Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék munkatársai ezekben a hetekben a szegedi Szent István tér georadaros felmérését végzik. A vizsgálattal begyűjtött adatokat a Földrajz- és Földtudományi Intézet Sekély geofizikai laboratóriumában elemzik, hogy kiderüljön, miért száradnak ki a területen a fák a rendszeres locsolás ellenére is, és mi gátolja, hogy a gyökereik a mélyebb talajrétegekbe hatoljanak.
A georadar vagy földradar olyan eszköz, mely radarhullámokat bocsát a felszín alá. Ezek visszaverődése információkat szolgáltat a felszín alatti üledékekről, illetve eltemetett tárgyakról. Ezt a képességét használják ki a Szegedi Tudományegyetem tudósai a legújabb munkájuk során. A szakemberek a múlt héten kezdték meg a méréseket a szegedi Szent István téren. Szisztematikusan, méterről méterre több irányból pásztázzák a víztorony körüli zöld felületeket. Ahogyan a téren az elmúlt hetekben járók megfigyelhették, a füves részeken hatalmas száraz foltok jelentek meg. Nem meglepő, hogy a mögöttünk lévő hőhullámok következtében kiszáradt a gyep, de a teret locsolórendszer öntözi, és a fű a száraz foltok körül harsogó zöld.
De nemcsak a gyeppel van gond, hanem a tér fái is rossz állapotban vannak. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szakemberei a téren egy helyen gödörásás közben a felszín alatt 1 méterrel aszfaltot találtak. A területen a 2006-os felújítás előtt - ahogyan arra a szegediek emlékezhetnek - piac és parkoló volt, de ezt megelőzően is különféle burkolatok borították a víztorony környezetét.
A Szegedi Tudományegyetem munkatársai Dr. Sipos György egyetemi docens vezetésével most arra tesznek kísérletet, hogy georadaros mérések segítségével feltérképezzék a téren azokat a területeket, ahol a felszín alatt vastagabb törmelék vagy aszfaltréteg van, illetve ahol a talaj nedvességtartalma magasabb.
– A mérések nehézsége, hogy Szeged és környékének talajai alapvetően agyagosak, illetve ahogy azt megtudtuk, a teret nem meglepő módon folyamatosan locsolják. Mind az agyag, mind a víz „ellensége” a radarhullámok mélyre hatolásának és visszaverődésének, mert gyakorlatilag elnyelik az elektromágneses hullámokat. Ezért több beállítást is kipróbáltunk, úgy tűnik, 1,5-2 méterig „lelátunk”, de ez majd az utófeldolgozás során fog kiderülni – mondta el Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék vezetője.
A fák gyökerei a felszínen maradnak, ennek okát keresik a kutatók. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Dr. Diaa Sheishah tanszéki mérnök hozzátette, hogy a felméréseket követően a radarszelvényeket térbeli rendszerbe illesztik, és gyakorlatilag 3D tömbszelvényeket készítenek, melyek segítségével centiről centire lehet majd megnézni, mi van a föld alatt.
Dr. Diaa Sheishah tanszéki mérnök jobbra. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Egyiptomban, ahonnan származom, a kutatóintézettel, ahol dolgozom számos hasonló projektben vettem részt, de persze száraz homokon sokkal jobban működik a radar. Itt, Szeged környékén mások az adottságok, de mivel árvízvédelmi töltéseket vizsgálatam itteni doktori kutatásom keretében, ez már nem lep meg – hangsúlyozta Dr. Diaa Sheishah.
Az SZTE TTIK Földraz- és Földtudományi Intézetének árvízvédelmi georadaros kutatásáról a Novum című műsor készített riportot (01:12-től látható a riport).
A radarral nyert adatokat nem úgy kell elképzelni, mint egy röntgenképet, amelyen minden a maga teljes plasztikusságában látható. A georadaros felmérések segítségével a felszín alatti közegek elektromos töltéstároló képességében válnak láthatóvá a különbségek, anomáliák. Ezek alapján szakértői szem kell a szelvényeken látható foltok, alakzatok értelmezéséhez. Ebben az iparágban is megindult természetesen az MI (mesterséges intelligencia) előretörése, hiszen bizonyos szempontból képelemzési feladatról van szó, de mivel minden szelvény a felszín alatti egyedi fizikai tulajdonságok függvényében jön létre, ezért nehéz általánosítani. Egyszerűbb alkalmazások esetében azonban már hamarosan elérhetők lesznek automatizált rendszerek, például a közmű térképezés területén.
Az SZTE georadar rendszere hamarosan egy pályázat keretében részlegesen megújul, ami azért is szükséges, mert a technológia hardware oldala folyamatosan fejlődött az utóbbi években. Nemcsak a radart újítják meg, hanem egy teljesen új elektromos ellenállás tomográffal is bővülni fog az eszközpark. A mérések eredményei két-három héten belül várhatók, a kutatók szerint a feltett kérdések, amennyiben a magas agyag- és nedvességtartalom lehetővé teszi, megválaszolhatók, és a tér zöldfelületi beavatkozásait az információk fényében könnyebben meg lehet majd tervezni a jövőben.
Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
