Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az mRNS vakcinák kifejlesztéséhez hozzájáruló úttörő kutatásaiért nyerte el a 2022-es Japan International Prize kitüntetést Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora és Drew Weissman, a University of Pennsylvania professzora. A kiemelkedő technológiai eredményeket elismerő díj átadó ceremóniáját – a japán császári pár jelenlétében – idén áprilisban tartják Tokióban. A legrangosabb japán tudományos kitüntetéssel jutalmazott kutatók oklevelet és érmet kapnak.
Az emberiség békéjének és jólétének ügyét előmozdító tudósok és mérnökök kaphatják meg a Japan International Prize elismerést. A 2022-es Japán Díj „Anyag és gyártás” kategóriájának kitüntetettjei: „Prof. Dr. Karikó Katalin (Magyarország, USA)” és „Prof. Dr. Drew Weissman (USA)” – adta hírül a Japan Prize Alapítvány. Az 1985 óta évente oda ítélt kitüntetés idei nyerteseit 208 jelölt közül választották ki.
Kötődések a szigetországhoz
Karikó Katalint úgy mutatják be a Japan Prize Foundation honlap szerkesztői, mint a „BioNTech SE alelnökét, a University of Pennsylvania Perelman School of Medicine adjunktusát, a Szegedi Tudományegyetem professzorát”. Életrajzában – többek között – azt is rögzítik, hogy biológus oklevelet és biokémikus PhD-diplomát a Szegedi Tudományegyetemen szerzett. Főbb publikációi közül kiemelik azokat, amelyeket egykori japán kutatótársával, Hiromi Muramatsuval együtt jegyzett. 18 kiemelt kitüntetése között megemlítik, hogy elnyerte a 2021. évi Keio Orvosi Tudományos Díjat is.
„Karikó és Weissman felfedezte, hogy az uridint az uridin egy módosított formájával helyettesítve az mRNS-ben elnyomhatják a nemkívánatos veleszületett immunválaszt a szervezetben. Az mRNS-fehérje-termeléssel kapcsolatos folyamatos kutatásaik megalapozták az mRNS-vakcinák kifejlesztésének alapját” – összegzi a két kutató munkáját a Japan Prize Foundation. A honlaphír kitér az mRNS-nek a fehérjeszintézisben betöltött szerepére; válaszol a kérdésre: „Hogyan működik a Covid-19 oltóanyag?”, „Hol tart az mRNS-alapú gyógyszerek fejlesztése?”; fölveti az mRNS és az ehhez kapcsolódó technológiai kutatások jövőképét.
Üzenet a fiataloknak és a nőknek
Az élőben közvetített, s utólag is megtekinthető 2022. január 25-i sajtótájékoztatón az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin és az „UPenn orvosprofesszora, a Penn Institute for RNS Innovation igazgatója”, Drew Weissman érzékeltette a Japan Prize jelentőségét, vázolta a közös munka állomásait.
Karikó Katalin nagy megtiszteltetésnek nevezte a Japán Díj elnyerését. Kiemelte, hogy a kitüntetéssel elismert eredményükhöz számos más tudós, továbbá technikusok és az egészségügyi dolgozók munkája is hozzájárult. Közös erőfeszítéseik eredményeképpen lehetett emberek millióit megmenteni a COVID-19 járvány romboló hatásaitól. Külön is kifejezte háláját az egészségügyi dolgozók irányában.
Röviden összefoglalta szakmai életútját, amely egy kisvárosban, egy hentes gyermekeként kezdődött, majd a Szegedi Tudományegyetem biológus szakján folytatódott, s a kedvencévé vált RNS-től a gyulladást nem kiváltó mRNS felfedezéséig ívelt. A kutatómunkája eredményeként kidolgozott mRNS-alapú technológia számtalan terápiás lehetőséget rejt magában.
Tapasztalatait összefoglalva hangsúlyozta: mindegy, milyen messziről indul az ember, rengeteget el tud érni, ha céljait nem adja fel, ha eltökélten dolgozik. Kifejezte reményét, hogy a Japán Díj elnyerése inspirálja a jövő tudósait, s a női kutatókat arra ösztönzi, hogy vállaljanak vezető pozíciókat. Karikó Katalin szerint a nők másként gondolkodnak, mint a férfiak, ezért van szükség az ő nézőpontjukra is. A fiatal generációknak azt üzente: az a legfontosabb, hogy élvezzék, amit csinálnak. Szerinte a tudományos munka nagyon élvezetes, a kutatás izgalmas és kreatív elfoglaltság. Karikó Katalin megköszönte a támogatást családjának, mentorainak és kollégáinak.
A felfedezés pillanatáról
A kitüntetéssel elismert felfedezés szempontjából a legmeghatározóbb pillanatnak Karikó Katalin azt tartotta, amikor találkozott Drew Weissmannal, majd együtt kikísérletezték a gyulladást nem kiváltó mRNS molekulát.
Amerikai kutatótársa hozzátette: a következő nagy lépés a vakcina kifejlesztése volt. Hangsúlyozta: amikor a 2000-es évek elején a kezükben volt a megoldás, rögtön arra gondoltak, hogy egy esetleges pandémia esetén az mRNS-alapú technológiával gyorsan lehet majd biztonságos oltóanyagot készíteni.
Császári kitüntetés
Az „Anyag és gyártás” kategóriában kitüntetett mRNS-kutatók mellett az „Ökológia és környezet” terület díjazottja, Prof. Christopher Field (USA) is válaszolt a sajtótájékoztatón elhangzott kérdésekre. Az amerikai kutatót a globális bioszférával kapcsolatos becsléshez és a klímaváltozás tudományához a megfigyeléseken alapuló, fejlett képletekkel való hozzájárulásáért ismerik el.
A Japán Prize létrehozását a japán kormány azon törekvése motiválta, hogy egy nemzetközileg elismert kitüntetést hozzon létre, amely világszerte hozzájárul a tudományos és technológiai fejlődéshez. Számos adomány segíti a Japán Díj Alapítványt, amely 1983-ban megkapta a kabinetiroda jóváhagyását is.
A Japán Díj oklevéllel, éremmel és pénzjutalommal jár együtt.
A kelet-ázsiai szigetország patinás tudományos kitüntetését Tokióban a császári pár és a japán miniszterelnök adja át 2022 áprilisában.
SZTEinfo – Cs.-M. R., Ú. I.
Fotók: Japan Prize Foundation
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
