Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A „sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, illetve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelése” a célja a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatainak. Az MTA kiválósági programjának nyertesei közül a legutóbbi „lendületest”, Hegyi Péter professzort kérdeztük céljairól.
„Kishitű a diákok többsége” – véli Hegyi Péter kutatóorvos, aki húsz éve foglalkozik a heveny hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának a megismerésével. A Szegedi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinika professzorának célja a hasnyálmirigy-gyulladást a gyógyítható betegségek csoportjába emelni. „De már az is óriási siker lenne, ha a súlyos eseteket a betegség enyhébb formájú típusába fordíthatnánk a Lendület pályázatunk öt éve alatt” – fogalmazott.
Mit tudnak és mit nem a heveny hasnyálmirigy-gyulladásról a kutatók? „Azt már tudjuk, hogy az alkohol és az epesav hogyan váltja ki a hasnyálmirigy-gyulladást. Azt is tudjuk, hogy a betegség nagyon kezdeti szakaszában a sejt elhal. Ezért döntő jelentőségű, hogy gyors beavatkozással megnöveljük az energia-bevitelt a sejten belülre” – mondta Hegyi Péter. Most a „hogyan?” kérdésre keresik a választ.
A Hegyi Péter által irányított csoport munkamódszere mátrix-jellegű. Az alapkutatás melletti klinikai kutatásuk multicentrikus és nemzetközi. A harmadik elem, az úgynevezett ipari alkalmazás felé vezető gyógyszertechnikai fejlesztés célja, hogy a haldokló sejtet energiával ellátó ATP-molekulát „becsomagolhassák”, és így juttassák a sejten belülre.
Célkitűzéseinek hátteréről is kérdeztük a tehetséges középiskolásokat támogató Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány létrehozása és programjai ötletgazdájaként és motorjaként ugyancsak ismert kutatót. Hegyi Péter kifejtette: az iskolarendszer, de az egészségügy sem arra ösztönöz, hogy „minél nagyobbat álmodj!”, inkább a kis célok és a rövid távlatok felé terel. Ezzel szemben szerinte az út a fontos, a siker vagy a kudarc lehetősége bármilyen célt is tűzünk ki, előfordulhat. Úgy véli: ha pesszimisták lennénk, akkor is – Szent-Györgyi Albert szavaival élve – „sokkal izgalmasabb nem kifogni egy nagy halat, mint nem kifogni egy kicsit”.
A Lendület program támogatása bátorságot ad Hegyi Péter csoportja környezetének is. Szerinte minden Lendület-nyertes példa arra, hogy nem irreális nagy célokat kitűzni magunk elé.
Minden tizedik
Az MTA Lendület programjának indulásakor, 2009-ben 5, 2010-ben 7, 2011-ben 16 új kutatócsoport kezdte meg működését Magyarországon. Időközben az egyetemek is bekapcsolódhattak a kiválósági programba. 2012. július 1-jétől 37, 2013: 14, 2014-ben 18 kutatócsoport létesült. A jeles fiatal kutatók 10 százaléka Szegeden dolgozik. A 10 szegedi Lendületes fele az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, másik fele az SZTE kutatója.
A Szegedi Tudományegyetem első Lendület programon nyertes kutatója a vegyész Martinek Tamás, aki 2011 óta „az Alzheimer-kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihet közelebb” azzal, hogy „a mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamereket vizsgálja. A programozható szerkezetű és a fehérjékhez nagy felszínnel kötődni képes foldamerek jobb megismerése a gyógyszerkutatásban jelenthet új megközelítést és előrelépést” – olvasható az MTA honlapján. A Lendület program 2012. évi fordulójában sikeres, az SZTE nanotechnológia kutatójaként ismert Kukovecz Ákos „a fluidumok és a nanorészecskékből álló mezo-, illetve makropórusos hálózatok kölcsönhatását” elemzi „a nagy teljesítőképességű analitikai szenzorok fejlesztése” érdekében, illetve azért, hogy kutatócsoportját „nemzetközileg is elismert, önálló nanotechnológiai műhellyé” fejleszthesse. Az SZTE és az MTA közös Lendület kutatócsoportját 2013-ben szervezhette meg Berényi Antal, akinek a „neurofiziológus kutatásai egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást alapozhatnak meg”. 2014-ben kapott Lendületet az SZTE kötelékéből a vegyész Janáky Csaba „a napenergia kiaknázását” célozza meg azzal, hogy „olyan szervetlen félvezetőkön és szerves vezető polimereken alapuló, összetett anyagokat vizsgál, amelyekből a szén-dioxid napfény segítségével történő átalakításával közvetlenül állíthatók elő tüzelőanyagok”. Ugyancsak az mta.hu írja: Hegyi Péter, a hasnyálmirigy-gyulladást kutató „gasztroenterológus” célja „olyan gyógyszertámadáspontok azonosítása, amelyek révén meggátolható a gyulladás kialakulása, illetve csökkenthető a kórfolyamat súlyossága”.
Újszászi Ilona
