Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A magyar parasztság lélekhite” címmel tartott előadást Gyöngyössy Orsolya a SZAB székházában 2014. november 6-án.
Gyöngyössy Orsolya, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tagja érdekes ismeretterjesztő előadással mutatkozott be a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A fiatal kutatónőnek a magyar parasztság hiedelemvilágából hozott témája betekintést engedett a hallgatóságnak a néprajz és a kulturális antropológia tudományterületeibe.
Középiskolás éveink alatt szinte mindent megtanulhattunk a görög és római mitológiáról, ehhez képest saját népünk hiedelemvilágáról kevés információval ruháztak fel egykori tanárjaink. Pedig a magyar parasztság lélekhitének elemei sokban hasonlítanak más népek hiedelemvilágához. – A székelyek elképzelése szerint minden egyes embert egy ezüstzsinór köt az Úr Jézushoz. Amikor Krisztus úgy látja, hogy földi életünk a végéhez ért, akkor megszakítja ezeket a fonalakat. Ez a hiedelem nagyon hasonló a görög mitológiából ismert moirák sorsfonalához – világosította fel a hallgatóságot Gyöngyössy Orsolya.
A magyar parasztság lélekhite három elemből tevődik össze. Az első a különböző szervekhez köthető úgynevezett életlélek. Úgy tartották, hogy mindegyik szervhez tartozik egy lélek, bármelyik sérülése halálhoz vezethetett. A második az archaikus duális lélekhit. Ez a sámán hagyományokra vezethető vissza. Ha valaki megbetegszik, akkor a lelkét elrabolták. Amikor a sámán transzba esik, az a feladata, hogy visszahozza az elrabolt lelket. Innen származik az a kifejezésünk, hogy „hálni jár belé a lélek.” A harmadik elem a test és a lélek dualizmusa. Gyöngyössy Orsolyának a kutatásai során több székely is beszámolt arról, hogy meg tudják állapítani, mikor van az ember utolsó lélegzetvétele. – Az idős székely emberek szerint a haldoklók először a gyomorból veszik a levegőt. Ebből ki tudják következtetni azt, hogy mikor kerül sor az utolsó lélegzetvételre, az úgynevezett szuszogó lélek eltávozására – mesélt tapasztalatairól.
A hetes szám nemcsak a magyar népmesékben tűnik fel, hanem a magyar paraszti hiedelemvilágban is fontos szerepet tölt be. – Sokak szerint hét napig marad a földön a lélek. Itt párhuzam vonható a zsidók hét napos gyászával. Egy kolozsvári kutató szerint ez az idő hat hétre tehető, mert hat hét alatt romlik el a szív a testben. A magyar parasztság túlvilági képében a keresztény és a pogány elemek erőteljes keveredése figyelhető meg. Például a csángók hét eget és hét poklot különböztetnek meg – fejezte be gondolatait az előadó.
SZTEinfo – Cserei Bettina
