Bezár

SZTEhírek

DSC_0064_2-001
Megújult az SZTE ÁOK egyedülálló emberi preparátum gyűjteménye

Megújult az SZTE ÁOK egyedülálló emberi preparátum gyűjteménye

2021. január 21.

Új, három oldalról üvegezett és korszerűen megvilágított tárlókat kapott az SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Gellért Albert Anatómiai Múzeum európai szinten is egyedülálló humán preparátum gyűjteménye. A medikusképzés szolgálatába állított kiállítás közel 500 készítményéről az év végére háromdimenziós atlasz is készül.

Megjelenésében és technikailag is megújult a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének európai szinten is egyedülálló anatómiai gyűjteménye. A Gellért Albert Anatómiai Múzeum stabil, biztonságosabb, három oldalról üvegezett tárlókat kapott, amelyekben a korszerű LED-es megvilágításnak köszönhetően Prof. Dr. Nógrádi Antal intézetvezető egyetemi tanár megfogalmazása szerint – „szinte életre kelnek” a rendkívül részletgazdag, precíz kidolgozottsággal preparált emberi torzók, szervek, alsó- és felső végtagok, zsigerek, szövetek, ér- és idegképletek. A gyűjtemény legidősebb, közel 100 éves, már sérült darabjait Pankovics Viktor restaurálta. – A magas színvonalú szegedi orvosképzés szolgálatába állított kiállításon közel 500 darab humán preparátum található, ami - nem lebecsülve más hazai és külföldi egyetemek hasonló jellegű gyűjteményét, a maga nemében is példa nélküli – hangsúlyozta az intézetvezető professzor. Az SZTE tudománytörténeti jelentőségű gyűjteményét becses kincsként őrzik, a kiállítás komoly szerepet tölt be az orvosképzés és a tudományos ismeretterjesztés területén.


DSC_0068_2


A világ legelső paraffinos eljárással készült teljes anatómiai gyűjteménye


A nagy múltú múzeum története a trianoni időkig nyúlik vissza: a gyűjtemény egyszerűbb, úgynevezett szárításos technikával készült alapdarabjait még a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének, az 1921-ben Szegedre menekített kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi fakultásának anatómus professzora, dr. Davida Leó hozta el a Tisza-parti városba, és teremtette meg a tanszék alapjait. A kiemelkedő tudományos színvonalra jellemző volt, hogy az 1900-as párizsi világkiállításon az általa készített preparátumok ezüstérmet nyertek. A múzeum különleges technikával készült anyaga a harmincas évektől a hatvanas évek végéig gazdagodott jelentősen, amikor Prof. dr. Gellért Albert intézetvezető és munkatársai folyamatosan bővítették a preparátum gyűjteményt. A jelenlegi múzeum az egykori legendás professzorról kapta a nevét.


Korszakos jelentőségű volt, hogy Gellért Albert professzor az akkor már nemzetközi szinten is ismert paraffinos beágyazási technikát tovább fejlesztette, és a világon elsőként készített ízületi, izom, ér, perifériás ideg és agyi-, valamint zsigeri preparátumokat. A világ legelső paraffinos átitatással készített teljes, az emberi test minden részletére kiterjedő anatómiai gyűjteményét hozta létre. A kiállítás másik kuriozitása az állomány rendkívül gazdag variabilitásában rejlik. Láthatunk például csontvázakat, belső szerveket, tüdő hörgőfát, szívet, gyomrot és beleket, agyat, aortakészítményt, valamint nagy számban alsó- és felső végtagi preparátum készítményeket. Egy tárlóban egészséges és fejlődési rendellenességgel született csecsemők, vízfejűségben szenvedő újszülöttek készítményeit, kidolgozott méhlepényeket és a magzati szív arányait is megvizsgálhatjuk.


Kez


Még a szempillák is a helyükön vannak


Vagy több, az alkati adottságokat is megtartó torzót. Például egy fejtől a derékig preparált fiatalemberét, akinek a nyitott mellkasában szemügyre vehetjük a finoman kidolgozott és élethűen megfestett belső szerveket. A paraffinos technika az arcvonások megőrzésében is segített, sőt még a szempillák is a helyükön vannak.


A múzeum a jövőben még többet fog segíteni az orvostanhallgatók képzésében, akik három szemeszteren keresztül mélyítik el anatómiai tudásukat. Ez az orvosképzés egyik legnehezebb, legtöbb tudásanyagot igénylő tantárgya.


– A gondos és aprólékos kidolgozottságnak, a lakkozásnak és a festésnek köszönhetően a készítmények szinte képzőművészeti hatást keltenek, nincs bennük semmi riasztó. Épp ellenkezőleg, a preparátumok kidolgozói az oktatási célokat szolgálva tudatosan törekedtek a valósághű ábrázolás mellett a művészi élmény elérésére. Ez óriási kincs. A hallgatók sokszor rá is kérdeznek, hogy „Ezek a készítmények valamikor tényleg élő emberek voltak? – Igen, minden porcikájuk az volt" – idézte fel a professzor a már megszokott párbeszédet. Mint elárulta, a szegedi medikusoknak hatalmas élmény az egykoron élő emberek testrészeiből készült preparátumok tanulmányozása. - Az egyetem, és ezen belül az intézet célja és feladata, hogy a kiállítás anyagát megőrizze az utókornak. Várhatóan az év második felére elkészül a gyűjtemény háromdimenziós digitális atlasza, melyben a speciális hálórendszerre kivetített képleteket lehet majd több irányba forgatni, a vizsgálni kívánt részeket közelebb hozni – árulta el dr. Nógrádi Antal professzor.


DSC_0066


Az emberi test még most is tartogat meglepetéseket


Megfogalmazása szerint megdöbbentő és egyben érdekes, hogy az emberi test komplex felépítése, a testszerveződés bonyolultsága még mindig tartogat számunkra meglepetéseket. Rendre új ismeretek, kisebb-nagyobb morfológiai részletek kerülnek napvilágra. Például évszázadokig elkerülte az orvosok figyelmét egy kisebb nyálmirigy pár, ami a garatban található. Ezzel a felismeréssel vált világossá, hogy a garat felső-oldalsó részében is van további, az emésztést segítő nyálelválasztás. Ez a tavalyi felfedezés ugyan nem rengette meg a tudományos világot, azonban jelzi, hogy a modern képalkotó rendszereknek köszönhetően egyre több és alaposabb ismerteket fogunk szerezni az emberi test struktúráiról, összetettségéről, és ebben rejlő szépségéről.


A megújult kiállításról készült film az alábbi linken érhető el: https://youtu.be/xvmrkcpwdYM


SZTE-info Lévay Gizella

Fotók: Kecse-Nagy Sándor

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek