Napjaink Vörös és feketéje

A családias hangulatú bemutatón a közönség először arra kapott választ, miért érezte Albert Csilla szükségesnek a Stendhal Vörös és feketéje parafrázisának, a Mészáros Julianna biciklijének megírását. Az írónő kedvenc regénye a Vörös és fekete. Úgy gondolja, aktualitását ma sem vesztette el a mű, csak más díszletek között játszódik.

Azok, akik ismerik a Vörös és feketét, furcsállhatják a parafrázisnak az eredeti műtől messze elrugaszkodó címét. A beszélgetésben az írónő elárulta, ezért is kedveli a nehezen megalkotott, de annál ütősebb címet: semmit sem árul el a történetről, ám kérdések sorát veti fel az olvasóban. A borító vörös és fekete színvilágával megadják a tiszteletet Stendhalnak a tőle „kölcsönzött” történetért.

Az eredetihez hasonlóan Albert Csilla regényéből is leképezhetjük mai társadalmunkat. A beszélgetőpartnerek közösen elemezték a fiatal és tehetséges, de ambícióihoz teret nem kapó főszereplőt, az őt segíteni próbáló karaktert, az életében fontos nőket, két szerelmi kapcsolatának hasonlóságait és különbségeit.

A könyv életszerűségét támasztja alá egy olvasói visszajelzés is, amit az írónő osztott meg a közönséggel. Az olvasó a könyv főszereplőjéhez hasonlóan ápolt társadalmilag magasabb rendű személlyel párkapcsolatot, és ráismert a szituációra a könyv lapjain. Olyan olvasó is akadt, aki folytatást képzelt el a történetnek.

A beszélgetés zárógondolataiban az írónő elmondta, nem tervezi a bemutatott mű folytatását: az olvasóra bízza, hogyan képzeli el, mi történik a regény után. A szerző reméli, hogy örömüket lelik a Mészáros Julianna biciklije olvasásában, s ígéri, unatkozni nem fognak.

SZTEinfo – Bartha Karina