A levegő- és víztisztítás kutatása ért Bolyai ösztöndíjat

Gyulavári Tamás, általános és középiskolai tanulmányait Békéscsabán végezte, majd 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem Környezettan BSc szakára nyert felvételt. A kémia iránt az alapkézés során köteleződött el. Ennek megfelelően a mesterképzést már az SZTE Vegyész MSc szakán végezte, a Dombi András, illetve Hernádi Klára által vezetett Környezetkémiai Kutatócsoport munkájába 2012-ben kapcsolódott be, ahol szakdolgozatát és diplomamunkáját heterogén fotokatalízis témakörben Veréb Gábor társtémavezetése mellett készítette. Kutatómunkáját PhD-hallgatóként ugyanebben a témában 2015 és 2018 között, majd 2019–2020-ban predoktorként folytatta. A PhD-tanulmányai mellett az SZTE TTIK szakfordítói képzésének elvégzésével angol–magyar természettudományi szakfordító diplomát is szerzett. 2021 óta az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken dolgozik tudományos munkatársként.

Sok időt tölt el a laboratóriumban Gyulavári Tamás, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Mely korábbi kutatásaira, elismeréseire a legbüszkébb?

– "Már MSc szakos hallgatóként részt vettem Tudományos Diákköri Konferencián, ahol a helyi fordulóban 1. helyezést, majd az Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián kémiai technológia szekcióban szintén 1. helyezést értem el. A Magyar Kémikusok Egyesületének Kolloidkémiai és Nanotechnológiai Szakosztájának különdíjában részesültem. PhD-hallgatóként több ösztöndíjat is elnyertem - például a Talent, és NFTÖ ösztöndíjakat -, de a legnagyobb örömmel az töltött el, amikor fokozatszerzés után 2021-ben odaítélték nekem az OTKA Posztdoktori kiválósági program pályázatát – mondta el Gyulavári Tamás.

– A jelenlegi Bolyai János Kutatási ösztöndíj mennyi időre szól, mire lehet felhasználni?

– Az ösztöndíjat 3 évre nyertem el, mely során perovszkit-típusú fotokatalizátorokkal elsősorban víztisztítást tervezünk megvalósítani. A pályázat célkitűzésein túl egyúttal lehetőség nyílik fiatal tehetségek felkarolására, illetve BSc, MSc, és PhD-hallgatók bevonására is a kutatómunkába.

Bonyolult műszerek, egyszerű cél és komoly elhívatottság, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Mi a támogatott kutatás témája, célja?

– Napjaink nagy kihívásai közé tartozik a víztisztítás és a levegőtisztítás, ami az ún. heterogén fotokatalízissel megvalósítható. A módszer lényege, hogy egy megvilágított félvezető felületén történik a szennyező anyagok lebontása gyökös folyamatokon keresztül. Ezáltal a vízben előforduló olyan nehezen lebontható anyagok is eloxidálhatóak, melyek ártalmatlanítása hagyományos biológiai eljárásokkal nem lenne lehetséges, például gyógyszerhatóanyagok, peszticidek. Kellő idő biztosításával akár a teljes mineralizáció is elérhető, melynek eredményeképpen ártalmatlan végtermékek keletkeznek, illetve redukciós folyamatok eredményeképp akár hidrogén is előállítható. A módszer nagy előnye, hogy megfelelő fotokatalizátorok fejlesztésével azok akár napfénnyel is hatékonyan gerjeszthetőek lehetnek. A kutatás célja megtalálni azokat az anyagokat, amelyekkel a fenti folyamatok kellő hatékonysággal megvalósíthatóak. Ehhez perovszkit-típusú anyagokat fogunk alkalmazni, melyek hatékonyságát nemesfém-leválasztással és alakirányítással fogjuk növelni, és fel fogjuk használni őket vizek szennyezőanyagainak lebontásához, fertőtlenítéséhez, a levegő szén-dioxidjának átalakításához, és hidrogén fejlesztéséhez. Olyan gyakorlati tényezőket is tervezünk vizsgálni, mint az általunk előállított anyagok stabilitása, újrahasználhatósága, és felületen való rögzítése.

Infrakamerát, elektromikroszkópot is használnak a kutatáshoz, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Miért éppen ebben a témában kutat?

– Végzős Környezettan BSc szakos hallgatóként szakdolgozatom témaválasztásakor fontos volt számomra, hogy az a szakirodalmazáson túlmutasson: egy gyakorlati jellegű témában egy gyakorlati problémát kívántam megoldani. A Környezetkémiai Kutatócsoportban erre lehetőségem adódott. A célkitűzés egyértelmű volt: szennyvizek tisztítása oly módon, hogy ahhoz látható fényen kívül másra ne legyen szükség. A kutatómunka során kézzelfogható, jól publikálható eredmények születtek. A témaválasztás sikerességén túl fontos megemlíteni témavezetőmet, az akkor végzős PhD-hallgatóként dolgozó Veréb Gábort, akinek segítségéért és iránymutatásáért rendkívül hálás vagyok; kétségkívül nagyban hozzájárult a téma iránti elköteleződésemhez.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Hogyan lehet majd felhasználni a kutatás eredményeit a mindennapi életben?

– A kutatási terv magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az eredmények hasznosíthatóak legyenek hagyományos víztisztítási eljárások kiegészítéseként. Eredményeink hozzájárulhatnak olyan katalizátorok fejlesztéséhez, melyek képesek lehetnek kielégítő hatékonysággal hasznosítani a mesterséges fényt és a napfényt is, ezáltal lehetővé téve használatukat bel- és kültéri alkalmazásokhoz, öntisztuló és levegőtisztító hatású felületek kialakításához, fertőtlenítéshez, illetve víztisztításhoz egyaránt.

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám