Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Dél-Tiszántúl egykor legjellemzőbb növénytársulása, a pannon löszgyep fajait megőrző ötéves természetvédelmi munka kezdődik márciusban a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése. A nemzeti park területén lévő, több éve felhagyott szántókon a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítanak ki, a botanikus kertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel.
A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése. A nemzeti park területén lévő, több éve felhagyott szántókon a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítanak ki, a botanikus kertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel.
A védett és regionálisan veszélyeztetett növényfajok között szerepel a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya és a pusztai meténg is. A pannon löszgyep a Kárpát-medence egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. A kiváló talajadottságú területeket az évszázadok alatt azonban jórészt felszántották, a társulás napjainkban csak apróbb foltokban maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve és félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.
A tervek készen állnak a projekt elindításához
Az egyetemi füvészkert munkatársai első lépésként az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30 kilométeres körzetéből – az egyedek túlélő- és szaporodóképességét nem veszélyeztetve – magokat gyűjtenek. A botanikus kertben az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal a magokból növényeket nevelnek.
A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezik, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított, természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságát, egyedszámát, végső méretét.
A tervek szerint 2021 végéig 24 ezer 870 palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítják a térség növényi sokféleségét. A projekthez hasonló munkát 2011-ben és 2012-ben már végeztek a SZTE Füvészkertjének szakemberei, akkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporították, majd telepítették ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére. Az évenként végzett ellenőrzés során kiderült, hogy a legtöbb faj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.
Link: greenfo.hu
