpalatnyi konyhájában egy rezsón készített ínyenc vacsorát Bohumil Hrabalnak, később pedig majd Esterházy Péternek, Tolnai Ottónak és még több vendégnek is. A rezsó vacsorakészítés közben kicsapta a biztosítékot, de megoldották, és fel sem tűnt, hogy mennyi problémát megoldottak még önerőből.

Bohumil Hrabal megtartotta előadását, de a nagy izgalomban senkinek sem jutott eszébe, hogy a bekészített magnetofonon lenyomja a felvétel billentyűjét. Az eset saját bevallása szerint annyira felzaklatta Erdélyi Ágnest, hogy aznap éjszaka emlékezetből leírta, miről volt szó a találkozón. Ettől kezdve valamennyi előadásról felvétel készült.

A mórás előadások nem csak a hallgatókra voltak hatással; az előadók közül többen is visszajártak, volt aki háromszor is visszatért az évek során, mint Esterházy Péter, Nádas Péter, Tolnai Ottó vagy Krasznahorkai László. Tolnai saját bevallása szerint itt kísérletezte ki előadásának narrációs technikáját és Erdélyi Ágnes szavaival „Krasznahorkai is emleget minket”.

Kovács Attila, az SZTE Móra Szakkollégium jelenlegi igazgatója kollégistaként Esterházy Péter 1986-os szabadegyetemi előadásán vett részt először. Olyan volt, mondja, mint egy rockkoncert, megtelt az egybenyitott nagyterem, a folyosón is hallgatók álltak, egyetemi oktatók ültek a földön, az érdeklődés olyan egyöntetű volt, akár egy koncerten.

Kovács Attila a szabadegyetem későbbi szervezőjeként társadalomtörténeti és történettudományi előadássorozatokat vezetett be. A korszak neves történészei, Lackó Miklós, Litván György, R. Várkonyi Ágnes, Benda Kálmán, Engel Pál vállalták a szereplést, és halála előtt nem sokkal Kristó Gyula tartott emlékezetes előadást a történelem lényegéről. A találkozókon olyan előadás is szerepel, amelyek kutatási témáját nem publikálta előadója.

A rendszerváltozás időszakára is reagáltak a kollégiumi előadások. Erdélyi Ágnes meséli, hogy 1987-ben napokkal a Magyar Demokrata Fórum megalakulása után Bíró Zoltán irodalomtörténész a Móra előadásán számolt be a lakiteleki eseményről. A rendszerváltozás időszakában Elek István, Tölgyesi Péter, Pozsgay Imre, Géczi József Alajos, Kőszeg Ferenc is részt vett mórás találkozókon.

Az egykori kollégiumi hangfelvételek mindentudó füzete

A Móra kollégium az előadások hanganyagát tavaly az SZTE Klebelsberg Könyvtárnak adta át gondozásra és feldolgozásra. Dr. Nagy Gyula, a könyvtár főigazgatója a beszélgetésen arról számolt be, hogy a Móra Digitális Hangarchívum 238 felvétele, mintegy 400 órányi tartalom elérhető az SZTE Klebelsberg Könyvtár Médiatékájában. A hanganyag feldolgozása a főigazgató szerint a könyvtár számára kétszeresen is különleges feladat: a közzététellel értékes tartalmak első publikálását végzik el és ezek a tartalmak a korszak forrásaiként is kutathatóvá válnak, a hangarchívumok feldolgozásához újszerű megoldásokat keresnek; Magyarországon ugyanis nem sok más közgyűjtemény végez hasonló publikálást.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban jelenleg a felvételek szöveges leiratát készítik elő a közlésre. Ezekből 320 oldal már elérhető, a teljes anyag pedig több mint 6000 A4-es oldalnyi szöveget fog kitenni. Mivel a régi felvételek hangja nem volt teljesen tiszta, a mesterséges intelligenciával készített leiratok szövegeiből manuális korrektúrával kell kigyomlálni a belekerülő hallucinációkat, hibákat. Ez a 6000 oldalnyi feladat a könyvtár munkatársaira vár, akik a javítások mellett a későbbi netes vagy könyvtári kereséseket segítő metaadatokkal is ellátják a szövegeket.

A Móra Digitális Hangarchívum anyagainak feldolgozásáról Nagy Dóra, a könyvtár digitális csoportvezetője, valamint Sándor Ákos, az SZTE ISZI munkatársa a 2024-es Networkshop konferencián tartott előadást.

A beszélgetést Csengődi Erika, az az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettese, egykori Móra kollégista vezette.

Panek Sándor

A borítóképen: Dr. Nagy Gyula, Csengődi Erika, Kovács Attila és Erdélyi Ágnes. Fotó: SZTE Móra Ferenc Szakkollégium