Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Tavasszal is folytatódik a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Radnóti-estek elnevezésű rendezvénysorozata. Ebben az évadban a történelem áll a beszélgetések középpontjában – négy alkalom, a történelem négy arca. Először egy történész-akadémikus érkezik, aki a saját édesapja sorsából kiindulva alkotta meg egy egész nemzedék csoportképét, majd egy gyerekkönyv-kiadó új vállalkozására, az Abszolút töriről lesz szó, szerzők és a főszerkesztő társaságában, harmadszorra egy krimiíró érkezik, akinél az esetek mögött a történelem elhallgatott fejezetei sejlenek fel, végül pedig egy pszichoterapeuta segítségével igyekeznek jobban megérteni a transzgenerációs traumákat. Szeretettel várnak minden érdeklődőt szerda esténként a BTK főépületében, a Café Radnótiban! A rendezvényekre való belépés díjtalan!
Apafigurák a magyar 20. században: vendégünk Rainer M. János történész akadémikus
Fotó: Végel Dániel
Nagy Imre életrajzírója, az 1956-os Intézet alapítója, a kádárizmuskutatás úttörője, professzor Egerben. Mindezek mellett Rainer M. János nemrég édesapjáról is könyvet írt Századosok címmel. No nem hagyományos visszaemlékezést, hanem egy drámai sorsú nemzedék csoportképét örökítette meg hosszú expozícióval. A kép 160 férfit ábrázol, akiket 1939. január 15-én avattak hadnaggyá a Ludovika Akadémián. „Társadalomtörténet, prozopográfia, kollektív életrajz, apakeresés, és van benne némi bűnügyi regény is, csattanókkal meg váratlan fordulatokkal. Ragyogó és lebilincselő mű: párja Nádas Péter Világló részletekjének”, ahogyan Ablonczy Balázs méltatta. Erről és a magyar történelem képzelt vagy valóságos apafiguráiról kérdezi őt Baráth Katalin.
A legfrissebb információkért csatlakozzon a Facebook-eseményhez!
Abszolút mai? – az Abszolút töri sorozatról, vendégeink Mészöly Ágnes, Rojik Tamás és Kovács Eszter
Forrás: pagony.hu
A Pagony Könyvkiadó új sorozatot indított: ezekben az ifjúsági történelmi regényekben gyerekek utaznak vissza a múltba, a Rákóczi-szabadságharcba, Mátyás király udvarába, az 1956-os forradalomba vagy az első világháború kitörésének évébe. Milyen írói feladat megalkotni egy ilyen regényvilágot, miként látja a sorozatot a kiadó főszerkesztője, és hogyan fogadták az olvasók ezeket a regényeket, amelyek „abszolút lendületesen, abszolút színvonalasan, abszolút mai nyelven szólnak a magyar történelem fontos pillanatairól és korszakairól”? Ezekről kérdezi a sorozat két szerzőjét, Mészöly Ágnest és Rojik Tamást, valamint a Pagony Kiadó főszerkesztőjét, Kovács Esztert Vojnics-Rogics Réka.
Tényirodalomból gyilkosságok? A történelem és a krimi – vendégünk Cserháti Éva, író
Fotó: Birgitta Zoutman
Krimiből nagyon sokféle van, rendőrségi és vonatos, nyomozócsoportos és zárt szobában játszódó, és még sorolhatnánk. A kriminek a történelemhez való viszonya is nagyon összetett: vannak történetek, amelyek a múltban játszódnak, olyanok is, amelyek egy alternatív történelemben, és olyan sztorik is születnek a magyar irodalomban, ahol a nyomozás során múltbeli rejtélyekig jutunk el. Cserháti Éva sorozatában, a K. É. Z. eseteiben előkerül az 1948-ban Magyarországra menekített görög gyerekek sorsa, a Nővédelmi Tanácsadók működése a hetvenes években, és a szerzetesrendek egykori feloszlatása. Nőtörténelemről, tényekről és fantáziáról, a krimiírásról mint mérnöki munkáról kérdezi őt Szilágyi Zsófia.
Transzgenerációs örökségeink a családterápiás gyakorlatban – vendégünk Dr. Hardy Júlia
Forrás: thyris.hu
John Byng-Hall a család életét főpróbának tartja a következő generáció színpadán. És abban biztosan igaza van, hogy mélyrehatóan meghatározza döntéseinket, választásainkat mindaz, amit az előttünk járó generáció megtapasztalt. Bár hajlamosak vagyunk individualitásunkat adottnak tekinteni, gyakran megtapasztaljuk korunkban az izoláltságot, egymástól való elszakítottságot, mégis, elődeink élettapasztalata, ha beszélnek róla, ha elhallgatják, egyaránt meghatározó. Mintha egy közös, családi tudattalan vezetne az életben: amit ők tudtak, sikeresen megoldottak, azok nekünk is könnyebben mennek. Amit még sose próbáltak, vagy elbuktak, azok az élethelyzetek nekünk nagyon nehezek, gyakran megbotlunk bennük. A párválasztás, a trauma, az élet szokásos döntései, a családi titkok, mind egy hálózatban állnak a magunk választásaival.
(A rendezvényeken kép- és hangfelvétel készül!)
SZTEinfo
