Emlékérme Karikó Katalin és Pardi Norbert, az SZTE két, egykori hallgatója tiszteletére

A Covid-19-koronavírus-járvány első magyarországi hulláma 2020 márciusában kezdődött. Az elmúlt két év is bizonyította: a tudomány alapvető szerepet játszik az emberiség előtt álló legsürgetőbb problémák megoldásában. A pandémia megfékezésében kulcsszerepű felfedezőkre, köztük a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő tudósokra irányítja a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Pénzverő Zrt. „Az mRNS.alapú vakcinák alapjául szolgáló magyar találmány” megnevezésű emlékérme.

A kutatók és méltatóik

Az SZTE sajtóeseményén bemutatott érme négyzet alakú, „gyémánt tájolású”, előlapján két módosított mRNS spirál stilizált ábrázolása látható. A hátoldalon, a Covid-19-világjárvány megfékezésére hivatott oltóanyag alkotóelemeit szimbolizáló rajzok alatt a „NUKLEOZID-MÓDOSÍTOTT mRNS LIPID NANOPARTIKULA” felirat, illetve a kutatásban közreműködő tudósok közül négy kutató – KARIKÓ KATALIN, DREW WEISSMAN, PARDI NORBERT, IAN MACLACHLAN – neve olvasható.

Az élet kulcsfontosságú molekulája, a sejtbiológia minden folyamatában részt vesz a „hírvivő RNS” (mRNS). A koronavírus okozta Covid-19-járvány megfékezésére hivatott, új generációs, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése a kutatók nemzetközi együttműködésének az eredménye. Ám ezek az oltóanyagok nem jöhettek volna létre két magyar tudós – a Szegedi Tudományegyetemen biológus diplomát és biokémikus PhD-oklevelet szerző Karikó Katalin és Pardi Norbert – kutatómunkája és felfedezései nélkül.

Az SZTE-ről indult két professzor munkásságának a jelentőségéről beszélt köszöntőjében Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese. Laudációja három kulcsszava: a büszkeség, a köszönet és a remény. Az SZTE büszke arra, hogy itt diplomázott Karikó Katalin és Pardi Norbert. Rajtuk és a kutatók nemzetközi hálózatán kívül köszönet illeti a SARS-CoV-2 vírus okozta járvány újabb és újabb hulláma elleni védekezés hőseit, az egészségügyi személyzet erőfeszítéseit. Reménytelinek nevezte azt az együttműködést, amely új tudományos problémák megoldását célozva kezdődött el Prof. Dr. Karikó Katalinnal, az SZTE kutatóprofesszorával és Prof. Dr. Pardi Norberttel.

Az SZTE sajtóeseményén részt vett Dr. Fendler Judit kancellár. A programhoz online kapcsolódott Prof. Dr. Pardi Norbert. A philadelphiai University of Pennsylvania munkatársa ismertette, hogyan kapcsolódik össze az emlékérmén szereplő négy kutató munkássága. Az mRNS-vakcinák fejlesztőinek három fő problémát kellett megoldaniuk. Egyrészt csökkenteni kellett az mRNS okozta gyulladási folyamatokat; másrészt meg kellett védeni az érzékeny mRNS-t a gyors lebomlástól; harmadrészt segíteni kellett az aránylag nagy méretű hírvivő RNS-molekulát abban, hogy bejusson a sejtbe.

Szimbólumokba sűrítve a felfedezés lényege

Az ismeretterjesztést is szolgálja az MNB emlékérme.

Miért nevezzük a hírvivő RNS-t az élet kulcsfontosságú molekulájának? Azért, mert a sejtbiológia minden folyamatában részt vesz. A genetikai információkat szállító mRNS több mint hat évtizede az alap- és az alkalmazott kutatások tárgya.

Hogyan sűríti szimbólumokba az emlékérme az új generációs technológia lényegét? Az emlékérme hátlapjának közepén ott a rajza egy módosított nukleozid mRNS lipid nanorészecskének, amely a módosított mRNS spirálokat tartalmazza.

Milyen bonyolult folyamatot ábrázol e rajz? A szintetikus nukleoziddal módosított mesterséges mRNS a sejtben serkenti a transzlációt. Ez az élő sejteken belüli biokémiai folyamat, amelyben a hírvivő RNS-ben kódolt genetikai információ „lefordítódik”, s a meghatározott aminosav-sorrendű fehérje képződik.

Ám az oltással a szervezetbe juttatott RNS-molekuláknak sok akadályt le kell küzdeniük, mire elérik a sejteket. Például? Az mRNS-t „felkaszabolhatják” a vérben lévő enzimek. Ennek kivédésére az RNS-molekula védőcsomagolást kap, vagyis zsírbuborékba zárják, úgynevezett „lipidtartalmú nanorészecskébe”, vagyis LNP-be burkolják. A burok megvédi az értékes tartalmat, a kódoló mRNS-t a lebomlástól, a lipid segíti a nanorészecske összeolvadását a sejt külső zsíros sejtfalával.

Mire utasítja ez az oltással bevitt, „zsírcseppecskékbe”, pontosabban „lipid nanopartikulumokba” csomagolt „hírvivő RNS” a szervezet immunsejtjeit? Arra, hogy „termeljék meg” a vírus okozta fertőzés legyőzéséhez szükséges immunválaszt kiváltó fehérjét. Az ezen az elven működő vakcina kiválóan működik. Ezt igazolja a több mint egymilliárd mRNS-alapú vakcinával beoltott ember.

Ezt fejezi ki az emlékérmén látható mRNS-spirálok rajza a lipid nanorészecske, a zsírmolekula mellett, amelybe az mRNS-t becsomagolták.

Nemzetközi hálózatban

A nukleinsav által kódolt gyógyszerek koncepciója közel három évtizedes.

Az új generációs, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése a kutatók nemzetközi együttműködésének az eredménye. Ám ezek az oltóanyagok nem jöhettek volna létre két magyar tudós – a Szegedi Tudományegyetemen biológus diplomát és biokémikus oklevelet szerző Karikó Katalin és Pardi Norbert – felfedezései nélkül.

Az MNB és a Magyar Pénzverő Zrt. újdonságát, a különleges emlékérmet a coinweek.com szaklap cikke már bemutatta. De nem fejtette ki: Mi köti össze a kutatók hálózatából kiemelt négy tudóst?

A hírvivő RNS-molekula orvosi alkalmazási lehetőségeinek a feltárását küldetésének tartja Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora négy évtizede foglalkozik az mRNS-sel. Alapkutatási eredménye a felfedezés: a nukleozid-módosítás, amely elnyomja az RNS gyulladáskeltő hatását.

Karikó Katalin előadásaiban rendre bemutatja az mRNS, e különös molekula megismerésének fejlődéstörténetét. Ismerteti azt is, hogy a tudományos világ sok-sok szereplője – köztük számos szegedi kutató – miként járult hozzá a Covid-19 betegség legyőzésére és a világjárvány megfékezésére kifejlesztett mRNS-alapú vakcinák létrehozásához.

Pardi Norbert pályáját a kezdetektől segíti Karikó Katalin. A két kutatót iskolavárosaikon, Kisújszálláson és Szegeden kívül Philadelphia is összeköti. Az amerikai metropolis egyetemi kutatóhelyére Karikó Katalin hívta meg Pardi Norbertet, aki azóta önálló labort vezet, ott elnyerte a Karikó Katalinról elnevezett kutatói ösztöndíjat.

A két magyar tudós együtt dolgozik a Pennsylvaniai Egyetemen Drew Weissmannal. Az amerikai kutató és Karikó Katalin 2005-ben publikálta, szabadalmaztatta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazási lehetőségeire vonatkozó felfedezését. Ezt és az azóta bővülő kutatói hálózatban végzett munkát ismeri el, hogy a Karikó – Weissman kutatópáros számos kitüntetést nyert el együtt az utóbbi egy évben.

Több évtizeden át, több tudós is dolgozott azoknak a különleges nanorészecskéknek a kifejlesztésén, amelyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet. E folyamatba korán bekapcsolódott Ian MacLachlan. A kanadai kutató a lipid nanorészecskék által biztosított bejuttatási rendszer, az úgynevezett LNP egyik kidolgozója. A módosított mRNS „csomagolásának” véglegesítésében, az első kísérletek elvégzésében és publikálásában döntő a szerepe Pardi Norbertnek.

A lipid nanopartikulába csomagolt nukleozid-módosított mRNS-t tartalmazó első vakcina hatásosságát Pardi Norbert, Karikó Katalin és Drew Weissman, valamint a köréjük szerveződő csapat sikerrel bizonyította. Ez a 37 kutató által jegyzett, 2017-es Nature-cikk elnyerte a BIAL Award in Biomedicine 2021 kitüntetést, amely Portugália legrangosabb tudományos díja. Ezzel a díjjal jutalmazzák az elmúlt 10 év legfontosabb felfedezését.

Információk, nem csak érmegyűjtőknek

– Az MNB a különleges érme kibocsátásával egy olyan egyedülálló kutatási eredményre hívja fel a figyelmet, amely nagyban hozzájárult a Covid-19 betegséget okozó vírus elleni hatékony védekezéshez – fogalmazott Hergár Eszter. Az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója arra is emlékeztetett, hogy 2020-ban, a világjárvány első hullámának visszaszorulását követően az összefogás, az egyéni helytállás elismeréséül a mindennapok hősei tiszteletére is kibocsátottak olyan emlékérmet, amely a készpénzforgalomba került.

Az SZTE sajtóeseményét megtisztelte jelenlétével az érme tervezője, Szilos András iparművész is. Kérdésünkre válaszolva elárulta: az MNB emlékérem-sorozatában az mRNS-érme a harmadik alkotása.

Az MNB a 15000 forint névértékű ezüst emlékérmet és annak 3000 forint névértékű színesfém változatát 2022. március 10-én bocsátotta ki a Szegedi Tudományegyetemen, tisztelegve a kutatásban résztvevők kitartó és sikeres munkája előtt. A limitált szériájú emlékérme első tiszteletpéldányait a négy kutató és az SZTE vezetői kapták meg.

Az mRNS vakcinák alapját képező magyar felfedezés témájú emlékérme kibocsátása alkalmából az SZTE sajtónyilvános eseményén részt vett (balról jobbra): Hergár Eszter igazgató (MNB); Letoha Annamária belgyógyász (SZTE Járványügyi Ellátó Központ); Szilos András iparművész; Prof. Dr. Pardi Norbert kutató, aki online kapcsolódott a programhoz; Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes (SZTE); Prof. Dr. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes (SZTE); Dr. Fendler Judit kancellár (SZTE).

A Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatójától, Horváthné Rudolf Teréztől megtudtuk: a korlátozott példányszámú – 10 és 15 ezer darab – emlékérme iránt máris érdeklődnek az amerikai kontinensen és Németországban is. Két gyűjtő Kecskemétről utazott Szegedre az egyetem központi épületébe, hogy az elsők között vásárolhassa meg a különleges "mRNS-érem" néhány példányát.

Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora az mRNS-alapú orvosi technológia felfedezőit, többek között őt is, köszöntő emlékérmével.

A szegedi egyetem és az itteni tudósok eredményei előtt nem először tiszteleg az MNB és a Magyar Pénzverő Zrt. Például Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. jubileuma alkalmából, 2012-ben jelent meg a tudós portréját és a C-vitaminban gazdag paprikát ábrázoló ezüst emlékérme.

Óriási siker a 2021-ben kibocsátott, a Szegedi Tudományegyetem főépületének rajzával és Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert portréjával díszített érme, mert minden egyes darabja gazdára talált. Az SZTE centenáriumát köszöntő emlékérem utalt az ünnepi tanév mottójára: „440 éve az oktatás és a tudomány szolgálatában, 100 éve Szeged és a régió fejlődéséért.”

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.