Korszakos atlasz elkészítésében vettek részt a szegedi kutatók

MAGYARORSZÁG NEMZETI ATLASZA - AZ ORSZÁG „SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYA”

Abban a világban, ahol egyre inkább a GPS-t használjuk a tájékozódásra, akár még idejétmúltnak is tűnhet egy nyomtatott atlasz. Ugyanakkor ennek a néhány évtizedenként több száz szerző közreműködésével megvalósuló nagy vállalkozásnak egyik fontos küldetése, hogy általános segítséget adjon ahhoz, hogy eligazodjunk a világban, és képet kapjunk arról, kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk. Nemcsak a pillanatképet és az ide vezető utat mutatja meg, hanem mindazokat a dolgokat, amelyek befolyásolják azt. Az atlasz fontosságát növeli, hogy a tudományos eredményeket a szélesebb közvélemény számára is érthetően, érdekesen mutatja be, amire nagy igény van napjainkban. Mivel a műnek egyidejűleg angol nyelvű változata is megjelent, a külvilág felé is meg tudjuk mutatni, hogy kik vagyunk mi Magyarországon.

Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítése hatalmas munka, több éve zajlik, igen népes szerzőgárdával. Olyan mennyiségű tudást ad át, ami csak négy kötetben jeleníthető meg. Elsőként a „Természeti környezet” című kötet jelent meg, és már abban is számos olyan oktató, kutató dolgozott, akik a Szegedi Tudományegyetem polgárai, ezt most átdolgozták és újra kiadták. Másodikként jelent meg a „Társadalom” című rész, melybe az akkori SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet igen sok oktatója, kutatója szerkesztett térképet, ábrát és írt hozzá szöveges magyarázatot. Erről megjelenésekor az SZTE honlapján is írtunk. 2024 decemberére készült el a sorozat bevezető kötete, melynek címe: „Állam és nemzet”, ami azt mutatja meg, hogy hol van hazánk helye a világban, hogyan fejlődött az államiság, az ehhez kapcsolódó politikum és hogyan vett részt ebben a társadalom. A kötetet ünnepélyes keretek között mutatták be Budapesten 2024. december 10-én, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában.

A kötetet ünnepélyes keretek között mutatták be Budapesten 2024. december 10-én, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

djdejdghgjjhg

Dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A bemutatót Dr. Gulyás Balázs a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke nyitotta meg, aki támogatóként és kiadóként is jegyzi a művet.

– Egy ország életében a nemzet atlaszának kiadása azt is jelzi, hogy saját múltjával, jelenével és jövőjével mélyrehatóan foglalkozik. Olyan atlaszokat kell készítenünk, amelyek jól kezelhetők, a lehető leghitelesebb, legmegbízhatóbb leírást adják a valóságról. Ez a sorozat egy ilyen vállalkozás, amelyre büszkék lehetünk és utódaink is, mert azt a valóságot írja le hazánkról, amely a lehető legmegbízhatóbb, leghitelesebb és legjobban használható forrás. A nagyközönség is haszonnal forgathatja – mondta a HUN-REN Kutatási Hálózat elnöke.

A rendezvényen részt vett és köszöntőt mondott Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke. A projektet elindító stratégiai partner emlékeztetett, hogy 1528-ban jelent meg Magyarország első nyomtatott térképe és a mostani vállalkozás ennek a folyamatnak méltó modern megvalósulása. Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke is méltatta a kiadványt és elmondta, hogy a legidőtállóbb dokumentáció még mindig a papír alapú atlasz, ezért is büszkén vettek részt stratégiai partnerként a megvalósításban.

Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, fotó: Kovács-Jerney Ádám

A bemutatón Dr. Kocsis Károly akadémikus, az MNA szerkesztőbizottságának elnöke, főszerkesztő mutatta be a Magyarország Nemzeti Atlasza sorozat Állam és nemzet című, harmadik részét a sajtónak és a készítőknek, érdeklődőknek. A hazai tudományos élet több területét összefogó projekt során több mint 300 térkép készült el.

Az atlaszok készítői és a sajtó előtt mutatták be a korszakos térképgyűjteményeket. Az elkészült atlasz online formában is elérhető.

Dr. Kocsis Károly akadémikus, az MNA szerkesztő bizottságának elnöke, főszerkesztő mutatta be a Magyarország Nemzeti Atlasza sorozat Állam és nemzet című, harmadik részét a sajtónak. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

FONTOS TERÜLETEKRŐL SZÓLÓ FEJEZETEKET SZERKESZTETTEK, ÍRTAK AZ SZTE TUDÓSAI

 – Egy nemzeti atlasz sokéves munka eredménye, szintetizáló mű, amely a nemzet önismerete szempontjából is fontos, s mivel legutóbbi változata 1989-ben jelent meg, így méltán számíthatunk arra, hogy a most elkészült sorozat a következő évtizedekben meghatározó szerepet játszik majd a Magyarországra vonatkozó ismeretek közvetítésében itthon és a nagyvilágban – mondta el Prof. Dr. Kovács Zoltán, az SZTE FFI akadémikusa, a Magyarország Nemzeti Atlasza Állam és nemzet című térképgyűjtemény kötetszerkesztője.

A „Választási Földrajz” fejezet írásából a fejezetszerkesztő Prof. Dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszék akadémikusa mellett Dr. Kovalcsik Tamás egyetemi tanársegéd vette ki a részét, akik már korábban is szerteágazó kutatásokat folytattak a választási földrajz témakörében. Az öt szerző által jegyzett választásföldrajzi fejezet nagyobbik, a rendszerváltozás utáni időszakkal foglalkozó részét a szerzőpáros írta, amely során bőven meríthettek korábbi kutatási eredményeikből. A fejezetből megismerhetjük az elmúlt másfél évszázad választási eredményeinek térbeli mintázatát, a magyar társadalom politikai aktivitásának földrajzi lenyomatát.

– A társadalom politikai aktivitásának térbelisége azért kiemelkedően fontos, mert a demokratikus berendezkedésű államok legnagyobb legitimációját a választások adják, melyek jelentős földrajzi dimenzióval rendelkeznek legalább két területen: egyrészt a választók a különböző földrajzi terekben másképp viselkednek, így a választási eredmények térképezése önmagában értéknek számít, de a választási földrajz ennél is tovább megy és különböző társadalmi összefüggéseket keres a választói magatartás vizsgálata során. Másrészt olyan választási rendszerekben, ahol a mandátumok egészét vagy egy részét választókerületekben osztják ki, ott a földrajzi lehatárolás is hatással lehet a voksok mandátummá alakulására. A választási térfelosztás és a választói magatartás kettőssége a fejezetben is megragadható – hangsúlyozta Dr. Kovács Zoltán.

„A civil társadalom” című fejezetet Dr. Pál Viktor tanszékvezető egyetemi docens szerkesztette, és Dr. Boros Lajos egyetemi docenssel és Dr. Kriska Olivér egyetemi tanársegéddel közösen készítették. A fejezet fontosságát egyrészt ritkasága adja, mivel globálisan is nagyon kevés olyan atlasz készült, ami a civil szervezetek és a civil társadalom térbeliségét és a polgárok – többnyire önkéntes – munkáját térképezi. A civil társadalom aktivitása a társadalom és az állam működése szempontból is létfontosságú. A civil szervezetek, az önkéntesek olyan társadalmi problémákat segítenek megoldani, amik ezáltal fokozzák a társadalom kohézióját, erősítik az összetartozást és a szolidaritást. A civil társadalom fejezet jelentőségét az adja, hogy segítségével képet kaphatunk arról, hogy milyen a magyar társadalom aktivitása, ami minden társadalomban kulcsfontosságú: a magáért és közösségéért tenni akaró és tudó polgárok erősebbé teszik a társadalmat. Nyilvánvaló, hogy ez a térben nem egyenletesen oszlik el, így a térképeken jól azonosíthatók azok a térségek, ahol erősebb ez a civil aktivitás, és hol gyengébb. Ez megmutatja azokat a térségeket mind a civil szervezeteknek, mind az államnak, mind a polgároknak, hogy hol van szükség több segítségre.

A "Nemzet és állam" című rész magyarul és angolul is megjelent, a „Természeti környezet” című kötetnek (zöld) pedig az átdolgozott kiadását jelentették meg újra. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A szerencsések aláírt példányokkal távozhattak a bemutatóról. Prof. Dr. Kovács Zoltán dedikál a főszerkesztő és a szegedi szerzők gyűrűjében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Győri Ferenc, aki még a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként kezdte el az atlasszal kapcsolatos kutatásait, valamint Dr. Mátyás Szabolcs, Morvai Tünde, és Dr. Kocsis Károly szerzőkkel együtt a tehetségföldrajzi részt gondozta és a tehetség földrajzi környezettel kialakított kölcsönhatásait, térbeli egyenlőtlenségeit, mozgásfolyamatait, kapcsolatait vizsgálta. A tematikus térképekkel, táblázatokkal, képekkel gazdagon illusztrált Magyar tehetségföldrajz c. fejezet a szakterület elméleti kereteinek tisztázását követően betekintést nyújt annak hagyományaiba, bemutatja a magyarság legjelesebb képviselőinek (tudósok, sportolók, művészek, közéleti személyek) születési, halálozási helyeinek földrajzi eloszlását, vándorlási egyenlegét, a Kárpát-medence legnagyobb tehetségkibocsátó és -vonzó centrumait. Külön figyelmet szentel a tudós talentumaink képzőhelyeinek, életpályája-szakaszainak megjelenítésére, Nobel-díjasaink, olimpiai bajnokaink, nemzetközi hírű edzőink, művészeink örökségének méltatására is.

BÜSZKESÉG AZ SZTE-NEK, BÜSZKESÉG A FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZETNEK

– Az intézet számára nagy elismerés a szakma részéről, hogy kollégáink széleskörű tudását az összes eddig megjelent kötetben hasznosítani tudták. Az is lényeges, hogy kollégáink nemcsak szerzőként, hanem fejezetszerkesztőként, sőt Prof. Dr. Kovács Zoltán kötetszerkesztőként is részt vett a munkában. Így az intézetben a kutatómunka során keletkezett tudás a társadalom széles rétegei számára is elérhető módon tud hasznosulni, ezzel hozzájárul a tudományos eredmények társadalmasításához. Az SZTE-nek is nagy elismerés, hogy a szerzők között szakterületükön elismert szegedi kutatókat találunk – mondta el Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet intézetvezető egyetemi tanára.

Lévai Ferenc

Nyitókép: Kriska Olivér, Pál Viktor, Boros Lajos, Kovács Zoltán és Győri Ferenc 2024. december 10-én a könyvbemutatón, Budapesten. A képről hiányzik Kovalcsik Tamás, aki betegség miatt nem tudott résztvenni az eseményen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám