"Szegedi vagyok, itt végeztem, az SZTE az Alma Materem"

A Szegedi Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Milyen út vezetett ide és hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

Szegeden születtem 1969-ben, tősgyökeres szegedi a család. Édesapám gyógyszerész volt, édesanyám tanárnő, ők sajnos már nem élnek. Ásotthalmon laktunk 8 éves koromig, ott kezdtem az általános iskolát, onnan jöttünk vissza Szegedre. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú Gyakorló Általános Iskolájába jártam, utána a Radnóti Gimnáziumba. Van egy húgom is, ő szintén orvos, neurológus lett. 1987-től 1993-ig jártam a SZOTE-ra, ötödévben határoztam el, hogy sebész leszek.

Szegeden nem volt állás, így édesanyám javaslatára megpályáztam Budapesten mindhárom sebészklinikán egy-egy kezdő állást, hátha az egyik sikerül. Végül az 1. sz. Sebészeti Klinikán sebész szakorvosjelölti állást kaptam - bármilyen budapesti ismeretség hiányában számomra is meglepő módon. Itt kezdtem el dolgozni, majd adódott egy ösztöndíj lehetőség és kikerültem Svájcba a berni Inselspital Klinikára. Ott dolgoztam egy évet és folytattam a megkezdett PhD-met. Megüresedett egy szakorvosjelölti svájci állás Bern mellett, amit megpályáztam és meg is kaptam, így töltöttem kint két évet Svájcban. Utána hazajöttem, befejeztem és megvédtem a PhD-met onkológiai sebészetből, illetve a szakvizsgámat is letettem általános sebészetből. Magyarországi- illetve nemzetközi orvosigazgató pozícióra vettek fel egy holland céghez, emiatt sokat utaztam Hollandiába és a világban. Főképp a távol-keleti részért voltam felelős, illetve Európa egy részéért, ami rengeteg utazással járt.

Az egyetem alatt harmadéves koromban volt a rendszerváltás, ekkor nyílt lehetőségünk arra, hogy külföldre mehessünk szakmai gyakorlatra. Addigra angolul már jól beszéltem, mára már felsőfokon, hisz a munkám is megköveteli. Ekkor a barátommal megpályáztunk Amerikában több ösztöndíjat, így majdnem két évet tanultunk az USA-ban. Utána jött a dilemma, de mivel megkaptam a pesti sebklinikai állást, így maradtam. Vonzó volt az amerikai kihívás is, de mára már semmi pénzért nem mennék.

Volt olyan tanár, aki inspirálta, hatott önre vagy esetleg olyan esemény, ami nagyon megmaradt az emlékeiben?

Úgy gondolom, hogy Szegeden az egyetemi élet még jobban fellendült, még pezsgőbb, mint anno, bár a mi időnkben is nagyon-nagyon aktív volt. Rengeteg házibuli, kirándulás, tavaszi túra, vetélkedő, tehát fantasztikus dolgok voltak. A vizsgaidőszak nagyon kemény volt, azt a kb. két hónapot éjjel nappal végig kellett nyomni, míg a szorgalmi időszak lazább volt. Akkor is voltak demók / kollokviumok, értelemszerűen akkor is kellett tanulni. Nagyon sok fantasztikus professzorunk, tanárunk volt. Kiemelném pl. Csillik Professzor úr anatómia előadásait, ami egy élmény volt, vagy Riegler tanár úr fizika óráit, továbbá Karácsony tanár urat, aki sebész professzor volt, Kovács tanár urat, aki nőgyógyászatot tanított, Benedek tanár úr élettant tanított, de mellettük még nagyon sok kiváló tanárunk volt. Rengeteg emlékezetes óránk volt, fantasztikus egyéniségű oktatókkal. Összességében abszolút meghatározó élmény volt számomra az egyetem, mivel oda már hasonló érdeklődésű diákok jártak, rengeteg barátság alakult ki, amelyek egy életre szólóak. Nagyon sok barátom / barátság maradt meg az egyetemről. Bármikor, ha találkozom egy évfolyamtársammal, nagyon jó érzéssel tölt el és mindig előjön egy-egy régi szép emlék.

Már gyerekkorában tudta, hogy az orvos-, gyógyszertudomány felé fog orientálódni?

Nekünk még kicsit zártabb volt a világ, majdnem minden szülő orvos vagy gyógyszerész volt a családban, a felettem lévő generációkban is, a legtöbb unokatesó szintén, így egyértelmű volt az irány. Szóval én és a húgom is így döntöttük el a pályaválasztást, nálunk adott volt. Nyilván ma már a gyerekeinknél sokkal szélesebbek, tágabbak a lehetőségek, rengeteg felé orientálódhatnak itthon és külföldön egyaránt. Illetve már az orvoslás sem annyira leszűkült, ki van nyílva az egész világ a lehetőségek terén.

Honnan jött a cégalapítás ötlete?

1999-ben határoztuk el egy évfolyamtársammal / barátommal, hogy alapítunk egy céget. Akkor még lényegesen kevesebb privát egészségügyi cég létezett, tehát ez még nagyon az elején volt. Ezért is határoztuk el, hogy alapítunk egy saját céget, így a UniCorp Biotech ma már több, mint két évtizedes múltnak örvend. Szerintem ma már nehezen tudnék nulláról felépíteni egy céget, nagyon bonyolult lett az egészségügyi terület, sok szabályozás létezik, számos engedély szükséges és több európai uniós előírásnak kell a gyógyszeriparban megfelelni. Ezeket mi felépítettük 23 év alatt és mindent létrehoztunk, ahogyan jöttek az újabb szabályozások - ezt nehéz lenne újraindítani a nulláról. Akkoriban égett bennem a vállalkozókedv. Lehetett látni, hogy sok nemzetközi gyógyszer- vagy orvostechnológiai cég nincs még jelen Magyarországon, sok terápiás területen hiányoznak a kezelések, illetve gyógyszerek, orvostechnológiai eszközök nincsenek forgalomban. Nagyon kockázatos döntés volt, mivel Budapesten szó szerint a garázsunkban alakítottunk ki egy irodát. Egy nővérkét vettünk fel, aki mindenes volt. Akkoriban még alig tudtuk előteremteni legalább az ő fizetését, illetve esteleg valamennyit magunknak. Majd megvolt az első nagyobb szerződésünk egy svájci céggel, így elkezdhettünk növekedni, felvettünk még kollégákat, volt kollégákat, orvosokat, nővéreket. Nehéz volt, de a harmincas éveimben jártam, így gondoltam, kipróbálom, hátha bejön. Hál’ Istennek össze is jött szépen lassan. Az utóbbi hat évünkben hatalmas volt a növekedés, de előtte is folyamatosan növekedtünk. Odáig eljutottunk, hogy ma már pl. nagy amerikai és európai cégek kizárólagos magyarországi partnerei vagyunk, végezzük a vele járó pl. műtői közreműködői tevékenységet is. A gyógyszeriparban is sok területen jelen vagyunk, pl. a meddőség kezelésben és több neurológiai területen is piacvezetők vagyunk. Vannak saját fejlesztéseink, saját termékeink, orvosi táplálékkiegészítőink a meddőség kezelésében, mozgásszervi betegségekben, van több szabadalmunk is. Elég összetett a munkánk, több terápiás területen is jelen vagyunk. neurológia/idegsebészet, kardiológia/szívsebészet, nőgyógyászat/meddőség kezelése, kardiológia, keringésjavítás, belgyógyászat. Budapesten van a székhelyünk.

Miután felkerültem Budapestre 1993-ban, folyamatosan ott dolgoztam, közben két év svájci kihagyással és rengeteg külföldi úttal. Svájcba nem tértem vissza, mivel unokahúgom veszprémi esküvőjén egy pénteki ügyelet után megismerkedtem egy gyönyörű szőke, piros pulóveres lánnyal, akivel össze is házasodtunk. Nem mentem vissza Svájcba, ő még egyetemista volt Budapesten. Ott lakunk, mindkét fiam ott született, akik közül a nagyobbik szintén az orvostudomány felé orientálódott. Úgy döntött, hogy az SZTE-t választja, mivel már az egyetem előtt megismerte a várost és meg is szerette a pezsgő egyetemi életet.

Ez a cég miben különbözik más hasonló területeken tevékenykedő cégektől? Mitől lesz egyedi?

Úgy indult ez a gyógyszeripari és orvostechnológiai világ itt Magyarországon, hogy kezdetben a legtöbb cég létrehozott egy saját irodát és saját tulajdonú cégek nyíltak. Most már ez talán fele-fele arányban van így. Olyan jellegű cég, amelynek az összes engedélye, rendszere és tevékenysége létezik, ami a gyógyszer-képviseletben és nagykereskedelemben szükséges (EU-s GDP engedély, etc.) és teljes cégképviseletet is képes vállalni, nagyon kevés van az országban. Az orvostechnológiában mi kompletten vettünk át képviseleteket. Független cég vagyunk, de ugyanúgy önálló, teljes jogú képviseletképpen dolgozunk. Hozzánk hasonló méretű és jellegű független cégből nincs sok Magyarországon. Ezen felül a saját fejlesztéseink, pl. meddőség kezelésekor használatos táplálékkiegészítők, illetve több EU-s szabadalmunk is van. Jelenleg nemzetközi képviseleteink kiépítését végezzük. Le tudjuk fedni gyakorlatilag a közép-kelet európai régió 70%-át. Távlati célunk, hogy magyarországi központtal egy közép-kelet európai multivá nőjük ki magunkat. Emellett a munkahelyi légkör is kiemelkedő, javadalmazás és munkaköri környezet terén is egyaránt.

Mit tekint a legnagyobb sikerüknek?

Több olyan portfóliót hoztunk be Magyaraországra, aminek sok beteg köszönheti az életét. Egy portfóliónkat megemlíteném példának, életmentő gyógyszerek, több mint 30 beteg, aki ritka véralvadási betegséggel küzd, kapták meg ezeket a gyógyszereket 2013-tól. Ennél a betegségnél a túlélési ráta nagyon kicsi a megfelelő gyógyszer nélkül. Tehát ha orvosi szempontból nézi az ember, az egyik legfontosabb eredmény az, hogy emberi életeket mentünk. Az összes olyan gyógyszer vagy orvostechnológiai eszköz amit képviselünk, az mind egyedi és összetett.

Bár fontos termékek, de az nem mi vagyunk, hogy fecskendő, generikus gyógyszer, kesztyű, kabát, stb., mivel sokszor ezek kereskedelme csak az árról/pénzről szól, amivel nem tudok azonosulni. Olyan gyógyszerportfóliókkal és olyan orvostechnológiai eszközökkel foglalkozunk, amelyek orvos-szakmailag kiemelkedő jelentőségűek, életmentőek, életminőséget javítanak, vagy effektív terápiás kezelést nyújtanak a betegeknek. Ezen felül szeretnénk hosszú távon továbbra is elérni, hogy a legújabb technológiák vagy gyógyszerek mind bekerüljenek az országba. A kelet-európai piac kicsi - pláne a magyar - nyilván nem ránk koncentrálnak a nagy cégek, de ha ügyesek vagyunk és jól csináljuk a dolgunkat, akkor el tudjuk érni, hogy a magyar betegek is megkapják mindazt, amit egy nyugat-európai. Úgyhogy az egyik legfontosabb eredmény az, hogy olyan nehezen gyógyítható betegségeket vagy rendellenességeket tudunk kezelni, amelyeket ezen gyógyszerek vagy eszközök és a mi tudásunk nélkül nem lehet. Több új műtéti beavatkozás egy idő után automatikussá válik, de jó pár évig nélkülünk nem végezhetőek el a klinikákon.

Mi a legnehezebb a munkájában?

Ami egyre nehezebb abban, hogy folyamatosan növekszünk, az megtanulni és átlátni pl. a pénzügyi tevékenységeket (mert ehhez nem igazán értek). Az egyik legtöbb erőfeszítést az okozza, hogy meg kell oldani, hogy mindenki jól érezze magát, „gondtalan” legyen. A cég életében profin át kell látni mindent, érteni kell(ene) mindenhez valamennyire. Ami kell egy cégvezetéshez és egy ilyen nagy cég irányításához, azt próbálom jobban átlátni, ez az, ami a legnagyobb kihívás.

Miért döntött úgy a cég, hogy támogatja a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt?

Először is, mert jóban vagyunk az egyetemmel, jó az együttműködés köztünk, még az egyetemi évekből ismerjük egymást több kollégával. Egyik jelentős partnere vagyunk az egyetemnek sok más multi mellett. Értelemszerűen próbálunk mi is valamit visszaadni a különböző támogatásokkal; tanulmányi verseny, orvos bál, stb. Az sem titok, hogy a legtöbbet ide támogatunk, emocionális okok miatt is, mivel én is szegedi vagyok, itt végeztem, az SZTE az Alma Materem és a fiam is ide jár. Imádom Szegedet, az egyetemi légkört, a fejlesztéseket. Minden szempontból drukkolok az egyetem további fejlődésének, és amiben tudunk, mi is próbálunk segíteni.