Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Erdőhelyi Balázs, Prof. Dr. Varga Endre: Műtéti tervezés és biomechanikai analízis
Dr. Párdutz Árpád: A migrén és a fejfájások kialakulásának állatkísérletes vizsgálata
Dr. Szabó Endre: A Radiólógiai Klinika nyílt napja
Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:
(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)
Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!
Erdőhelyi Balázs, Prof. Dr. Varga Endre: Műtéti tervezés és biomechanikai analízis
Súlyos balesetek alkalmával előfordulhatnak olyan bonyolult csonttörések, melyek különös gondossággal előkészített és megtervezett műtéteket igényelnek. Komoly feladat elé állítja ez az orvosokat, hiszen a csontok teherbírásának becsléséhez nagyon magas színvonalú orvosi, biomechanikai, statikai, mérnöki ismeretekre is szükség van. Az olyan önmagukban is bonyolult csontok esetében, mint a medencecsont, a probléma még összetettebbé válik. Az ilyen esetekben orvos számára óriási segítséget jelent, hogy már a műtét előtti előkészületi fázisban számítógép segítségével megtervezheti a beavatkozást, és képet kaphat a csontok és a beültetett implantátumok műtét utáni várható biomechanikai viselkedéséről. Egy ilyen rendszer fejlesztését végezzük a Szegedi Tudományegyetemen a Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék valamint a Traumatológiai Klinika együttműködésében.
A műtéti beavatkozás megtervezéséhez a beteg CT felvételeit használjuk. Ezekből építjük fel a 3 dimenziós csont modelleket. Az eltört csontdarabokat virtuálisan visszahelyezzük az anatómiailag helyes pozíciókba, majd csavar és lemez implantátumokkal látjuk el. A biomechanikai számításokat véges elemes (FEA) szoftverrel végezzük. A biomechanikai elemzés információt ad a fellépő deformációkról, megnyúlásról és anyagi feszültségekről. Ezek alapján több műtéti lehetőség közül kiválasztható a beteg számára a legmegfelelőbb.
Az egész rendszer nem csak a klinikai gyakorlatban, hanem az oktatásban és a kutatásban is sikeresen alkalmazható. Számos esetben és anatómiai tájékon bizonyított már.
Dr. Párdutz Árpád: A migrén és a fejfájások kialakulásának állatkísérletes vizsgálata
A migrén az egyik leggyakoribb neurológiai betegségnek tartható, mivel akár a népesség 14%-át is érintheti. Az intenzív és folyamatos kutatás ellenére a betegség patomechanizmusa még nem teljesen tisztázott és adott esetben a rohamok kezelése sem megoldott minden páciensben.
Kutatásainkban a trigeminális aktiváció és szenzitizáció három, jól ismert és az irodalomban is leírt állatkísérletes modelljét alkalmazzuk:
1. A nitogén-monoxid (NO) donor nitroglicerin (NTG) szisztémás adása
2. A Gasser dúc elektromos ingerlése
3. A trigeminalis areaba adott s.c. formalin injekció hatása.
A változatozásokat a Gasser dúc területén, a másodlagos trigeminális érző neuronoknál ill. felsőbb agytörzsi központokban vizsgáljuk.
A migrén patomechanizmusában fontos a glutamát, mely a trigeminális rendszer aktivációjában és szenzitizációjában is alapvető szerepet játszik. A triptofán metabolizmus egyik módja az ún. kinurenin útvonal, melynek egyes termékei szerepet játszhatnak neurológiai kórképekben és a nocicepcióban. A metabolitok közül a kinurénsav (KYNA) NMDA antagonista hatással bír, de önmagában nehezen megy át a vér-agy gáton. Előanyagával az L-kinureninnel illetve a barrieren jól penetráló KYNA analóggal történő előkezelés kivédi a szisztémás NTG okozta nNOS és CamKII változásokat a patkány TNC-ben. Eredményeink alapján feltételezhető, a trigeminális aktiváció és szenzitizáció modulálható a glutamáterg rendszeren keresztül és fenti vegyületek alkalmazása új támadáspontú lehetőséget nyithat a fejfájások kezelésében.
A migrén nemi dimorfizmust mutat, nőkben lényegesen gyakrabban fordul elő. Ezért tervezett kísérleteinkben összehasonlítanánk a hím, ovariectomizált nőstény és chronicus ösztrogénkezelt ovariectomizált állatokat a fenti fejfájás modellekben.
Összefoglalva: Kutatásaink a migrénben is szerepet játszó trigeminális aktiváció megértését és modulálását célozzák. Ezzel közelebb juthatunk a fejfájások megismeréséhez és a fájdalom kezelésébe potenciálisan új támadáspontú vegyületeket vonhatunk be.
Radiológiai Klinika nyílt napja
Az Európai Radiológusok Társasága első alkalommal hirdette meg a Radiológia Európai Napja rendezvényt a radiológia szakma megismertetése érdekében. 19 európai ország radiológus társasága csatlakozott a felhíváshoz, így Röntgen halálának évfordulóján egész Európa számos szakmai rendezvény keretében mutatja be az embereknek a radiológusok munkáját. A kezdeményezéshez a Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikája és a Euromedic Diagnostics Magyarország Kft. is csatlakozott: meghirdették a Nyitott Klinika Napját, melynek során az újságírók megismerhették a képalkotó diagnosztikai eljárásokat, eszközöket, a szegedi radiológusok munkáját, a radiológia szakma fejlődését, mely az utóbbi évtizedekben szembetűnő volt.
Az egészségügyi ellátásban a radiológiának és a tágabb értelemben vett képalkotó diagnosztikának a gyógyítási folyamatban kiemelkedő, stratégiai szerepe van. A betegek helyes kezelésének megválasztásában, ezen keresztül a gyógyítási folyamat sikerességében nagy, egyre fontosabb szerepe van a helyes, és ha lehet a korai diagnózisnak. A rossz diagnózisra adott legkiválóbb kezelés sem gyógyítja meg a beteget, ha nem a valódi okot gyógyítja. Ma már kijelenthető, hogy az orvosi tevékenységünk nagy része a képalkotó diagnosztika nélkül megbénulna.
A képalkotó diagnosztika fejlődése folyamatos és töretlen. Ma már nagyon korai elváltozásokat tudnak kimutatni számos, fizikai alapon működő technika segítségével. A fejlődés szembetűnő, ha a mai módszereket és eszközöket összehasonlítjuk a 20 évvel ezelőtti diagnosztikus lehetőségekkel. A képalkotó diagnosztikai egységek az orvostudomány legfejlettebb digitális technikáját működtetik. Új CT technológiák kerültek a napi rutinba, melyek már képesek a mozgó szervek leképezésére, valamint a szövetek közötti differenciálásra. Az ultrahang diagnosztikában megjelentek a legújabb generációs, biztonságos ultrahang kontrasztanyagok. Az MRI technológia legújabb módszerei óriási előrelépést hozhatnak a korai rák felismerésében, ami versenytársa lehet a PET diagnosztikának. Az agyi területek leképezése is újabb és újabb területekkel bővül.