Őze Árontól a Simándy Énekversenyig – Papageno Klasszik

A népviselet napja

Múltunk a jelenben, egy nap népviseletben címmel Hrágyel Dóra pedagógus 2015-ben magánkezdeményezést indított a legnagyobb közösségi oldalon azért, hogy április 24. legyen a népviselet napja. Az akcióhoz évről évre többen csatlakoznak magánszemélyek és intézmények is, például iskolák és óvodák. A fő cél, hogy az év ezen napja a magyar és nemzetiségi népviseletek jegyében teljen.

Az ötletgazda a Pompás Napok csapatához csatlakozva a közös népszerűsítés mellett döntött, s idén is az lenne a cél, hogy népviseletben menjünk be az iskolába tanulóként vagy tanárként, az óvodába gyerekként vagy óvónőként, vagy csupán tegyünk egy sétát az utcán vidékünk múltjára jellemző viseletben. A pandémia azonban kicsit átalakította a lehetőségeket. Erről és a Népviselet Napjáról is kérdezzük Kormos Rebekát, a Pompás Napok nevű szerveződés tagját.

Őze Áron marad a Bartók Színház élén

Újabb öt évre Őze Áron Jászai Mari-díjas színész, rendező a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatója. Sipos Imrével és Csadi Zoltánnal egy minden korosztályt megszólító, igényes népszínházi repertoár megteremtését vállalta 2016-ban. Színházuk jogelődjét, a Bartók Béla Kultúrházat 1953 végén vette birtokba a közönség, majd 1973-ban az intézmény neve Bartók Béla Művelődési Központra változott, és keretein belül megkezdte működését a Dunaújvárosi Bemutatószínpad.

Megindult tehát egy színházi alkotótevékenység, saját önálló bemutatókkal. Ezek zömében ősbemutatók, eleinte szinte kivétel nélkül kortárs hazai és külföldi szerzők drámáiból, maelyek az erre a célra kialakított stúdióteremben jöttek létre. Újabb tíz év elteltével elsősorban koprodukciós előadások születtek az ország számos színházával; ezek mellett természetesen vendégjátékokat is láthatott a dunaújvárosi közönség. 1992-ben jött létre a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza saját társulattal és a színházhoz csatlakozó állandó vendégművészekkel.

1999-ben megszületett a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház. Mára a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza évadonként 6–8 bemutatót tart és továbbra is rangos vendégelőadásokat fogad. További fejlesztések révén a színház mögötti parkban szabadtéri játszóhely jött létre színpaddal és zenepavilonnal, próbateremmel, műhelyekkel és művész apartmanokkal. A színházi előadások mellett az intézmény helyet biztosít programjában klasszikus zenei, könnyűzenei, szórakoztató rendezvényeknek és kiállításoknak is. Őze Áront, a színház régi-új igazgatóját kétrészes interjúnkban arról is kérdezzük, hogy milyen terveket kívánt megvalósítani, amikor 2006-ban elindult vezetése alatt az új évad, és a mostani pályázati anyagban mi változott, mi az újdonság; hogyan tudtak alkalmazkodni a pandémia okozta helyzethez; mit tud adni a Virtuális Színház a nézőknek?

Simándy Énekverseny

A Simándy József Nemzetközi Énekverseny Magyarország küldetése, hogy felfedezze az ifjú énekes tehetségeket és segítséget nyújtson a fiatal operaénekesek pályaindulásában, valamint – példaként emlékezve a verseny névadójára, Simándy József operaénekesre – igényes szakmai-művészi hozzáállására és követendő emberi magatartására. A verseny 2018 óta a Nemzeti Értéktárba felvett intézmény kulturális örökség kategóriában. A verseny várja a Magyarország és a Kárpát-medence magyar lakta területeiről ideérkező énekelni tanulókat, pályakezdő ifjú művészeket, de a világ számos más országából is idevonzza megmérettetésre az ifjú énekes tehetségeket.

A verseny kiugrási lehetőséget nyújt a legtehetségesebbek közül is a legfelkészültebbeknek, akik egy hazai és nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri előtt mutathatják be zenei – színpadi – énektechnikai és előadóművészi tudásukat, korosztályuknak megfelelő magas szintű felkészültségüket. A Simándy József Énekversenyt a szegedi Zeneművészeti Kar tanszékvezető professzora, dr. Temesi Mária operaénekes, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas művésze és énekmestere alapította egykori énektanárával, Sinkó György operaénekessel együtt 1997-ben.

Magyarországon máig ez az egyetlen olyan professzionális énekverseny, ahol a különböző korosztályok külön kategóriákban versenyezve egyetlen nagyszabású rendezvényen találkoznak és mérhetik össze tudásukat, majd a média által is közvetített Díjkiosztó Gálahangversenyt végighallgatva teljes összképet kapnak hazánk és a környező országok aktuális énekes tehetségbázisáról. dr Temesi Mária arról is mesél, mi volt az alapítók célja, és hogyan épül fel a Simándy Énekverseny?

Link: papageno.hu