Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A tizenöt éves háború kitörésének 430. évfordulóján rendezte meg az „Európa elfeledett hadszíntere – A tizenöt éves háború és Magyarország 1591–1606” című, nagy érdeklődéstől övezett online tudományos konferenciáját a Magyarságkutató Intézet.
Az egyetemi oktatók és neves kutatók részvételével, Dr. Vizi László Tamás a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgatóhelyettesének elnökletével lezajlott előadássorozat a Habsburg- és az Oszmán Birodalom összecsapása nyomán hadszíntérré váló Magyar Királyság mindennapjaiba nyújtott bepillantást. A konferencia Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója nyitóelőadásával kezdődött, amely Habsburg Monarchia és a 15 éves háború kapcsolatát, annak hadügyi forradalmi színterét, és a háborút, mint a fiskális-hadi állam kialakulásának fontos lépcsőjét elemezte.
A kanizsai várról rendelkezésre álló metszetek alapján történő lokalizációról és a vár történetével kapcsolatos kutatásokról Dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója osztotta meg gondolatait.
A pápai várral kapcsolatos folyamatban lévő kutatásokat Dr. Nagy-Luttenberger István, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa ismertette.
Pápa város ostromát és őszentsége VIII. Kelemen pápa személyes érintettségét mutatta be előadásában Dr. Kruppa Tamás, a Szegedi Tudományegyetem docense.
Jóllehet a magyar történeti gondolkodásból kikopott, de a nagyvilágban megmaradt az összkeresztény had Kanizsa várának visszafoglalására tett kísérletének emlékezete.
Ennek különböző megnyilvánulási formáit ismertette előadásában Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa.
A szablyát, mint a magyar nemesség jelképét mutatta be a hajdúk és a végvári vitézek harcmodoráról és fegyvereiről is szóló előadásában Dr. Hidán Csaba László, történész, harcművész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.
Mercoeur herceg vérteseiről és az Oszmán Birodalom elleni harc magyarországi hadszínterén játszott szerepükről Dr. Bagi Zoltán Péter, Győr Városi Levéltár főlevéltárosának előadásából kaphattak választ az érdeklődők.
Dr. Illik Péter, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa „A tizenöt éves háború a hazai középiskolai tankönyvekben, avagy Kanizsa elveszett” című előadásában az 1900-as évek előtt megjelent, a XX. század első felében kiadott és a szocialista időszak tankönyveinek tartalmi összevetése kapcsán a hosszú háború erdélyi hadszínterének változatlan jelentőségéről osztotta meg gondolatait.
A római Sapienza Egyetem történésze, Dr. Giampiero Brunelli előadásában a kor hadászati újításairól beszélt, kiemelve Orfeo Galliani szerepét, aki Kanizsa ostromát megelőzően számos európai hadszíntéren tanulmányozta, alkalmazta vagy éppen maga alkotta meg a hadviselésben alkalmazandó újszerű gépezeteket és szerkezeteket.
Aki nem tudta élőben követni a konferenciát, a Magyarságkutató Intézet honlapján, Facebook oldalán és Youtube csatornáján tekintheti meg az előadásokat.
Link: magyarnemzet.hu
