Nagy tudós és kiváló hazafi volt a C-vitamin feltalálója

A magyar feltalálók napját ma, június 13-án ünnepeljük. Aznap, amikor Szent-Györgyi Albert 1941-ben megtette találmányi bejelentését a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárásáról. A 80 éves évforduló alkalmából is érdemes áttekinteni a kutató fordulatokban gazdag életét.

A Nobel-díjas tudós 1893-ban született Budapesten. Apai ágon a 16-17. századig lehet visszavezetni nemességét, például dédapja Szentgyörgyi Imre az erdélyi udvari kancellária tanácsosa volt, apja pedig Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos. Anyai ágon a híres Lenhossék-orvosdinasztia leszármazottja, anyai dédapja Lenhossék Mihály Magyarország főorvosa volt.

Ő végül az anyai ág örökségét vitte tovább, 1911 szeptemberében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Mielőtt azonban elvégezte volna az egyetemet, kitört az első világháború, ezért katonaorvosként kikerült a keleti frontra.

A Bruszilov-offenzíva során alig sikerült megmenekülnie, de megkapta az Ezüst Vitézségi Érmet, mert életét kockáztatva mentette a sebesülteket. Nem sokkal később azonban elege lett a háború borzalmaiból, ezért belelőtt a bal karjába, hogy kórházba kerülhessen.

Már lábadozása alatt folytatta az egyetemi tanulmányait, és 1917-ben meg is kapta orvosi diplomáját. Később még az olasz fronton is volt katonaorvos, a háború alatt pedig már családot is alapított, 1918-ban megszületett kislánya, Nelli.

A diploma megszerzése után tanult és kutatott Pozsonyban, Németországban, Hollandiában és a Cambridge-i Egyetemen is. Kezdetben nem volt sikeres a kutatásaival, életét kudarcnak érezte, még az öngyilkosságot is fontolgatta. 1926-tól azonban fokozatosan megismerte a tudományos világ, 1927-ben már megvédte a hexuronsav felfedezéséről írt doktori disszertációját is.

Klebelsberg Kuno a 20-as évek végén őt nézte ki az akkoriban kiépülő Szegedi Tudományegyetem orvosi-kémiai tanszékének élére. A nagy kultuszminiszter személyesen kísérte le a „Tisza-parti Göttingába”, hogy megbeszéljék az ottani fejlesztéseket. Szent-Györgyit rögtön ki is nevezték a szegedi egyetemre, azonban még két évig külföldön kutatott.

1930 végén költözött végül családjával Szegedre, és 1931 elején kezdte meg itt kutatói és tanári munkáját.

A dél-alföldi városban egy modern tudományos központot hozott létre, tanítványai közül többen sikeres kutatók lettek. Igazán különleges tanárnak számított, aki elvárta, hogy a diákok vitatkozzanak vele, előadásainak egy életre szóló hatása volt, szellemi teljesítménye szinte rajongást váltott ki a hallgatóságából.

Jellemző rá, hogy az öröm forrásának és a nevelési eszköznek is tartotta sportot, diákjaitól elvárta, hogy sportoljanak, ő maga is teniszezett és röplabdázott.

A mellékvesében általa felfedezett hexuronsavról 1932-re kiderítette, hogy az azonos a skorbut betegség gyógyszereként keresett C-vitaminnal. Szent-Györgyinek a paprikából sikerült jelentős mennyiségű C-vitamint izolálnia.

Igazán megmosolyogtató az a történet, ahogy később elmesélte a felfedezés előzményét:

„… egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt mondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki, és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem, és még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak.”

Végül 1937-ben kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért, „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”.

A Nobel-díjjal kapott érmét az akkoriban kitört finn–szovjet téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel, később azonban az érem visszakerült Magyarországra. A nevezetes sorsú Nobel-aranyérmet a széles közönségnek először 1993-ban mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Számos más felfedezést is tett Szegeden, felfedezte a flavonoidok vegyületcsoportját, nagy eredményei voltak a citrátciklus leírásában, munkatársaival az izmok működését is vizsgálta.

A Tisza-parti városból az első bécsi döntés után a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, így Szegeden jogilag új egyetem jött létre, aminek ő lett az első rektora.

Szent-Györgyi Albert nemcsak nagy tudós volt, hanem a 20. századi történelem aktív résztvevője is. A második világháborúban bekapcsolódott az antifasiszta ellenállási mozgalomba.

1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Isztambulba repült, hogy a titkos diplomáciai küldetés során a szövetségesekkel tárgyaljon Magyarország háborúból való kiugrásáról.

A kiugrási kísérlet végül meghiúsult, ezért a német megszállás után illegalitásba vonult, Adolf Hitler személyesen adott ki parancsot az elfogatására.

A svéd király közbenjárására svéd állampolgárságot kapott feleségével, és így sikerült megmenekülnie.

A világháború után aktívan részt vett az ország újjáépítésében, például egyike lett annak a nyolc kiemelkedő közéleti személyiségnek, akik meghívott képviselőként kerültek be a parlamentbe.

A kommunisták térnyerését követően azonban úgy döntött, hogy nem marad Magyarországon, az Egyesült Államokban telepedett le, ahol tovább folytatta kutatómunkáját.

Életének utolsó két évtizedében a rákkutatással foglalkozott, feltehetően szerepe volt ebben annak is, hogy második felesége és egyetlen gyermeke is a betegségben hunyt el.

1970-ben megírta Az őrült majom című könyvét, ami mutatta, hogy mennyire átfogóan gondolkozott a tudós a világ problémáiról. A hidegháború nehéz éveiben született könyvben feltette a kérdést: „Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?”

Az emigrálása után először csak 1973-ban tért haza Magyarországra a Szegedi Biológiai Központ avatására. Ekkor számos egyetemen tartott nagy sikerű előadásokat, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen pedig díszdoktorrá avatták.

1978-ban is járt Magyarországon, tagja volt a koronázási ékszereket hazaszállító küldöttségnek.

Késő öregkoráig fizikailag és szellemileg is aktív maradt, 93 évesen 1986. október 22-én halt meg amerikai otthonában.

A Szent-Györgyi Albert-díj a felsőoktatás területén kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési munkáért kapható állami elismerés. Számos magyar városban neveztek el róla utcát, sok helyen látható szobra és emléktáblája. Magyarországi munkásságának fő helyszínén, Szegeden pedig különösen nagy tisztelet övezi.

A szegedi orvosi egyetem 1987-ben felvette nevét, és az orvosi képzés a városban ma is a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ keretében zajlik. A Szent-Györgyi Albert Agóra pedig a Tisza-parti város egyik tudományos és kulturális központja.

Az egyik legnagyobb magyar tudós, és az egyik legkiválóbb magyar hazafi nevét viselik ezek az intézmények.

Link: hirado.hu