A projekt címe: Nemzeti Agykutatási Program 2.0

A projekt azonosító száma: 2017-1.2.1-NKP-2017-00002

A (fő)kedvezményezett neve: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Konzorciumi partnerek:

Szegedi Tudományegyetem

Természettudományi Kutatóközpont

Debreceni Egyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Országos Klinikai Idegtudományi Intézet

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pécsi Tudományegyetem

Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Rt

Semmelweis Egyetem

A szerződött támogatás összege: 6 500 000 000 Ft

A támogatás mértéke (%-ban): 100%

Konzorciumi partnerek és a támogatási összeg megosztása:

A projekt megvalósítás időszaka: 2017.12.01. - 2021.12.30.

Projektmenedzser: Papp Csaba

Pénzügyi vezető: Kardos József

Szakmai vezető: Dr. Freund Tamás

A projekt tartalmának bemutatása:

A jelen projekt folytatása a 2013 december - 2017 november között működő Nemzeti Agykutatási Programnak (NAP 1.0), amelyet a vezető hazai idegtudományi műhelyeket magukban foglaló NAP Konzorcium valósít meg a NAP A alprogram révén. A Konzorcium vezetője az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, tagjai az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Richter Gedeon NyRt. A NAP elnökének, Freund Tamás akadémikusnak a vezetésével működő irányítótestület biztosítja a program nemzetközi kiválósági normák szerinti működését. A NAP B alprogram támogatásával jelentős részben külföldről hazatért kutatók vezetésével új kutatócsoportok jöttek létre és kerültek felszálló ágba.

A tervek szerint 2017 decembere és 2021 novembere között működő NAP 2.0 projekt célja a NAP 1.0 segítségével elért eredmények és a létrejött kutatási és fejlesztési potenciál kiaknázása és új kutatások indítása. Valamennyi NAP Konzorciumi tag részt kíván venni a NAP 2.0-ban is. A NAP konzorciumhoz csatlakozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely sikeres NAP 1.0 segítségével felzárkózott a hazai élvonalhoz. A NAP vezetése a tudományos kiválóság megtartása mellett törekedett a „NAP brand” védelmére, a konzorcium egyben tartására és a NAP 1.0 során jól teljesítő csoportok bevonására a NAP 2.0-ba is. Tekintettel a vidéki egyetemek központi régióval szembeni előnyösebb helyzetére és a Támogató elvárására, a NAP 2.0-ban a fővárosi intézményekben előnyben részesítettük a kiváló teljesítményű, de más hazai forrásból támogatásban nem részesülő kutatócsoportokat. Néhány kiemelkedően korszerű és a konzorciumi tagoknak szolgáltatást nyújtó kutatási infrastruktúrát – agybankok, képalkotó központok, őssejt laboratórium, primáta központ - is javasolunk támogatásban részesíteni.

A NAP 2.0 felfedező kutatási, klinikai kutatási, gyógyszerkutatási és bionikai kutatási pillérek alá csoportosította a támogatásra javasolt kutatási tématerveket.

A felfedező kutatások keretében vizsgálni kívánt agyterületek érintettek a társadalom számára nagy terhet jelentő neurológiai és neuropszichiátriai kórképekben (pl. epilepszia, Alzheimer-kór, kóros félelmi reakciók, poszttraumatikus stressz betegség).

A klinikai kutatások célja, hogy új terápiákkal és megelőzéssel érdemben csökkentse az agyi rendellenességek (pl. depresszió, szorongás, agyi mikrotraumák, amyotrophiás lateralis sclerosis) terheit. A kutatásokból új tanulási módszerek, pszichoterápiás technikák, diagnosztikus és terápiás eljárások is születhetnek.

A gyógyszerkutatási pillér kutatócsoportjai által vizsgált és kutatásaik eredményeképpen kórképekben (pl. autizmus, sclerosis multiplex, Alzheimer kór, Parkinson kór) bizonyítottan érintett, farmakológiailag validált molekuláris célpontokra a továbbiakban új gyógyszerkutatási programok indíthatók.

A bionikai kutatások keretében a hosszú távú, stabil agy-gép kommunikáció megvalósításához szükséges alaptechnológiák fejlesztése, az intracraniális aneurizmák kezelésére fejlesztett áramlásterelők és a számítógépes szimuláció, az epilepszia betegség hálózati hipotézisének kísérleti vizsgálata és ezek alapján sebészeti beavatkozások kidolgozása magas transzlációs értéket képviselnek, és a társadalmi hasznosság szempontjából különösen jelentősek, hiszen az eredmények széles körű orvosi felhasználása várható.

A vezető helyeken publikált eredmények növelik a nemzetközi versenyképességet, új pályázati forrásokhoz juttatnak. A szabadalmi bejelentések megnyithatják az utat a gazdasági hasznosítás felé. A kidolgozott új metodikák révén további együttműködések jöhetnek létre a tudományos és a gazdasági élet szereplőivel. Minden kutatócsoport egyben képző műhely is, mely részt vesz a doktori képzésben, lehetőséget teremt fiatal kutatók elhelyezkedéséhez és szakmai továbbképzéséhez.