Print - 2015. február

 

8. hét

2015. február 16.-február 22.

Svájcban kutatnak szegedi kémikusok

Rácsodálkoztak a svájciak precizitására, segítőkészségére és minőséghez való ragaszkodására azok a szegedi fiatal kémikusok, akik huzamosabb ideig kint dolgozhatnak egy ösztöndíjprogramnak köszönhetően.

Svájcban kutatnak szegedi kémikusok
Rácsodálkoztak a svájciak precizitására, segítőkészségére és minőséghez való ragaszkodására azok a szegedi fiatal kémikusok, akik huzamosabb ideig kint dolgozhatnak egy ösztöndíjprogramnak köszönhetően.
A Svájcban kiírt, úgynevezett Scientific Exchange Programme (SciEx) tizenegy magyarországi nyerteséből három a szegedi egyetemről került ki: Fejes Dóra Lausanne–ban, Németh Zoltán Zürichben, Ádok Mónika Genfben kutat. Hernádi Klára egyetemi tanár büszke arra, hogy az SZTE–ről három kémikus pályázott sikeresen a programra. Azt mondta, arra is biztosítanak támogatást a svájciak, hogy az itthoni mentorokkal aktív legyen a kapcsolat, így már ő is járt Zürichben, és jók a tapasztalatai.
– Svájcban a precizitás, pontosság és korrektség jelen van a hétköznapok minden területén.
Kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak érzem magam annak ellenére, hogy nem ritka a napi 10–12 óra munka. Nagyon jó itt dolgozni, minden gördülékenyen megy, és mindenki tolja a másik szekerét, nem pedig gáncsolja azt – számolt be Németh Zoltán. Ő Zürich elővárosában, Dübendorfban kutat, a Swiss Federal Laboratories fór Materials Science and Technology nevű intézetben. Olyan úgynevezett mélységi szűrők előállításával és vizsgálatával foglalkoznak, amelyek alkalmasak az ivóvizekben is megtalálható vírusok eltávolítására és inaktiválására.
Zoltán szerint megdöbbentően sok magyar él Zürichben és környékén.
– Havi rendszerességgel szerveznek magyar partikat, amelyeken itt dolgozó magyar barátaim és én is aktívan részt veszünk – mesélte. Október 31–éig marad, és a folytatás sem kizárt, de ez még több tényezőtől függ.
– Még csak alig több mint egy hónapja élek itt, de máris nagyon megtetszett a hely. Az emberek az egyetemen és a városban is kedvesek, segítőkészek és udvariasak. A legjobban talán a minőséghez való ragaszkodásuk fogott meg – írta Ádok Mónika. Ő Genfben, a University of Genéve Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén dolgozik. A témája biológiailag aktív szerves–szervetlen nanokompozitok tervezése, amelyek modellként szolgálhatnak terápiás célú fejlesztéseknél.

AZ EMBER IDEJE A LEGDRÁGÁBB
– Az általános szemléletnek azt érzem itt, ahol minden szinte megfizethetetlennek tűnik magyar szemmel, hogy az ember ideje a legdrágább. Ezért nem érdemes értelmetlen feladatokra pazarolnia azt. Nagyon sok a kulturális program, de hétvégén még télen is a parkok és a tópart tele van sétálgató családokkal.
Rendszeresen járnak síelni vagy kirándulni a közeli hegyekbe, még az egyetem is szervez a hallgatók számára kedvezményes jegyeket a síközpontokba – tudtuk meg Mónikától, aki összesen 9 hónapot tölt kint.
KA: Ádok Mónika Genfben kutat. Sok a kulturális program, a kirándulás, az emberek segítőkészek.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Megyei tükör - Oldalszám: 1,7. oldal - Dátum: 2015.02.20 - Szerző Vida–Szűcs Imre

*

Megváltoztatja a Ságvári nevét a miniszter

SZEGED. Írásbeli kérdéssel fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, Balog Zoltánhoz Szávay István jobbikos képviselő, azt kérdezve, „miként lehetséges az, hogy máig Ságvári Endre kommunista rendőrgyilkos nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem egyik gyakorlógimnáziuma”.

Rétvári Bence válaszában úgy fogalmazott: szerinte nem elfogadható, ha Ságvári Endréről állami köznevelési intézményt neveznek el. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hozzátette: a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium fenntartója, a Szegedi Tudományegyetem eddig nem jelzett névváltoztatást.
Mint ismeretes, 2013 óta közterület, 2014. január elsejétől pedig már cég, civilszervezet, sajtótermék és közintézmény sem viselheti olyan személy nevét, aki a huszadik századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. A tilalmi rendelkezés szerint kétes esetekben az MTA állásfoglalása alapján kell eljárni. Ságvári nevének használatát az MTA a „nem javasolt” kategóriába sorolta.
Az ügyben Dobi János, a gimnázium igazgatója nem kívánt nyilatkozni. A fenntartó Szegedi Tudományegyetem sajtóközleményében az áll: 2014 nyara óta a felsőoktatási törvény és a közoktatási törvény vonatkozó paragrafusai alapján a köznevelési intézmény nevének megállapításáról az oktatásért felelős miniszter dönt. Ugyanakkor azonban az eljárásrendet a jogszabály nem határozza meg. Ezért az SZTE vezetése felvette a kapcsolatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Államtitkársággal, és jelezte, hogy az átnevezést illetően a szegedi intézményre vonatkozó esetleges feladatokban együttműködik az államtitkársággal.
Az Origó tegnapi cikke szerint a minisztérium megerősítette az internetes portálnak, hogy eltökélt a névváltoztatás mellett. Az egyetem által is hivatkozott törvény szerint a módosítást csak oktatási időszakon kívül, azaz legkorábban júniusban lehet kezdeményezni.
Ennek érdekében a tárca már fel vette a kapcsolatot a Szege di Tudomanyegyetem vezetésével, az egyetem pedig – mint írták – mindenben együttműködik velük. Vagyis jövő tanévtől már valószínűleg nem a Ságváriba járnak a gimnazisták.

 

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 5. oldal - Dátum: 2015.02.20 - Szerző

 

*

 

Gyorsabb és hatékonyabb a duális munkaerőképzés

Lerövidíti a duális képzés azt az időt, amely során a hatékony munkavégzéshez szükséges tudást megszerzik a friss diplomás szakemberek – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár.

Hatékony a duális munkaerőképzés
Palkovics László: a friss diplomás szakemberek megszerzik az őket alkalmazó vállalatnak megfelelő gyakorlatot is
A duális képzés lerövidíti azt az időt, amely alatt a friss diplomás szakemberek az őket alkalmazó vállalatnak megfelelő gyakorlatot megszerzik ahhoz, hogy hatékonyan végezhessék a munkájukat nyilatkozta tegnap Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. A programban részt vevő cégek túlnyomó többsége hazai kisvállalkozás.
Lezárult a duális képzés felvételije a napokban, s az előzetes adatok alapján valamivel többen jelentkeztek, mint tavaly közölte tegnap Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az Echo Tv Analízis című műsorában. A vállalatok gyakran nem elégedettek a felsőoktatásból kikerült újoncok gyakorlati tudásával.
Amikor egy friss diplomás bekerül egy céghez, akkor addig, amíg nem tudja hatékonyan végezni a munkáját, általában ugyanannyi időt és pénzt kell fektetni a továbbképzésébe, mint amennyibe a diploma került. A duális képzés ezt az időt rövidíti le.
A tavalyi felsőoktatási törvénymódosítás rendelkezett a duális képzésről, de bizonyos egyetemeink néhány éve próbajelleggel már működtettek ilyen programokat, ennyiben tehát nem számít újdonságnak a rendszer közölte az államtitkár. Hozzáfűzte azt is, hogy Európában Németország és Ausztria után hazánk a harmadik olyan ország, ahol ilyen intenzitással alkalmazzák az oktatás e formáját.
Magyarországon a programban részt vevő vállalatoknak csak mintegy tíz százaléka multi, a többi, mintegy kétszázötven pedig kis- és közepes vállalkozás (kkv). A huszonegy felsőoktatási intézmény segítségével elsősorban műszaki, gazdasági, agrár- és informatikai területen lehet duális képzésre jelentkezni.
A kutatásra és fejlesztésre egyébként Magyarországon évente több mint százötvenmilliárd forintot költenek a vállalatok, ami jóval több, mint a környező országokban folytatta Palkovics. A kkv-k európai uniós támogatást is lehívhatnak az innovációs terveikhez.
Az informatikai és mérnöki területen ma tapasztalható munkaerőhiányt nem lehet azonnal megszüntetni, de a jövőbeli igényekre most lehet felkészülni zárta szavait az államtitkár.
KA: Palkovics László

Újság: Magyar Hírlap - Rovat: Gazdaság - Oldalszám: 1,11. oldal - Dátum: 2015.02.17 - Szerző Somogyi Orsolya

Hasonló tartalmak:

NAPI Gazdaság - 2015. 02. 17. (1,2. oldal)

Kelet-Magyarország - 2015. 02. 17. (11. oldal)

http://elteonline.hu/kozelet/2015/02/16/beremelesre-szamithatnak-az-egyetemi-oktatok/

http://elteonline.hu/rovidhirek/2015/02/16/konnyebb-lesz-doktorizni/

http://foter.ro/cikk/20150216_forditott_agyelszivast_akarnak_a_magyar_egyetemek

mr1-Kossuth Rádió - Határok nélkül - 2015.02.16. 18:34:05 (00:02:39)

*

Egy hölgy látogatása

„Egy hölgy érkezik Magyarországra, ezért nem ragaszkodunk semmihez.”

1. Fragestellung: a tárgy kijelölése Mi kedvesen fogadtuk, igazi magyaros vendégszeretettel, még gáláns kézcsókot is kapott (ami nálunk mindig jár egy hölgynek), ráadásul díszdoktorátust, az ellenzéki tüntetők pedig takaros, német nyelvű transzparensekkel kedveskedtek neki: „Szabadíts meg minket a gonosztól”, „Ments meg minket, Angela” stb.

Szóval mindenki kitett magáért. A kancellár először talán olyan témákról tárgyalhatott, mint az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódása, energiakérdések, német vállalatok meg ilyenek. Mi pedig alig győztük kivárni, hogy végre szóba kerüljön az, amin a magyar emberek már jó kilenc hónapja lankadatlanul törik a fejüket. Vagyis hogy akkor most mi legyen ezzel a „liberalizmussal”, és hogy mit is jelent az „illiberális demokrácia” fogalma. Aztán a sajtóértekezlet végén egy izgága német újságíró (Löwenstein úr, Frankfurter Allgemeine Zeitung) tette fel a kérdést az „illiberális demokrácia” mibenlétéről. Izgalmas pillanat volt, az egyszer bizonyos. Hiszen mit mondhat egy rabbi arra, ha nekiszegezik a kérdést: „Ön szerint helyes az, hogy egyesek itt füstölt tarjával eszik a sóletet?” Csak azt mondhatja, hogy libacomb, nem? És mit válaszolhat egy kancellár?
Pártja (a CDU) konzervatív, keresztény és liberális pártként határozza meg magát. A liberális szó számukra azt jelenti, hogy el kell ismerni az egyének és érdekcsoportok autonómiájának, a média függetlenségének, illetve általában a vélemények ütköztetésének a létjogosultságát. „Ich persönlich kann mit dem Begriff illiberal im Zusammenhang mit Demokratie nichts anfangen.” Méghogy ő nem tud mit kezdeni az illiberális és a demokrácia fogalmi öszszekapcsolásával... De hát ott van a Roskin-féle Political Science 2010-es kiadásában a 96. oldalon! Még Fareed Zakaria 2003-as bestsellerében is olvasható a definíció. Az illiberális demokrácia olyan uralmi rend, amelynek erőskezű vezetője (Mussolini, Mugabe, Mátyás király) maga formálja a törvényeket, gyakorta át is nyúl rajtuk, kikapcsolva az összes őt ellenőrző mechanizmust – nyilván a tötyögés elkerülése végett. Bár nálunk ez a koncepció csípőből kétharmadot ért, nem ártott a dolgot még egy formás kis beszédben artikulálni és tudatosítani a népben. A magyar emberek pedig megértették, sőt tudomásul is vették Tusnádfürdő üzenetét, és picit talán rá is bólintottak az okos fejükkel.
De nem szeretném én az illiberális demokrácia fogalmának újabb elemzésével untatni az olvasót, hiszen ez a fogalom immár a keselyűk és sakálok eledele, mert a honi politológia minden bőrt lenyúzott róla – az utolsót a Nézőpont legendásan éles szemű elemzője (Hír TV, 2015. február 2., 18.55). Észrevette ugyanis, hogy a tézis, miszerint „nem minden demokrácia szükségszerűen liberális”, logikailag végül is ugyanaz, mint hogy a (keresztény) demokrácia három komponense a keresztényszocializmus, a liberalizmus és a konzervativizmus. Mivel ez azt jelenti, hogy a liberalizmus nem az egyetlen forrása a demokráciának.
Tehát a miniszterelnök úr és a kancellár asszony voltaképpen ugyanazt mondja, csak kicsit más szavakkal. Ezen a ponton értettem meg, hogy hülyeség lenne Merkel kancellár magyarországi látogatásáról írni.
Szinte semmi sem szivárgott ki a tárgyalásokról, így az elemzések zöme puszta spekuláció,viszont az események megjelenítése a magyar médiában pompás nyersanyag: sok mindent elmond a magyar közgondolkodásról.
2. Virtuális valóságaink
Charlotte Kestner, az udvari tanácsos özvegye, kilenc élő gyermekének egyikével Weimarba látogat. Elmúlt jó négy évtized, és ő soha nem hasonlított arra a fiatal lányra, akiről az a Goethe nevű zöldfülű jogász Az ifjú Werther szenvedéseinek kék szemű Lottéjét mintázta. Thomas Mann nyomatékosan fekete szemű Lottéja azt mondja a Lotte in Weimar első fejezetében, hogy a regény, illetve a „valóság” Lottéja közül az igazi és valódi (die Eigentliche und Wahre) talán nem is ő maga, hanem inkább az olvasók képzeletében megelevenedett és kiteljesült fiktív Lotte. Lehet, hogy mindegy, milyen is az „igazi Lotte”, mert csak azok az igazi Lotték, akiket mi elképzelünk. És lehet, hogy az sem számít, valóban ott volt-e Goethe a színházi este után hazafelé menet a kocsiban, vagy csak Kestner asszony képzeletének játéka volt az egész.
Szíveskedjünk tehát megbecsülni a fikciókat, mert belőlük épül fel a mi erős várunk – a valóság. Van egy érdekes idealizáció, a „tény” és a „vélemény” megkülönböztetése, ami állítólag benne van még az újságírók számára rendszeresített szolgálati szabályzatban is, noha csupasz tényekkel én a gyakorlatban ritkán találkoztam, a média híreiben pedig talán soha. Hiszen már egy-egy frappáns címadás is utal a szerző attitűdjére, illetve jelzi, hogy miféle sajtóterméket is olvasunk, vö. például Német gigaberuházások indulnak a Merkel–Orbán találkozó nyomán vagy Habzsolják a külföldiek a letelepedési kötvényt (helyes megoldás: Magyar Nemzet). Az első néhány sor után pedig mindig feltárul az olvasó előtt a szerző előfeltevéseinek rendszere, lelki alkata, megismerszik politikai affinitása (talán még a nyakbősége is).
A médiában nem léteznek „(p)ártatlan szövegek”, mert mindent szorosan köt az a gondolati háló, amelyhez képest artikulálunk, értelmezünk és értékelünk dolgokat.
A Merkel-látogatás során az ellenzéki média számára természetesen minden olyan motívum relevánsnak minősült, ami a miniszterelnök alkalmatlanságának, kudarcának, megszégyenülésének jeleként volt értelmezhető, például „protokollsértő volt a kézcsók”, „kihagyták a zsinagógai programból, pedig akart volna menni”, „jó, hogy jött, mert újabban már a diktátorok se jönnek hozzánk”, „nem is hozzá jött, hanem a Szegedi Egyetem meghívására”, „miatta nem jött el már a határnyitás 25. évfordulójára sem”, „jó, akkor hozzá jött, de csak hogy ne csináljon galibát a brüsszeli szavazásnál márciusban”. A kormányoldali média is artikulált és lelkesen sulykolt 4-5 szólamot, mint „Merkel látogatása legitimálta Orbán Viktort és kormányát” (Fricz Tamás megfogalmazása). A most felsoroltak egyike sem nevezhető olyasféle csupasz ténynek, amely az „igaz” és a „hamis” szavakkal minősíthető. Hiszen például a kancellári látogatás de facto jelzi, hogy a magyar miniszterelnököt legitim vezetőnek tekintik, de (ezek szerint akkor Fricz Tamás kivételével) eleddig senkiben nem merült fel az, hogy február 2. előtt Orbán Viktor és kormánya nem volt teljesen legitim. Az is kétségtelen, hogy a látogatás célja formálisan az egyetemi díszdoktori oklevél átvétele volt, de talán nem korlátozódott erre a dolog.
Nem feltétlenül muszáj hazudni, bőven elég, ha kiválasztunk egy alkalmatosnak tűnő információt, és azt hozzáigazítjuk saját hiedelemvilágunkhoz, a fejünkben meglévő gondolati struktúrákhoz. Egy-egy ilyen megszerkesztett információ, azaz „motívum”, értékét nem annyira a vélhető igazsága biztosítja, hanem főként az, hogy megfelel az adott keretelképzelésnek, vagy legalábbis azzal nem disszonáns. Az eljárás kézenfekvő akkor, amikor a tényeket csak részben vagy egyáltalán nem ismerjük, mint a Merkel-látogatás kulisszatitkainak esetében.
Lényegében azonban ugyanez történik akkor is, amikor nem puszta feltevésekből és bizonytalan információkból indulunk ki.
A virtuális valóság művét kiteljesítik bizonyos érzelmi (empatikus) stratégiák is. Ezek egyikéhez kapcsolható az a Merkel látogatásának során elhangzott kijelentés, amelyhez hasonlót korábban is hallhattunk: „A kancellár asszony világos különbséget tud tenni a magyar kormány és a magyar nép között.” A kijelentés sugallata az, hogy az ellenzék (értsd: a magyar nép) Merkel asszony rokonszenvét bírja, sőt netán számíthat a támogatására is. Nos, mindenki tudja, hogy a Magyar Nép átütő választási többséggel legitimálta a kormányt. És az istenadta nép felhatalmazása révén végezheti nemzetmentő tevékenységét parlamentünk második legnagyobb politikai ereje, egy immár jogerősen is „neonácinak” nevezhető párt. A külföldi sajtó (beleértve olyan konzervatív lapokat is, mint a Welt) 2014 nyara-ősze óta tele van maróan gúnyos cikkekkel. A magyar kormány megítélése tehát folyamatosan negatív, nem is beszélve a Jobbikról, amelynek sajátos parlamenti viselkedése soha nem maradt sajtóvisszhang nélkül. A nyugati polgárok számára pedig a média az egyetlen rálátás arra, hogy milyenek is a magyarok. A nyugati politikusok sem biztos, hogy sajnálkoznak, sokkal inkább csodálkoznak. Európában ugyanis elterjedt az a hiedelem, hogy a választások valók arra, hogy egy nép kinyilvánítsa az akaratát. Ha pedig a nép teljhatalmat ad egy az autonómiát és szabadságot korlátozó rezsimnek, a külföldi politikusok csak egyet tehetnek: széttárják a karjukat. A szabadságról való önkéntes lemondás ugyanis olyasféle öncsonkítás az ő szemükben, mint mikor Origenes egyházatya önmaga és a keresztyén tanításra szomjúhozó leányok üdvössége érdekében kasztrálta önmagát (Eusebius Hist. 6.8). Következésképpen az „ellenzékkel, azaz a néppel” együtt érző nyugati politikusokról szóló ellenzéki diskurzust tanácsos egy csipetnyi sóval fogyasztanunk.
Persze az említett empatikus toposzt sem nevezhetjük szimpla hazugságnak, hiszen Merkel asszony gondolatilag nyilván közelebb állónak érezheti magához az ellenzéki gondolkodású magyar filozófusokat, művészeket, továbbá azokat a közembereket, akik a szegregáció helyett az integrációban, az egyszínűség helyett a sokféleségben, a központi irányítás helyett a demokratikus vitákban hisznek. Érdekes viszont, hogy a kancellár még a szokásos formális üdvözlés erejéig sem találkozott az ellenzéki pártok képviselőivel. Ez a gesztus nem kötelező, de az ellenzéknek politikai tényezőként való „tudomásulvételét” hivatott jelezni. A következtetést bízzuk a kormánypárti médiára.
Nekem (persönlich) csak egy dolog fájt. Az, hogy szegény Gábriel hiába didergett a Szabadság téren, őt senki se koszorúzta meg. Noha Willy Brandt 1970 decemberében még térdre is borult a varsói gettó emlékművénél. Szinte érthetetlen az is, hogy a kancellár a Budapesten töltött mintegy nyolc órából az eredetileg tervezettnél háromnegyed órával hosszabb időt áldozott a zsinagógai látogatásra, illetve a zsidó szervezetekkel való konzultációra. 3. Sósabbak itt a könnyek Mint ezt a kormánypárti média azonnal jelezte, Merkel kancellár voltaképpen dicsérni jött a miniszterelnök urat (másnap is: Hír TV február 3., 20.30). Közben az ellenzéki média nagy izgalommal várta, hogy végre helyretegyék ezt az Orbán Viktort. A baloldal egyik nagy formátumú politikusa egy „megszeppent kisfiúról” beszélt ugyan, de az ellenzéki médiának néhány óra után kissé hátrébb kellett sasszéznia, és a meghívott szakértők feladata volt, hogy elmagyarázzák nekünk a dolgot. Nem várhattunk mást, kérem, mert legitim kormányok a demokrácia deficitje miatt nem szoktak más, választással hatalomra került kormányoknak követeléslistákat átnyújtani, még szövetségi rendszereken (így az Európai Unión) belül is csak szőrmentén képzelhető el az ilyesmi stb. Mindazonáltal Merkel kancellár az Andrássy Gyula Egyetemen tartott előadásában, illetve utána, a beszélgetés során hiánytalanul listázta a demokratikus államberendezkedés elemeit: tolerancia, sokszínűség, médiaszabadság stb.
Közvetlen bírálatot provokáló kérdésekre válaszolva többször is élt a „melléhelyezés” (juxtaposition) nevű retorikai fogással, vö. „Helyesli-e, hogy X ilyet tesz?” – „Köszönöm a kérdést. A mi politikánk az, hogy olyat teszünk.” Valamiféle közvetlen kritikát azonban nyilvánosan is meg kellett fogalmaznia, már csak azért is, mert jelentős német sajtóorgánumok is jelezték, hogy ezt a gesztust egyszerűen elvárja tőle a német közvélemény. Talán ezért hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy „utaltam arra, hogy még ha olyan rendkívül széles többséggel rendelkezünk is, mint a magyar miniszterelnök, akkor is nagyon fontos értékelni (sehr wichtig... zu schätzen) egy demokráciában az ellenzék szerepét, a civil szféra szerepét és a média szerepét.” Nem meglepő, hogy a kancellár által megfogalmazott kritika mértékével a német sajtó kevéssé volt elégedett, bár szerintem be kellett volna látniuk, hogy nem lehetett ennél tovább menni. Már csak azért sem, mert egy a mostaninál élesebb nyilvános bírálat miatti (hazai) arcvesztés hatása nehezen kiszámítható lett volna egy olyan politikus esetében, aki kizárólag a hazai közönségnek játszik, és egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben képes lesz majd helyesen felmérni saját mozgásterét.
A haza jövőjéért aggódó magyar polgárok (bár, mint olvasom, 42 százalékuk semmiképpen sem menne el szavazni) szintén csalódottak voltak, hiszen remélték, hogy teljesítik a kérésüket: „Merkel asszony, mentse meg Magyarországot!” (Frau Merkel, retten Sie Ungarn). Ugyanis „az összes parlamenti párt, a korrupt és levitézlett politikai elit” elzavarását, működő képviseleti demokrácia híján, csak a Messiás végezheti el – neki viszont ez munkaköri kötelessége. A messiásvárás, mint tudjuk, természetes jelenség egy olyan kelet-európai kultúrában, ahol a politikai térben az elmúlt száz év során nem az alulról szerveződő aktivizmus dominált, hanem négy, némiképpen talán különböző habitusú, ámbár egyaránt tévedhetetlen, ún. karizmatikus vezér vette át tőlünk, esendő emberektől a társadalmi döntések felelősségét. Azt hiszem, a messiásvárás az a társadalmi beidegződés, amelyet minél előbb magunk mögött kellene hagyni, hiszen ez a kibontakozás sine qua nonja. Ez akkor is igaz, sőt, akkor igazán, ha netán Tamás Gáspár Miklós izgalmas koncepciója valósul meg (Esti kommentár, atv.hu, 2015. január. 5. 13’).
A jeles filozófus véleménye szerint ugyanis a képviseleti demokráciát, az úgymond „vacak” parlamenti pártok küzdelmét, közvetlen és folyamatos internetes népszavazással kellene helyettesíteni. Ez szerintem jó gondolat, és azt mutatja, hogy nem csak kormányoldalon vannak eredeti és fontos gondolatok. Megjegyezném egyébként, hogy mobiltelefonnal is menne a dolog. Kilencosztályos általános iskola: 9-es gomb, nyolcosztályos: 8-as gomb, nem tudja: #*, visszalépés: 0. C’est tout.
4. Utórezgések
Magyarország csendes, újra csendes. Gondolom egészen február 17ig, amikor személyesen is eljön majd hozzánk a Keleti Nyitás. Én meg csak itt lógok az interneten, és öregecske szememmel silabizálom az orosz portálokat. Örömmel tudatom, hogy Vlagyimir Vlagyimirovicsnak az új görög miniszterelnökkel folytatott megbeszélése „meleg, baráti légkörben folyt”, és „építő jellegű volt”. Ezek azok a fordulatok, amelyek megértéséhez nincs szükségem szótárra, hiszen elsőéves (még) orosz szakos hallgatóként, W.
T. tanár úr Pravda-olvasó szemináriumán sajátítottam el őket. És tudják, amit az ember fiatalon tanul meg, arra emlékezik. Általában.

Újság: Élet és Irodalom - Rovat: Egyéb - Oldalszám: 3. oldal - Dátum: 2015.02.13 - Szerző CSERESNYÉSI LÁSZLÓ

*

 

 

Rákterápia két szemszögből

Az alternatív rákterápiákat támadja tudományos alapon Boldogkői Zsolt, aki szerint ez az átverések leggonoszabbika. A gyógygombakészítményeiről ismert Varga Gábor viszont úgy véli, a professzor munkássága a népbutítás.

Boldogkői: Hatástalanok az alternatív rákterápiák
Ezúttal az alternatív rákterápiákat támadja tudományos alapon Boldogkői Zsolt. A szegedi professzor szerint ez az átverések leggonoszabbika: a félelmet megvámolva szedik el halálos betegségben szenvedők pénzét.
A gyógygombakészítményeiről ismert Varga Gábor szerint viszont a professzor munkássága a népbutítás.
„Az alternatív gyógyítás legvisszataszítóbb változatai a végső kétségbeesésből szednek vámot. E biznisz kuruzslói és kufárjai a halálos beteget és annak hozzátartozóit fosztják ki hatástalan szereik és kezeléseik szégyentelen számláival.” Így kezdi legújabb szakmai publikációját Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezető professzora. Az alternatív rákterápiákat vette ezúttal górcső alá, és ahogyan korábban más alternatív gyógymódokat, ezeket is kendőzetlenül bírálja. Gyógygombáktól a lúgosításon és gyógyteákon át a deutérium-csökkentett vízig mindenről ugyanaz a véleménye: hatástalan terápiák.
– Ezeket a módszereket rendszerint csak kiegészítő kezelésként alkalmazzák, de előfordul, hogy a hagyományos gyógyítás helyett ajánlják ezeket, és ez a nagyon gusztustalan dolog – fogalmazott a szegedi professzor.
– A félelmet vámolják meg, kihasználva, hogy nincs ember, aki ne tenne meg mindent, hogy akár ő, akár a szerette meggyógyuljon.
Boldogkői Zsolt szerint az alternatív gyógyászati ipar azért tudott ilyen stabilan megtelepedni, mert a tudományos rákgyógyítás sajnos még nem nagy sikertörténet. Habár az ötéves túlélés jelentősen növekedett, s néhány ráktípust jó eséllyel gyógyítanak, a rák még sokszor győzedelmeskedik.
– Az alternatív terápiáknak viszont már az alapjuk is hibás. Ettől persze még működhetnének, de a tudomány sokukat megvizsgálta és hatástalanoknak találta. A meg nem vizsgált szerek és kezelések pedig nem igazoltak, csak bemondásos alapon működnek, valójában valószínűleg nem.
A gyógygombákról a professzor – aki egyébként éppen a gyógynövényekkel kapcsolatban engedi meg, hogy bizonyos esetben valóban hatásosak lehetnek – úgy fogalmazott: a készítmények hatásossága még akkor sem garantált, ha maga a gomba valóban gyógyhatással rendelkezne, hiszen többek között a dózisfüggést és az esetleges toxicitást is tesztelni kellene.
Azt az állítást pedig nem tudja elfogadni, hogy számos klinikai vizsgálat támasztja alá a gyógygombakészítmények hatékonyságát, mivel szerinte ez nem felel meg a valóságnak. Hozzátette: nem véletlenül büntetett meg néhány céget a Gazdasági Versenyhivatal sem.

VARGA GÁBOR: HA IGAZAT MONDOK, FIZETNEM KELL
– A Gazdasági Versenyhivatal azért büntetett, mert azt állítottam, a termékeimnek gyógyhatása van. Vagyis ha igazat mondok, fizetnem kell, csak mert nem gyógyszerről beszélek – fogalmazott Varga Gábor, aki lapunknak azt is elmondta, terápiája kétségbevonhatatlan.
– Aki a gyógygombát támadja, még felületesen sem tájékozódott a témában.
Ez olyan, mintha azt állítaná, hogy a kamillának nincs gyulladáscsökkentő hatása. Marhaság, hogy nincs alapja a népi gyógyászatnak.
Az még a klinikai kutatásoknál is előrébb jár. De most nekem tényleg olyan ellen kellene beszélnem, aki hülyeségeket mond?
Ez olyan, mint egy kabaré – háborgott.
Varga Gábor hozzátette: szerinte éppen Boldogkői professzor munkássága a népbutítás.
– A sugárterápia sokkal többe kerül, mint a gyógygombakivonatok. És míg az az életminőséget rontja, a készítmény javítja. El lehet dönteni, melyik a hasznos és melyik a kártékony rákterápia.
KA: Kemoterápiára készülve a szegedi klinikán. Boldogkői Zsolt csak a megfelelő tudományos kísérletekkel alátámasztott rákgyógyszerekben és –terápiában hisz.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Megyei tükör - Oldalszám: 1,7. oldal - Dátum: 2015.02.13 - Szerző Timár Kriszta

 

*

Bővült a pszichiátria

 

SZENTES. Lezárult az a rehabilitációs fejlesztés, amelyet a kórház közösen hajtott végre a szegedi egyetemmel. A szentesi intézményben 86 millió forintból újult meg a pszichiátriai részleg. Ebből foglalkoztató terem, elkülönítő, kórterem, tornaterem, betegfogadó és szociális blokk jött létre.

SZENTES. Lezárult az a rehabilitációs fejlesztés, amelyet a kórház közösen hajtott végre a szegedi egyetemmel. A szentesi intézményben 86 millió forintból újult meg a pszichiátriai részleg.
Ebből foglalkoztató terem, elkülönítő, kórterem, tornaterem, betegfogadó és szociális blokk jött létre.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 4. oldal - Dátum: 2015.02.13 - Szerző

*

 

Batátatermesztésbe fognak a hallgatók

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, ÁSOTTHALOM. Az ásotthalmi Bivalyos Tanya Kft. már évek óta foglalkozik batáta–, vagyis édesburgonya– termesztéssel.

A cég olyan javaslattal kereste meg a Szegedi Tudományegyetem vásárhelyi mezőgazdasági karát, hogy működjenek együtt a növény, illetve szaporítóanyaga előállításában, ugyanis utóbbi kategóriában is szeretnének az országban a legjobbak közé tartozni. A tegnap Vásárhelyen aláírt keretszerződés szerint a kar hallgatóinak gyakorlati képzésben lehetőségük nyílik bekapcsolódni az ásotthalmi birtokon a batáta termesztésébe, ott különböző kísérleti kezdeményezéseket kipróbálni, a tapasztalatokból publikációk is születhetnek.
KA: Batátaszüret Ásotthalmon,

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 6. oldal - Dátum: 2015.02.13 - Szerző

*

Link:

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_marssal_szerzodott_az_szte/2417431/

 

7. hét

2015. február 12.

 

A Marssal szerződött az SZTE

 

CSONGRÁD-BOKROS, SZEGED. Együttműködési szerződést kötött a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara és a bokrosi Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft.

Ennek az a célja, hogy képezzék az egyetemistákat, fejlesszék a végzettek tudását, valamint segítsék elhelyezkedésüket. A Mars Kft. ösztöndíjat alapít a tehetséges hallgatóknak, programot indít a végzősöknek, és segítséget nyújt a mérnöki kar fejlesztéséhez. Az egyetem felajánlja a szaktanácsadási, képzési, kutatási lehetőségeit.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Középpontban - Oldalszám: 2. oldal - Dátum: 2015.02.12 - Szerző

 

*

Szegedért Alapítvány: Szalay István a fődíjas

SZEGED. Szalay István matematikus, egykori szegedi polgármester (képünkön) kapja a Szegedért Alapítvány fődíját döntötte el tegnapi ülésén a szervezet elnöksége.

A másik három elismerésről a kuratóriumok döntöttek. A tudományos kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját Ormos Pál akadémikusnak, biokémikusnak ítélték oda. A művészeti kuratórium Gregor József-díját Natalia Gorbunova hárfaművész érdemelte ki. A társadalmi-állampolgári kuratórium Debreczeni Pál-díját Tanács István újságíró kapja.
A kuratóriumok emellett 24 pályázatot részesítettek összesen 3 millió forint támogatásban.
A Szegedért Alapítvány idei díjait március 7-én adják át a Szegedi Nemzeti Színházban, rendhagyó gálaműsor keretében: a 12 dühös embert mutatják be.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Megyei tükör - Oldalszám: 8. oldal - Dátum: 2015.02.12 - Szerző

 

*

 

 

2015. február 11.

 

Magyar József pihenésre vágyik

 

Közepes, várhatóan nyereséges évet tudhat maga mögött a szentesi Hungerit Zrt. Magyar József elnök-vezérigazgatóval az interjú során sok mindenről szót ejtettünk, a keleti nyitás politikától a vízilabdán át a személyes terveiig. Mint kiderült, a vállalat negyedszázaddal ezelőtti megalapításának évfordulója és 45 baromfiiparban eltöltött év után idén a visszavonulást és a pihenést fontolgatja.

Gazdasági szempontból hogy sikerült a Hungerit Zrt. számára 2014-es év?v
– Bár az év összegzése még folyamatban van, a rendelkezésemre álló részeredmények alapján úgy gondolom, mindenképpen pozitív lesz az elmúlt év szaldója. Valamivel jobb lehet a mérlegünk, mint amilyet 2013-ban elértünk, de korántsem olyan, mint amilyet szerettünk volna. Ezt a közepes évet elsősorban az orosz piac okozta veszteségnek tudhatjuk be.
A Négy Mancs fellépése sem kimondottan szolgálta a piaci térhódításukat.v
– Valóban, komoly német és osztrák partnereket veszítettünk el miattuk, de ez egy másik téma, és nem is zárult még le igazán…
A keleti nyitás politikája pótolhatja-e az elveszett exportlehetőségeket?v
– Éppen a napokban beszéltem erről az egyik helyettes államtitkárral, és neki is elmondtam: a magyar államnak a felvetett célországokban már most nagyon keményen el kellene kezdenie reklámoznia a felkínált termékeket. Leginkább ez segítené a magyar vállalatokat abban, hogy kint keresettek legyenek a portékáink. Hiába mondanák azt bármelyik magyar cégnek, hogy holnaptól szállíthatsz x-hez vagy z-hez, ezt senki sem merné vállalni, és nem is tudná megfinanszírozni a saját reklámját. Ma ugyanis óriási érték a reklám, és egyben hatalmas kockázat is.
Ami azt illeti, azért a Hungerit és a Valdor odateszi magát, hiszen a szentesi vízilabdacsapatok névadói. Ennek mekkora a reklámértéke?v
A női csapat esetében – amely hosszú évek óta a magyar bajnokság éllovasa – még beszélhetünk valamekkora reklámértékről, de a férficsapatnak, amely „tolja maga előtt” a bajnoki tabellát, nincs semmilyen hozadéka. És ezt nemcsak mint névadó szponzor látom így, hanem úgy is, mint a Szentesi Vízilabdaklub elnöke.
No és úgy is, mint egy olyan sportbarát, akinek a városa elsősorban Önnek kö szön heti, hogy tavaly végre fedett uszodája épült...v
– Való igaz, hogy volt némi szerepem ennek a hőn áhított sportlétesítménynek a megvalósulásában, de én csak egy megnyert pályázat mellé álltam azzal, hogy segítettem a TAO-pénzek előteremtésében az önrészhez. Egyáltalán nem tartom a magam érdemének, hogy ezáltal is fejlődött Szentes.
Kicsit elkanyarodtunk a Hungerittől, de térjünk még vissza hozzá! Milyen fejlesztések fértek bele a 2014-es esztendőbe?v
– Mivel a pályázati lehetőségek nagyon szűkösek voltak az elmúlt évben, a cégnek jószerivel magának kellett előteremtenie az élőáru-beszállító és -függesztő rendszer teljes cseréjéhez szükséges közel 6 millió eurót. Ez a korszerű, Magyarországon egyedinek számító technikai megoldás azonban a legszigorúbb állatvédelmi, környezetvédelmi és egyéb előírások mindegyikének megfelel.
Részben azért vágtunk bele ebbe a nagyléptékű fejlesztésbe, hogy semmilyen állatvédő szervezetnek ne hagyjunk támadási felületet az élő állatok kezelésével kapcsolatban.
Ha már az élő állatokat szóba hozta: Szentesen és környékén valamikor nagyon dívott a fóliás baromfitartás, de ma azt látni, hogy a Hungerit saját tartótelepeket, valamint keverőüzemet épít. Mi indokolta, hogy ebbe az irányba váltsanak?v
– Arra törekszünk, hogy a feldolgozási szükségletünk 65-70 százalékát önmagunk állítsuk elő, és csak a többit integrációban. Ennek az az oka, hogy a hazai szerződéses fegyelem még mindig nagyon gyerekcipőben jár. A saját telepeinken nevelt állatok előállítása óriási mértékben megnöveli a vágás és a termelés biztonságát. Természetesen idegen telepekről is szívesen veszünk alapanyagot, de csak a korrekt, megbízhatónak bizonyult beszállítóktól.
A fóliás baromfitartás hanyatlását elsősorban az előírások szigorítása idézte elő, hiszen a szalmonellamentességet például csak a legmodernebb technológiával felszerelt telepeken lehet biztosítani.
Ezért – úgy szoktam fogalmazni – jó csirkét, ma már csak „palotában” lehet nevelni, míg a pecsenyekacsa és a húsliba valamivel szerényebb körülmények között is előállítható. Valamikor mi is vágtunk nyulat, galambot, pulykát, hízott kacsát és libát is Szentesen, de a hatékonyság, a termelés folyamatossága érdekében megtisztítottuk a profilunkat, és mára csak ezt a három állatfajt vágjuk, illetve dolgozzuk fel.
Jelenleg hány embernek, illetve családnak biztosítja a megélhetését az Ön által irányított cég?v
– Közvetlenül 1500-1600 embert foglalkoztatunk, míg az érdekeltségünkbe tartozó cégeknél, illetve a 12 szakboltunkban további 700 főnek adunk munkát közvetlenül. De ugyancsak kétezer fő felett van azok száma, akiket közvetett módon, a takarítás, a fuvarozás, a tápgyártás és egyéb munkák által foglalkoztat a Hungerit.
Tehát összességében, mintegy négy és félezer ember, illetve rajtuk keresztül ugyanennyi család él meg a cégünkből.
Önök köztudottan nagy hangsúlyt fektetnek a humán erőforrás képzettségére. Miért kiemelt cél ez a vállalat stratégiájában?v
– Ma már rendkívül drága berendezéseket kezelnek a dolgozóink, így a technikai fejlesztés egyszerűen magával hozza a nagyobb hozzáértés és szakmai felkészültség iránti igényt.
Több éve hatékonyan működünk együtt a szentesi Bartha János Kertészeti Szakiskolával, amelynek nappali képzése biztosítja az elvárásainknak megfelelő képzettségű szakmunkások utánpótlását, amit egyébként mi magunk is kiegészítünk felnőttképzések szervezésével.
Ami a magasabban képzett szakembereket illeti, elsősorban a Szegedi Tudományegyetemmel ápolt kiváló együttműködés révén kerülnek hozzánk pályakezdő mérnökök. Megjegyzem, hogy hiába kínálunk mi versenyképes állást és jövedelmet, nem biztos, hogy egy fiatalnak Szentes, mint kisváros, minden egyéb igényét ki tudja elégíteni. Az érett és képzett magyar munkaerő pedig sajnos nem elég mobil, mert túl azon, hogy röghöz kötött, nem is szívesen töltenek órákat úttalan utakon a munkába járás miatt.
Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben?v
– Terveink azok vannak, de hogy a telepek, az üzem és a hűtőház fejlesztéseiből mi realizálódik, az most elsősorban külső tényezőkön, nevezetesen a pályázati kiírásokon múlik, hiszen önerőből nagyon nagy kockázattal járna ezek megvalósítása.
A profiltisztítás mellett mennyire befolyásolták termékstruktúrájuk kialakítását a fogyasztási szokások?v
– Nagyon, hiszen egész állatot például egyre nehezebb eladni. A darabolt, a töltött, a félig kész és a késztermékek irányába mentek az igények.
Van, aki nem akar, van, akinek nincs rá ideje, és van, aki nem is tudja, hogyan kell például egy csirkét feldarabolni. Az is igaz, hogy egyre kisebbek a családok, és ezzel együtt a vásárlási-fogyasztási mennyiségek. Ezért ki kellett, és a jövőben is kell majd találnunk úgynevezett kényelmi termékeket, amelyek megfelelnek ezeknek a megváltozott igényeknek.
Az idei esztendőben jeles évfordulóhoz ér a Hungerit. Mi várható a megalapításuk utáni huszonötödik évben?v
– Valóban negyedszáz éve alakult meg a cég ezen a néven, ráadásul személy szerint nekem ez lesz a negyvenötödik évem a baromfiiparban. Úgy gondolom, ezek a számok feljogosítanak arra, hogy a kormányrúd egy részét – vagy talán az egészet is – átadjam. Én magam a napi munkában már kevésbé veszek majd részt. Ez nem azt jelenti, hogy a cégről nem akarok tudni mindent, vagy hogy fontos tárgyalásokban és döntésekben ne segítenék. De úgy gondolom, most már jár egy kis kikapcsolódás és pihenés nekem is a családdal.

A magyar cégek minden előírásnak megfeleltek
A január végén véget ért vizsgálatsorozaton a magyar cégek minden orosz élelmiszer-biztonsági előírásnak megfeleltek, így az orosz döntés után azonnal indulhatnak a szállítások – nyilatkozta Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó intézkedésekért felelős miniszteri biztos az M1 Híradójában.
– Ezek a cégek eddig is ott voltak az orosz piacon, és jelentős mennyiségű terméket vittek ki. Itt feldolgozott termékekre, sertéshúsra gondolok, illetőleg baromfiból is jelentős mennyiséget adtak el. Mi tehát több uniós országgal szemben most előnyben vagyunk – fogalmazott a miniszteri biztos.
Moszkva még augusztusban tiltotta meg egyebek között az uniós országokból származó hús, gyümölcs és zöldségtermékek importját, válaszul az Ukrajnával szembeni agresszió miatt Oroszország ellen bevezetett uniós gazdasági szankciókra. Csak a magyar mezőgazdaság 10 milliárd forintot vesztett ezzel. Az orosz állategészségügyi szolgálat vezetője azt nyilatkozta: elsőként hat uniós tagállamnak, köztük Magyarországnak engedélyezné Moszkva az export újbóli elindítását. Először a sertéshús szállítása indulhat be, az M1 Híradó úgy tudja, fél éven belül.
Kitértek a műsorban arra is, hogy az orosz embargó egyik legnagyobb hazai vesztese a szentesi Hungerit. Egymilliárd forint értékű árut, 1500 tonna baromfit nem tudtak eladni tavaly Oroszországban a gazdasági szankciók miatt.
Masa Zoltán, a Hungerit zrt. exportigazgatója a Híradónak azt mondta: A nyugat-európai piacok felé kellett fordulnunk, így tudtuk a kacsatermékeket eladni. Úgy gondoljuk, ha újból meg is nyílnak a lehetőségek az orosz piac vonatkozásában, a rubel árfolyama annyira kedvezőtlen ma, hogy valószínűleg csak hosszabb folyamat hatására térhetnek vissza a régi szép idők.
KA: A saját telepről származó élőállat biztonságot ad a vágásban
KA: Ma 1500-1600 embert foglalkoztat közvetlenül az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozó üzeme
KA: Magyar József 25 év irányítás után és 45 év szakmai múlttal készül átadni a helyét a Hungerit Zrt. élén KA: Az országban egyedülálló új élőállat-fogadó és -függesztő rendszer már minden előírásnak megfelel

Újság: Magyar Mezőgazdaság - Rovat: egyéb - Oldalszám: 32,33. oldal - Dátum: 2015.02.11 - Szerző KÉP ÉS SZÖVEG: RÉVÉSZ JÁNOS

 

*

A házasság hete

FESZTIVÁL SZEGED A HÁZASSÁG HETE Belvárosi mozi, Balázs Béla Terem Február 11., szerda, 18.00

Százkarátos szerelem – könnyed szórakozást nyújtó francia vígjáték.
Február 12., 13., 14., csütörtök, péntek, szombat, 18.00 Az élet ízei – amerikai romantikus film. Jegyek 500 forintért válthatók.
Február 11., szerda, 18.00 JATIK Érzelmi intelligencia a házasságban – az SZTE Szabadegyetem előadása.
Előadó: Úzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató. Az előadás után a CsaládEgyetem keretében beszélgetés az előadóval a TIK kiállítóterében.
Február 12., csütörtök, 17.00 Bibliotéka Egyesület könyvtára (Kálvária sgt. 14.) Házasság a mérlegen! – láthatatlan színházi előadás és terefere.
Február 12., csütörtök, 18.00 KSH Szegedi Főosztály (Jobb fasor 6–10.) A vallás és a gyermekvállalás összefüggései.
Előadó: Kocsis–Nagy Zsolt, a KSH Szegedi Főosztályának vezetője.
Február 12., csütörtök, 18.00 Adventista Imaház (Batthyány u. 13–15.) Az Énekek Éneke – minden idők egyik legszebb szerelmi költeménye.
Előadó: dr. Mihalec Gábor adventista lelkipásztor, családterapeuta.
Február 13., péntek, 18.00 Szegedi Tudományegyetem Főépület (Dugonics tér 13.) „Médiatűrő házasságok” – fórumbeszélgetés.
Vendégek: Levente Péter és Döbrentey Ildikó, Szenczy Sándor és Katalin, dr. Szilágyi Béla és Lilla. A program alatt 17.45–től gyerekfelügyeletet biztosítanak a Katolikus Házban (Dugonics tér 12.).
Február 14., szombat, 16.30 A Fokoláre Mozgalom közösségi háza (Közép kikötő sor 13., bejárat: Jankovich u. 2.) Tisza–parti randevú – Fedezzétek fel a szerelem új ízét! Romantikus vacsora fiatal házasoknak (akiknek a házasságkötésük 7 éven belül volt). Jelentkezés: www.csaladkozpont.hu/hazassaghete. Belépő: üdítő vagy sütemény. Igény esetén gyerekfelügyeletet biztosítanak.
Február 15., vasárnap, 10.00 Honvéd téri református templom Ökumenikus családi istentisztelet.
Igét hirdet: dr. Kereskényi Sándor református lelkipásztor. A liturgia alatt gyermek–istentiszteletek lesznek 3 korcsoportban.
Február 11., 12., 13., 14., szerda, csütörtök, péntek, szombat, 17.30 Szent József–templom (Dáni u. 3.) Ökumenikus imaalkalmak a házasságokért.
A programok ingyenesek.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Légy ott - Oldalszám: 10. oldal - Dátum: 2015.02.11 - Szerző

 

*

 

2015. február 09.

 

Lányok nyerték a tandíjfelező versenyt

Átadta a tandíjfelező verseny győzteseinek járó oklevelet tegnap az SZTE BTK Dékáni Hivatalában Szajbély Mihály dékán, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője.

Három végzős középiskolás tanuló, a szarvasi Csernik Dalma, az orosházi Sifter Adél és a szentesi Katarof Orsolya nyert. Mindhárman kritikát adtak be: Dalma a Napos oldal című filmről, Adél az Így jártam anyátokkal című sorozatról, Orsolya a Skins című sorozatról írt. A minden év őszén meghirdetett tandíjfelező versenyen legjobban szereplő pályázók első egyetemi félévi önköltségi díjának felét, illetve negyedét a tanszék és a kar átvállalja.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 3. oldal - Dátum: 2015.02.07 - Szerző

 

*

Joghallgatók az oxfordi egyetemen

 

SZEGED. Tutori rendszer a gó­lyáknak, országos tudományos diákkörök a tehetségeknek, bővülő ösztöndíjrendszer még az önköltségi díjat fizető legjob­baknak is. Többek között így támogatja hallgatóit az SZTE Ál­lam- és Jogtudományi Kara.

A 70 külföldi egyetemmel Erasmus-kapcsolatban álló szegedi jo­gászképzés vonzerejét növeli a jó példa is. Ebben a tanévben szegedi hallgatók képviselték Magyarországot az Oxfordi Egye­tem versenyén, részt vettek az ENSZ Akadémia konferenciáján, Athéni per rekonstrukciót adtak elő a Kutatók Éjszakáján.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 6. oldal - Dátum: 2015.02.09 - Szerző

 

*

Középiskolások füleltek az SZTE nyílt napján

 

SZEGED. „Jobb előbb, mint későn” – így gondolkodtak a szegedi Deák–gimnázium 11. osztályos tanulói, akik bár jövőre érettségiznek, már most kezdenek tájékozódni a Szegedi Tudományegyetem képzéseiről. A pszichológia szakra ké– szülő Lilivel, a marketing és menedzsmentet megcélzó Bozsókával és a kommunikáció és médiatudomány szakot választó Dórival az egyetem szombati nyílt napján találkoztunk a Dugonics téri főépületben.

A lányokat érdekelte a pontszámítás módja, a választott szak jellegzetességei, és a szülői értekezletre is beültek, édesanyjukkal együtt. Kijelentették, hogy mindhárman az SZTE–re szeretnének járni.
A nyílt napon rengeteg diák és szülő ismerkedett például a karokkal, az universitas szolgáltatóegységeivel, és aki igényelte, segítséget kaphatott a felvételi jelentkezési lap kitöltéséhez.
– Angéla Merkel is bennünket választott – érvelt az egyetem erőssége mellett Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes a szülői értekezleten. Emlékeztetett, hogy a nemrég Budapesten járt német kancellár, miután megkapta az SZTE díszdoktori címét, a hallgatóknak arról beszélt, fontosnak tartja, hogy mindenkinek legyen egy területe, amelyben jól képzett. A Diplomás Pályakövetési Rendszer adataiból idézve elmondta: már az abszolutórium megszerzése előtt a hallgatók 15 százaléka rendelkezett szakmával. 40 százalékuk az abszolutórium megszerzése után azonnal talált állást, 21 százalék pedig három hónapon belül.
KA: A nyílt napon nem árultak zsákbamacskát az egyetemi szakok – ingyen adták.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 3. oldal - Dátum: 2015.02.09 - Szerző

 

*

6. hét

2015. február 06.

2014 ismeretterjesztő tudósa: Venetianer Pál

 

BUDAPEST, SZEGED. A szegedi akadémikus, Venetianer Pál, a molekuláris biológia neves kutatója lett „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj – a kisbolygóval” elismerés 2014. évi díjazottja. A kitüntetést 1996–ban alapította a Tudományos Újságírók Klubja.

A díjazottak nevét azóta egy–egy csillag, illetve 2011– től a Nemzetközi Csillagászati Unió által az eseményhez kapcsolódóan elnevezett kisbolygó viseli. Venetianer Pál 1994–1996–ig az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja igazgatója volt, kutatási területe a biokémia és a molekuláris biológia; fontos tudományos eredmények sora fűződik a nevéhez. Munkatársaival létrehozta az első' magyarországi rekombináns organizmust, amely egy humán inzulint termelő baktériumtörzs volt. Ez az eredmény a cukorbetegség kezelésében jelentős. Felfedeztek több új enzimet, valamint klónozásukra eljárásokat dolgoztak ki. Venetianer Pál több mint százhúsz tudományos közlemény, öt népszerűsítő könyv szerzője.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 4. oldal - Dátum: 2015.02.06 - Szerző

 

*

Felvételi 1x1

 

SZEGED. Hogyan kell kitölteni a felvételi jelentkezési lapot? Még erre a kérdésre is válaszolnak, segítenek a bizonytalankodóknak a Szegedi Tudományegyetem nyílt napján, szombaton 9–14 óra között.

A szegedi Dugonics tér 13. szám alatti egyetemi „központi" épületben friss felvételi tudnivalókkal és tippekkel, az SZTE szakkínálatának és szolgáltatásainak bemutatójával várják a középiskolásokat.
A hagyományos szülői értekezletet Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes tartja. A szegedi egyetem felvételizőknek szóló oldalán sok hasznos információ várja a középiskolásokat: www.u–szeged.hu/felveteli.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 5. oldal - Dátum: 2015.02.06 - Szerző

 

*

2015. február 05.

Helyi tantervek

Közösségi főiskolák

 

Részletes szabályok híján kivárnak a felsőoktatási intézmény nélküli városok és a közösségi főiskola alapításában partnerként szóba jöhető egyetemek.

„A KÖZÖSSÉGI FŐISKOLA nem intézménytípus, hanem működési forma” – mondta az MTI-nek Palkovics László felsőoktatási államtitkár december végi évértékelő interjújában. Ez a pontosítás azonban alighanem csak növelte a homályt a közösségi főiskolák körül, amelyek esetleges létrehozásáról már jó másfél éve hallhat a szakmai közvélemény. A közösségi főiskola már a korábbi államtitkár, Klinghammer István által jegyzett felsőoktatási stratégiában szerepelt, s onnan került át a mostani, Fokozatváltás a felsőoktatásban című, a kormány által a felsőoktatás megújulásaként elfogadott stratégiai dokumentumba.
Az ötletgazda Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora volt, ihletője pedig az amerikai community collegeok rendszere (lásd Az amerikai példa című írásunkat). „A közösségi főiskolák a helyi munkaerő-piaci igényekre válaszolnak. Aktivitásukat nem a hagyományos egyetemi alap- és mesterképzés területén fejtenék ki, hanem részben a kétéves felsőoktatási szakképzéssel, továbbá a felnőttoktatással, illetve a vállalatok által megrendelt speciális képzéssel jelentkeznének” – magyarázta a rektor a Délmagyarország című napilapnak 2013 novemberében.
Azóta azonban nem sok minden történt a közösségi főiskolák ügyében, igaz, az alapelképzelés továbbra is él.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkársága a HVG érdeklődésére közölte: „A hazai gyakorlatban teljesen új intézményműködtetési forma létrehozásának célja, hogy megszűnjenek Magyarországon az úgynevezett »felsőoktatás-mentes övezetek«, ahol belátható közelségben nincs jelen a felsőfokú képzések kínálata.” A kormányzati elképzelések szerint „a közösségi főiskola fenntartója alapvetően egy, a helyi felsőoktatás megteremtésében elkötelezett – önkormányzat(ok), esetleg egyház(ak), gazdálkodó szervezet(ek) által alapított – szervezet”. A közösségi főiskola a felsőfokú képzések működtetéséhez szükséges infrastruktúrát biztosítja, vagyis – mint az államtitkárság kérdésünkre kifejtette – „miután a felsőoktatási intézmény kezdeményezésére egy szervezet képzési jogosultságot szerez egy adott helyszínen, ott az adott felsőoktatási intézmény képzéseinek színtereként szolgálhat”. A közösségi főiskolának tehát nem lesznek saját oktatói, vélhetően kutatói sem, és a hallgatók is a felsőoktatási intézménnyel állnak majd hallgatói jogviszonyban.
A VÁRAKOZÁS HÓNAPJAIT a közösségi főiskolák létesítése iránt érdeklődő városok leginkább tájékozódással, háttértárgyalásokkal töltik. Békéscsabával kapcsolatban például többször felröppent a hír, hogy nyitott a lehetőségre, bár a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara campust működtet a városban.
Igaz, a hírek arról is szóltak, hogy a SZIE gazdaságossági megfontolásokból a kivonulást fontolgatja. És hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, azt jelzi: a város új polgármestere, Szarvas Péter már szinte megválasztása másnapján, október végén találkozott Bíró Tiborral, a SZIE dékánjával, hogy tisztázza a helyzetet. A SZIE egyelőre marad Békéscsabán – erősítette meg a HVG érdeklődésére Károlyi András, a békéscsabai campus dékáni és tanulmányi hivatalának vezetője, sőt, mint elmondta, szó van arról is, hogy bővítik a képzési palettát a megyében (a SZIE Békéscsaba mellett Szarvason és Gyulán is tart fenn campust). Ha pedig az egyetem marad, nem lesz közösségi főiskola. Az államtitkárság nyilatkozata szerint „miután a cél a felsőfokú képzések hozzáférhetőségének kiszélesítése, a közösségi főiskola nem jöhet létre olyan településen, ahol már működik egyetem.
Ennek megfelelően a kormány csak a felsőoktatáshoz való teljes körű hozzáférés céljának szempontjából releváns településeken támogatja a közösségi főiskolák létrehozását.” Érdeklődő azonban így is akad.
Az egyik legeltökéltebb Ózd, ahol az ősszel hivatalba lépett jobbikos polgármesternek, Janiczak Dávidnak a választási programjában is szerepelt az az elképzelés, hogy Ózd nappali tagozatos felsőoktatási képzésnek adjon otthont.
A tárgyalások a hírek szerint folynak, a város állítólag leginkább a Miskolci Egyetem felé kacsingat. Optimizmusuk töretlen: elképzeléseik szerint akár már jövő szeptemberben elindulhatna az első évfolyam. Igaz, egy apró gond itt is akadhat, Ózd ugyanis szintén nem nevezhető teljesen felsőoktatás-mentes övezetnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete kihelyezett levelező tagozatos képzést folytat a városban, igaz, csökkenő tanulólétszám mellett, és mindössze egyetlen szakon, s a hírek szerint 2017 után ez is megszűnik.
Salgótarjánban viszont már konkrét tervek vannak arra, hogy 2016-ban elindulhasson az első, az erőforrástárca által is példának tekintett közösségi főiskola. Az egyetlen, főiskola nélküli megyeszékhelyen már tavaly megindultak az előkészületek, és partner is akadt az Óbudai Egyetem személyében.
Az elképzelések szerint a salgótarjáni intézmény bázisa a Budapesti Gazdasági Főiskola elhagyott épülete lenne (a főiskolai szintű pénzügyi-számviteli képzés a hetvenes évek végén indult és néhány éve szűnt meg a városban), és mindenképpen a gyakorlatot az elméleti oktatással összehangoló duális képzést terveznek. Nagyjából egész Nógrád megye beszállt az előkészítésbe – tudtuk meg a salgótarjáni városházán –, hogy felkutassák a duális képzésbe bekapcsolódni tudó vállalkozásokat; felkészítsék a város és a környék tanárait, esetleg közülük is toborozzanak oktatókat; illetve, hogy a diákokat tájékoztassák.
Idén szeptemberben már főiskolai előkészítőket kívánnak indítani az érdeklődő végzősök számára.
NEM LÁT KÜLÖNÖSEBB NEHÉZSÉGET Kártyás Gyula, az Óbudai Egyetem oktatási főigazgatója sem, aki a HVG kérdésére elmondta: múlt heti látogatásukkor sikerült találniuk olyan salgótarjáni vállalkozást, ahol például a laborgyakorlatokat meg lehet majd tartani. A főigazgató úgy számol, jövőre a kétéves felsőoktatási szakképzés duális formájával kezdenének, ahonnan a szerzett kreditek maximum 90 százalékának beszámításával tovább lehet lépni az alapképzésbe. A BSc-képzés salgótarjáni beindítására egyelőre nincs konkrét határidő, ezt most leginkább levelező formában képzelik el. Hallgatói létszámot egyelőre nem terveznek, és bár Kártyás Gyula szerint a gazdaságossági szempontok legalább 20–25 fős csoportokat igényelnének, ennyi végzettet aligha lehetne évente ráereszteni a város vállalkozásaira. „Mivel az egyetem végzi az oktatást, nincs akkreditációs probléma sem” – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve: annak sem lesz akadálya, hogy – az elméleti és gyakorlati blokkokra osztott duális képzésnek köszönhetően – saját oktatóik utazzanak Salgótarjánba.
A közösségi főiskola azonban nem csak a képzés lehetősége miatt mozgatta meg a vállalkozók fantáziáját.
Tavaly december közepén jegyzett be a cégbíróság két, egyenként 3 millió forint törzstőkéjű céget: a Kisvárda Első Közösségi Főiskola Nonprofit Oktató Kft.-t kisvárdai, illetve a Pelso Közösségi Főiskola Nonprofit Oktató Kft.-t balatonfüredi székhellyel. Mindkettő vezetője és részben tulajdonosa Zichyné Belinszky Katalin, aki vélhetően azonos a Független Kisgazdapárt 1998-as Veszprém megyei képviselőjelöltjével, és aki ma – a honlapja szerint – a német– magyar üzleti kapcsolatokat egyengeti, egyebek mellett a megújuló energia és a hulladékgazdálkodás területén.
Az ügyvezető lapzártánkig nem reagált a megkeresésünkre, közösségi főiskolával kapcsolatos tevékenységéről pedig sem a kisvárdai önkormányzatnál, sem a minisztériumban nem tudnak.

Az amerikai példa
Néhány hete az egész Egyesült Államok a community college-októl, vagyis a közösségi főiskoláktól volt hangos.
Barack Obama elnök ugyanis január 9-én bejelentette, hogy programot indít az ilyen főiskolák ingyenessé tételére, s erre a központi költségvetésből 10 év alatt 60 milliárd dollárt kíván fordítani.
Az elképzelések szerint azok az államok, amelyek csatlakoznak, a költségeik háromnegyedét megkapják a központi büdzséből, míg a maradék egynegyedet nekik kell hozzátenniük. A cél – mint a bejelentéskor Obama hangsúlyozta – a középosztály építése; az, hogy 10 év múlva az itt szerezhető végzettség ugyanolyan általános legyen, mint ma az érettségi.
A magyar közösségi főiskolák mintájául szolgáló oktatási forma, az amerikai community college, régebbi nevén junior college kétéves képzésű idejű, vagyis egy „fél” alapképzésnek felel meg. Fő célja a diákok általános képzettségének növelése és az útjuk egyengetése a főiskola, illetve a munkaerő-piaci előrelépés érdekében. Elsődleges és közvetlen célja azonban – a magyar elképzelésekkel ellentétben – nem a szakmaszerzés: az ottani diákok jellemzően „túlkorosak”, és már van munkahelyük, így ennek az intézménytípusnak a továbbképzésben és a távoktatási formák alkalmazásában is fontos a szerepe. A közösségi főiskolák száma országosan mintegy 600, és jelenleg összesen körülbelül 6 millió beiratkozott hallgatójuk van.
Valószínűleg eltér majd a magyar változat abban is, hogy az amerikai közösségi főiskolák nem kizárólag a gazdasági vagy műszaki-technikai képzésre koncentrálnak. Vannak kifejezetten humán profilú intézmények is, ahol a hallgatók egyebek mellett irodalmat, színházművészetet, kézművességet, rajzot tanulnak. Intézmények, állami szervek is működtetnek ilyen főiskolákat: az amerikai légierő például országszerte több community college fenntartója. Az amerikai közösségi főiskolák zöme alapesetben nem ingyenes a diákok számára, bár ösztöndíjat majdnem mindegyik ajánl, és rendszerint a helyhatóságok is támogatják a fenntartásukat. A tandíj az iskola profiljától és helyétől függően változó, rendszerint évente 3–4 ezer dollár.
KA: Egykori főiskolai épület Salgótarjánban. Beindítás
KA: Barack Obama amerikai elnök egy közösségi főiskolán. Út a középosztályba

Újság: Hvg - Rovat: Trend - Oldalszám: 48,49,50. oldal - Dátum: 2015.02.05 - Szerző

 

*

 

Bevállalók

Startoló duális felsőoktatási képzések

 

Legalább ezer hallgató és 21 felsőoktatási intézmény vág bele szeptembertől a gyakorlatorientált duális képzésbe.

LESZ MÉG BŐVEN DOLGA A KORMÁNYNAK és a felsőoktatási intézményeknek is a következő három hétben, ha sikeresen akarják bevezetni a duális képzést. A felvételiző diákoknak ugyanis csupán a harmada ismeri ezt a konstrukciót – derült ki egy, a Budapesti Gazdasági Főiskola által a legutóbbi Educatio szakkiállításon készített felmérésből. Ez nem is csoda, hiszen kevés az információ, például hiába kereste bárki a meghirdetett szakok listáját a Felvi.hu-n; az csak január 30-án került be a felvételi tájékoztatóba.
Van, akinek ez késő lesz, a szombathelyi gépészmérnöki duális képzésre ugyanis már lezárult a jelentkezés. Pedig az ide jelentkezők kilátásai nem ígérkeznek felhőtlennek. Alig egy hónaposra zsugorodó nyári szünet, állandó évközi hajtás és számonkérések várják a Nyugat-magyarországi Egyetem leendő gépészmérnök-hallgatói közül azokat, akik a szeptembertől induló duális képzésben vesznek majd részt. Cserébe viszont már egyetemistaként munkaszerződést és ezzel legalább havi nettó 67 ezer forintot, valamint felbecsülhetetlen értékű gyakorlati tapasztalatot kapnak a régió nagy járműipari cégeinél – ezt ígéri a szombathelyi intézmény és a vele együttműködő hat cég. A jelek szerint nem is sikertelenül. A jelentkezőknek két szűrőn is át kell menniük: a hagyományos felvételi eljárás mellett az érintett cég – a BPW-Hungária, a Delphi Hungary, az Epcos, a Jabil Circuit, a LuK Savaria vagy az Opel – meghallgatásán is bizonyítaniuk kell „rátermettségüket és elkötelezettségüket”. „Olyan végzettek kerüljenek ki az egyetemről, akik rögtön a diplomaosztó után teljes értékű munkavállalók” – ez a leggyakrabban idézett célja a duális képzésnek, mondván, erre van a legnagyobb szükségük a cégeknek. Ezt az elvárást a hallgatók is érzik. „Diplomás-pályakövetési felméréseinkben visszatérő kívánság volt a gyakorlati képzés erősítése” – indokolja Ferkelt Balázs általános rektorhelyettes, miért vág bele a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) az új képzésbe. Nekik éppen kapóra jött a koncepcióváltás. „Egyébként is tárgyaltunk a cégekkel a gyakorlati képzésünk továbbfejlesztéséről” – magyarázza Ferkelt, hozzátéve: végül 26 céggel kötöttek együttműködést, amelyek összesen 45-50 vállalati helyet biztosítanak. A partnerek között van nagy nemzetközi cég, például a Siemens, a Robert Bosch, a Kühne+Nagel; magyar társaság, mint a Kárpátia Étterem Kft.; sőt állami cég is, mint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. A BGF-en az ősszel a gazdaságinformatikus, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakokon indul az újfajta gyakorlatorientált képzés. Utóbbinál lesz a legtöbb vállalati hely. „Ezekre azok jelentkezzenek, akik mielőbb ki akarják próbálni magukat” – hangsúlyozza a rektorhelyettes. A BGF-en szeptembertől 26 hetes iskolai és 22 hetes munkahelyi képzés várja a vállalkozó kedvű hallgatókat, akik mindezért hat féléven át kapják a hallgatói munkadíjat. A 7. félévben pedig a cégek már a náluk szokásos pályakezdőbért adják majd a végzős hallgatóknak – említ egy vonzó körülményt a rektorhelyettes. Ez nyilván sokaknak számít, a gazdasági szakokon ugyanis a legtöbb hallgató önköltséges formában tanul. Összesen 21 egyetem és főiskola, 350 cég és mintegy ezer hallgató – pillanatnyilag ezek a kilátásai a hazai felsőoktatási duális képzésnek a hivatalos szeptemberi rajt előtt. Háry András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkárságának miniszteri biztosa elégedett ezekkel a számokkal, és jó jelnek tekinti, hogy ennyi intézmény „megértette a gazdasági élet igényeit”. A cégek egyharmada nagyvállalat, kétharmada pedig kis- és középvállalkozás. Vannak olyan képzések és intézmények, amelyek maguk is meg tudják oldani az együttműködést; amelyek nem, azoknak a jövőben kialakítandó képzési központok segítenek majd. Az első ilyen – amilyenből, az ország egészét lefedve, körülbelül tíz lesz – Zalaegerszegen jön létre. És ez még csak a kezdet. A legutóbbi felsőoktatási stratégia ugyanis a gyakorlatorientált képzések erősítését és a duális forma bevezetését irányozza elő minél több szakon és helyen. A miniszteri biztos elvárásai szerint 2020-ig a duális képzésben az elsőévesek aránya a releváns szakterületeken eléri a nyolc százalékot.
A gyakorlatorientált képzési rendszert az 1970-es évek elején, a németországi Baden-Württemberg tartományban vezették be először, és négy évtized alatt hatalmas fejlődésen ment át. Míg 1974-ben a Duale Hochschule BadenWürttembergnek mindössze 160 hallgatója volt Stuttgartban és Mannheimben, és 50 vállalkozással működött együtt, ma már 12 telephelyen és campuson összesen 26 ezer hallgatót oktat, akiknek 9 ezer vállalkozás biztosítja a szakmai gyakorlati helyeket. Baden-Württembergen kívül más tartományokban is létrejöttek duális felsőoktatási intézmények, és Magyarországon is a német mintát követik – legalábbis elvben.
Az első magyar duális képzés 2012ben, a Kecskeméti Főiskola gépészmérnöki karán indult, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft . támogatásával. Itt a tízhetes szorgalmi időszakokat öthetes gyakorlat, majd négyhetes vizsgaidőszak követi. A nyári vizsgaidőszak után újabb hathetes gyakorlat következik, ami után négy hét szabadság jár. Az első évfolyam diákjai három és fél évre szóló gyakornoki szerződést köthetnek a Mercedesszel. A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának járműmérnöki szakán 2012-ben indult duális képzésben részt vevő 21 hallgató közül az első végzősök az idén kapják meg a diplomájukat.
Kecskeméten már intézményesült a duális képzés, s ez várható országosan is, mivel elvben valamennyi gyakorlatorientált alapképzési szakon indítható.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kara például hat agrárszakot hirdetett meg az új, gyakorlatorientált formában. A jelentkezők a mezőgazdasági, a növénytermesztő, az állattenyésztő, az élelmiszer- és a kertészmérnöki, valamint a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon választhatják szeptembertől a duális képzést. Bár ez a képzési forma sokak szerint a műszaki és a gazdasági képzésekre van kitalálva, a Szegedi Tudományegyetemen a szociálismunkás-képzést alakítják át.
A formálódó tervek szerint 2015 őszétől induló speciális képzésben jobbára az állam alkalmazná a hallgatókat.
A szakindításhoz az kell, hogy a képzéseket és a részt vevő vállalkozásokat is akkreditálja a Duális Képzési Tanács.
Ehhez be kell mutatni többek között azt is, hogy a hallgatók milyen gyakorlati ismereteket sajátítanak majd el a vállalkozásoknál. Ez a cégeknek is megéri: azon túl, hogy megfelelő utánpótláshoz jutnak, a duális képzéshez kapcsolódó költségekkel a jelenlegi tervek szerint a társasági nyereségadójuk alapját is csökkenthetik, illetve beszámíthatják a szakképzési hozzájárulási kötelezettségükbe.
Az együttműködés a hallgatóknak is megéri, a munkaszerződés alapján ugyanis a képzés teljes ideje alatt fizetés illeti meg őket, és nem mellesleg már az első munkahelyük is megvan.
Ráadásul a fizetés mellé nappali hallgatói jogviszony, ezzel a jó tanulóknak tanulmányi ösztöndíj, a rászorulóknak szociális támogatás is jár. Van, ahol a város is beszáll: azokat a friss diplomásokat például, akik vállalják, hogy Szombathelyen kezdenek majd dolgozni, a város is támogatja havi több tízezer forintos ösztöndíjjal.
A felvételi két, egymással párhuzamosan zajló szakaszból áll. Az általános felvételi eljárás ugyanolyan, mint a nem duális szakokon. Ez egészül ki egy vállalati felvételivel, amelynek az eredménye még a ponthatárhúzás előtt kiderül. Ellentétben például az alkalmassági vizsgákkal, a vállalati felvételi eredménye nem befolyásolja a központi felvételit. Azt, akinek sikertelen a vállalati felvételije, a pontjai alapján még felvehetik a hagyományos alapképzési szakra.

a város is támogatja havi több tízezer forintos ösztöndíjjal
KA: Gyakornoki program a Siemens-nél. Irány a felsőoktatás

Újság: Hvg - Rovat: Trend - Oldalszám: 52,53. oldal - Dátum: 2015.02.05 - Szerző Pálmai Erika

 

*

Pragmatizmus helyett értékek

 

MERKEL BUDAPESTEN ❘ A német kancellár csak finoman szólt be Orbán Viktornak.

Német újságírók meghökkenten mesélték, micsoda déjà vu érzésük volt, amikor a metró a Kossuth tér előtt felgyorsított és átrepesztett a Deák térre. Épp, mint a kettéosztott Berlinben a hidegháborúban. A villamos sem közlekedett a Kossuth téren, a környéken teljes csend s kihaltság honolt.
Ilyet még George W. Bush amerikai elnök 2006-os látogatásakor sem látott a főváros.
MERKEL DÍSZDOKTORI KÖPENYBEN
A magyar kormány a túlhajtott biztonsági intézkedésekkel is azt sugallta, hogy roppant fontos vendéget fogad. Igaz, két hét múlva érkezik a másik igen fontos vendég, Vlagyimir Putyin. Az ő tiszteletére talán még a légteret is lezárják egy időre. Angela Merkel megadóan viselte a felhajtást, bár az arcvonásain nehezen tudott uralkodni, amikor Orbán Viktor kezet csókolt neki.
Még kevésbé, amikor ismét szóba került a miniszterelnök kedvenc kifejezése, az illiberális demokrácia. Itt gyorsan harcba is lendült: ezt ő nem is tudja értelmezni. Orbán Viktor kardoskodott még egy kicsit, hogy ő pedig igen, mire Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár gyorsan le is zárta a sajtótájékoztatót, nehogy több kellemetlenkedő kérdés érje a politikusokat.
Vagy legalábbis a magyar miniszterelnököt. Angela Merkel ugyanis állt elébe a kérdéseknek, amelyeket a német nyelvű Andrássy egyetem és négy másik budapesti felsőoktatási intézmény (ELTE, Corvinus, CEU és SOTE) hallgatói szegeztek neki. Látványos volt már a bevonulása is az egyetemre, hiszen meg-szokott nadrágkosztümje helyett földig érő köpenyben jelent meg, hogy így vegye át a szegedi egyetemtől kapott díszdoktori címet.
Merkel kissé feszengve álldogált a szokatlan öltözetben, nézegette a doktori iratot, majd rövid beszédben emlékezett meg a német–magyar barátságról, Bibó Istvánról és József Attiláról, valamint Petőfi Sándorról.
Akárhogy is nézzük, a pragmatikus kancellár beszéde ezúttal értékekről szólt, a szabadságról, amiért meg kell küzdeni, amit meg kell tartani és meg kell becsülni. Aztán jött a demokrácia fejezet, amelyben azt fejtegette, hogy az ellenzék nem ellenség, hanem partner, a média független, és a civilszervezetek nem külföldi ügynökök. Ilyeneket mondott Angela Merkel. De vajon mit gondolhatott Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, aki a kormány képviseletében az első sorban ült? Mert azt sejtjük, hogy mit gondolhatott Móra Veronika, az Ökotárs alapítvány vezetője. Ő a német nagykövetség által – kifejezetten a kancellár kérésére – meghívott civilek képviseletében ücsörgött az egyik sorban.
A diákok kezdetben kicsit megilletődve fogadták a kancellárt, újabban nincsenek hozzászokva, hogy vezető politikusok leereszkednek hozzájuk. Mint az egyetem rektorhelyettese, Hendrik Hansen már előre felhívta a figyelmüket, autogramot ugyan nem lehet kérni a kancellártól, de nyílt beszélgetést lehet vele folytatni, elvégre ez is a demokrácia része. Merkel például bevallotta, hogy a rendszerváltozás nélkül valószínűleg soha nem kötött volna ki a politikában, maradt volna az íróasztalnál, fizikusként. Adott tanácsot is a diákoknak: ha valaki véletlenül az előbbire adná a fejét, azért előtte szerezzen egy jó diplomát, ne függjön túlságosan a politikától. Hogy nőként hátrányból indul-e az ember? „Tudják, a nők is ugyanolyan emberek” – mondta némi derültséget keltve.
Emiatt ne hagyják magukat félreállítani, de ha olykor kudarcot vallanak, akkor azt se fogják a nemükre.
KÖNYVVEL KÖNNYEBB
Lehet némi tapasztalata ebben, hiszen sem a CDU-ban, sem a német politikában nem volt könnyű elfogadtatnia magát. 2005-ben Gerhard Schröder még a választások utáni televíziós vitában, ország-világ előtt is azt hangoztatta, hogy ő (ráadásul egy nőnemű ő) nem képes vezetni az országot. Sajnálkozva ismerte el, hogy olykor hetekig nincs ideje könyvet olvasni, máskor meg többet is habzsol egyszerre. Nemrég Firenzében járt, ott például Botticelli Tavasz című képéről olvasott egy könyvet. „Nem baj, ha nem túl vastag” – mondta kis félmosollyal. Most pedig a német történelemben merült el Neil MacGregor Germany: Memories of a Nation című könyve segítségével. A stressz ellen pedig úgy küzd, hogy egyszerűen olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek örömet okoznak neki. Az persze nem baj, ha az ember olykor ki is tudja aludni magát – tette hozzá a kancellár. Ő amúgy arról híres, hogy féléjszakás brüsszeli tárgyalási maratonokat volt képes végigcsinálni igen rövid pihenőkkel.
Jöttek aztán keményebb kérdések is, a diákok nem kímélték sem a német, sem a magyar politikát. Egy litván diáklány például azt feszegette, hogy az Európai Unió által kifogásolt és egyelőre parkolópályára tett Déli Áramlat gázvezeték miben különbözik a németek és az oroszok által épített, 2011 óta működő Északi Áramlattól. Merkel csak az ismert német pozíciót hangoztatta, miszerint Berlin mindenkivel hajlandó megosztani a gázt, akár a vezeték ellen korábban hevesen tiltakozó lengyelekkel is, ha kérnek belőle. De valódi választ nem adott. Ahhoz ugyanis a nagyon komplex német–orosz viszonyban kellett volna elmélyülnie, ám Berlin is tanácstalan, hogy mit is kezdjen az egyre agresszívabb Vlagyimir Putyinnal.
VÉGÜL EGYÜTT SZAVAZ
Valóságos moraj hullámzott végig a hallgatóságon, amikor egy diáklány feltette a mindenkit legjobban érdeklő kérdést: hogy tud Orbán Viktorral együttműködni, amikor annyi mindenben nem értenek egyet? Merkel itt már rutinos volt, szinte várta a kérdést. Egy igazi Mutti arckifejezésével próbálta elsimítani a nézeteltéréseket. Sok területen közös pozíciót foglalnak el, és Orbán Viktor sok kompromisszumot köt az európai érdekek miatt – árulta el. Az EU-ban rengeteg témáról egyhangúlag kell döntetni, vagyis, ha kritizál is valaki, végül csak együtt szavaz a többiekkel. Búcsúzóul még odaintett az újságíróknak is. Ugye, hallottátok? Ennyit üzent a mosolya.

Újság: Figyelő - Rovat: Címlapon - Oldalszám: 12,13. oldal - Dátum: 2015.02.05 - Szerző INOTAI EDIT

 

*

1. Angela Merkel német kancellár Budapesten tárgyalt

Angela Merkel hétfői budapesti látogatásán a társadalmi párbeszéd fontosságáról szólt Orbán Viktorral tartott sajtótájékoztatóján, a magyar kormányfő pedig a német–magyar kapcsolatok történelmi fontosságát emelte ki. A kancellár hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak nagy többsége van, de fontosnak tartja az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét. A német befektetőknek szükségük van megbízható keretfeltételekre, ha ezek adottak, akkor hűségesek – fogalmazott.

Az eurázsiai gazdasági együttműködésről Orbán kifejtette: nem tud elképzelni olyan Európai Uniót, amely nem tudja beépíteni magába Oroszország energiaforrásait és nyersanyagait, ezért Magyarország ésszerűnek tartja a német kancellári álláspontot, amely nemcsak magyar, hanem összeurópai érdeket is szolgál. Merkel is úgy látta, hogy meg kell vizsgálni az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti kapcsolatépítés lehetőségét, és ezt hosszabb távú, mindkét félnek előnyös folyamatnak nevezte. „Mindez azonban nem tántoríthat el az ukrajnai konfliktus megoldásától” – fogalmazott. A sajtótájékoztatón Merkel azt mondta: az illiberális jelzővel a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni. Beszéltek erről Orbán Viktorral, és meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig a liberalizmushoz kapcsolódtak. A németországi demokráciáról szólva a keresz tény szociális, a liberális és a konzervatív gyökereket említette. Merkel találkozott Áder János köztársasági elnökkel, látogatást tett a Dohány utcai zsinagógában, és a Szegedi Egyetem díszdoktorává avatták. (Cikkünk a 10. oldalon.).
KA:» Orbán Viktor és Angela Merkel a Parlament épületében

Újság: Heti Válasz - Rovat: A hét - Oldalszám: 4. oldal - Dátum: 2015.02.05 - Szerző

 

*

 

A barátainknál jobban ismer a számítógép

 

Egy nemrég publikált kutatás szerint a számítógép ma már jobban ítéli meg az ember személyiségét, mint a saját barátai vagy családtagjai. De a közösségi oldalak valóban rossz hatással vannak a személyes kapcsolatokra, vagy csupán egyfajta fejlődésről van szó?

Érdekes eredményt tettek közzé nemrég a Cambridge–i és a Stanfordi Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia lapjában. A szakemberek 70 ezer 520 bevont önkéntes által a Facebookon nyomott „tetszik”–eket öt fő személyiségvonással – a kedvességgel, a lelkiismeretességgel, a kifelé fordulással, az idegességgel és a nyitottsággal kötötték össze. A mérésben részt vevők önmagukról is kitöltöttek egy személyiségtesztet, majd ugyanezt a munkatársak, a családtagok és a barátok is megtették. Az eredmény a szakembereket is meglepte: bizonyos számú „tetszik” esetében a számítógépes program már sokkal pontosabban jellemezte a személyiséget, mint azok, akik nap mint nap kapcsolatban vannak az alannyal.
Bár ez a fajta kutatás új, maga a módszer már régóta létezik, a szakemberek szerint csupán annyi történt, hogy a már meglévő modelleket egy másik közegre tették át.
– Többször előfordult már, hogy egy–egy ismerős születésnapjáról azért tudtam, mert a közösségi oldal figyelmeztetett erre – és fordítva, felejtettem már el ismerőst felköszönteni azért, mert azt a részt nem töltötte ki magáról. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a Facebooknak köszönhetően adott esetben sokkal többet megtudhatunk az ismerősökről, mintha csak futólag találkoznánk az utcán vagy beszélgetnénk néhány percet. A legjobb barátaimmal viszont mindent tudunk egymásról, nem hiszem, hogy bármi olyat tudnának elárulni magukról a közösségi oldalon, amit ne tudnék egyébként is. Igaz, mi együtt nőttünk fel, gyerekkorunk óta vagyunk barátok, így az összes élmény is közös, az ízlésünk pedig nagyon hasonló – meséli a 30 éves Szabó Péter, aki saját bevallása szerint is átlagosan napi 3–4 órát tölt aktívan a közösségi oldalak előtt.
TÉVES ADATOKKAL DOLGOZHAT A GÉP
– Érdekes kérdés, hogy mennyire lehet lemodellezni az emberek viselkedését egy számítógépes logika alapján. A kutatás azt mutatja, hogy lehet, ugyanakkor szerintem nagy lehet a téves találatok száma is – véli Juhász Dániel pszichológus, a Humánia Pszichológia Blog szerzője.
– A számítógép alapvetően adatokkal dolgozik, ám ezek az adatok nem mindig követik az egyén aktuális trendjét. Egy példával élve: valaki egyszer hallott egy Beatles–dalt, ami miatt kedvelte a zenekart, ám azóta kiderült, hogy azon az egy számon kívül egyik sem tetszik neki, az oldalt viszont továbbra is követi. Emiatt viszont tévesen azt hiheti a számítógép, hogy az adott személy általánosságban véve szereti a zenekart, ami nem igaz – magyarázza a szakember.
A pszichológus szerint ez a torzítás a személyes kapcsolatokban is jelen van.
– Szociálpszichológiai tény, hogy egy kapcsolatban megjelenő érzelmek torzítják az észlelést.
A főnökünket például úgy láthatjuk, hogy ő gonosz és rosszat akar nekünk, holott lehet, hogy e mögött az ítélet mögött csupán a nekünk kiosztott feladattal kapcsolatos bizonytalanságunk lapul meg.
Ebből a szempontból a számítógépes megítélés mindenképpen torzít, az elfogultság ugyanis egy nagyon fontos tényező, amit ez a kutatás sem tudott mérni – mondja Juhász Dániel.
SOK GÁT FELSZAKAD
– Középiskolában jóval visszahúzódóbb voltam. Ebből a szempontból nekem segített az Iwiw és a különböző csevegőprogramok – a virtuális térben sokkal könnyebb volt beszélgetni, kapcsolatokat kezdeményezni. Olyan is előfordult, hogy az akkori barátnőmmel a közösségi oldalon ismerkedtem meg. Ezek a dolgok később a hasznomra váltak, a visszahúzódás pedig mára már a múlté – mondja Szabó Péter. A pszichológus is úgy látja, a virtuális tér segíthet a fiataloknak.
– Míg korábban könyvet olvastak vagy zenét hallgattak a tömegközlekedési eszközökön, most a telefonon írogatnak egymásnak. Ez azonban nem feltétlenül rossz: a kamaszoknál és a fiatal felnőtteknél ez egyfajta sajátosság, egyre jelentősebbé válnak a kortárs kapcsolatok, a családdal való kommunikációban pedig megjelennek a határok. A technológia ma ezt az igényt szolgálja ki. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a fajta kommunikációs mód nagy segítség lehet azoknak, akik a való életben esetleg visszahúzódóbbak.
A virtuális térben sok gát felszakad – hangsúlyozza Juhász Dániel.
EVOLÚCIÓ
– A legfőbb kérdés, hogy az emberi jellemzők matematikailag leírhatók–e. A kutatók mérései azt bizonyítják, hogy leírhatók, ezáltal pedig ki is számíthatók.
Azon pedig már nem szabad csodálkoznunk, hogy a gépek gyorsabban számolnak ki valamit, mint az ember – hangsúlyozza Balogh Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció– és Médiatudományi Tanszékének oktatója. A szakember szerint elsősorban nem azt kell eldönteni, hogy ez a jelenség jó vagy rossz – azt kell látni, hogy ez már a valóság, és azt kell kitalálni, hogy hogyan tudjuk majd ezt minél hasznosabban alkalmazni.
– Sokan aggódnak amiatt is, hogy a gépek esetleg fejlettebbek lesznek nálunk. A jelenlegi helyzetben valóban ez a trend látszik, ugyanakkor egy más szemszögből nézve ez maga az evolúció, amit lehet szeretni és lehet nem szeretni, de megállítani nem – mondja Balogh Csaba.
– A közösségi oldalakat gyakran éri olyan kritika, hogy emiatt csökkenhet a személyes kommunikáció, a beszélgetések és kapcsolatok pedig nagyobb hangsúlyt kapnak a Facebookon, mint a „valóságban”.
Egy példával élve: ha az ember épp egy buszon utazik, és a telefonját nyomkodja, akkor azt sokkal rosszabbnak tartják annál, mintsem hogy a mellette ülővel csevegjen.
Ugyanakkor lehet, hogy épp az egyik legjobb barátjával beszélget egy igen fontos dologról.
Ennek fényében ismét feltehetjük a kérdést, hogy akkor ez most jó vagy rossz dolog, de meglátásom szerint inkább jó – magyarázza az SZTE oktatója.

Igyekszünk úgy észlelni a másikat, hogy a róla kialakított és a valóság közti képet a saját igényeink szerint formáljuk.

Jennifer E. Smith a barátságról: Az ember kössön több barátságot a való életben, mint a világhálón.
KA: A közösségi oldalakat gyakran éri olyan kritika, hogy a beszélgetések és kapcsolatok nagyobb hangsúlyt kapnak a Facebookon, mint a „valóságban”.
KA: Előnye is van: A Facebooknak köszönhetően adott esetben sokkal többet megtudhatunk az ismerősökről, mintha csak futólag találkoznánk az utcán vagy beszélgetnénk néhány percet.

 

 

2015. február 04.

 

Legalább a rektorokat sikerült egyesíteni

 

Zombor Gábor egybevonná az orvosi egyetemeket.

Elsőként a rektorokat sikerült egyesíteni
Összevonás Nincs érv arra, hogy kiszakítsák a vidéki orvosképzést a tudományegyetemekről
Bár a rektorok megőrizték higgadtságukat, nem váltott ki belőlük különösebb lelkesedést az orvosképző karok leválasztásának, majd egy szuperegyetembe olvasztásának ötlete. Előbb Lázár János kancelláriaminiszter jelezte, hogy önálló orvosi egyetemekre lenne szükség, ezt az egészségügyi államtitkár azzal fejelte meg, hogy inkább az intézmények összevonása lenne kívánatos.
Zombor Gábor hozzátette: hamarosan minderről döntés is születik. Lapunk megkeresésére a rektorok finoman fogalmaztak, de határozott állásfoglalást adtak ki, amelyből kitűnik, velük eddig nem egyeztettek.
Ugyanakkor világossá teszik, egyelőre egyetlen erős érvet sem ismernek arra, hogy az orvoskarokat kiszakítsák a tudományegyetemekből.

Abszurd – írták az intézményvezetők
„Az intézményeknek jelentősen különbözik a története, intézményi kultúrája, felhalmozott tudásvagyona, amely sokszínűség egyúttal versenyképességük egyik fontos tényezője. Így például a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek, illetve orvoskarok hagyományos értékeitől, szakmai kultúrájától és stratégiai terveitől jelentősen eltér az orvosképző karok kimetszésének gondolata, és legfőképpen azon abszurd megközelítés, hogy ezek a nagy múltú intézmények provinciális képzőhelyként tervezzék jövőjüket egy összeerőszakolt intézményi konstrukcióban. (...) Eleve felvethető az a kérdés, hogy miért is kellene egy ilyen szerteágazó területet egyetlen modellbe kényszeríteni, mikor számtalan külföldi példa mutatja, hogy sikeresen létezhetnek egymás mellett önálló orvosegyetemek és nagy multidiszciplináris egyetemek orvosi karai. (...) Az intézmények vezetői veszélyesnek tartanák azt, ha a szakmai mérlegelés helyét a sajtópolémia venné át, így a fentiek szellemében az eddig megjelent híreket a kormányzattal várható egyeztetések előtt nem kívánjuk kommentálni.
Aláírók: dr. Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem, dr. Bódis József rektor, Pécsi Tudományegyetem, dr. Szél Ágoston rektor, Semmelweis Egyetem, dr.
Szabó Gábor rektor Szegedi Tudományegyetem.”
KA: Műtét a szegedi klinikán. Egyelőre még nem egy fővárosi intézményben.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Bizalmasan - Oldalszám: 9. oldal - Dátum: 2015.02.05 - Szerző Pavló Péter

 

*

 

Újság: Népszabadság - Rovat: Magyarország - Oldalszám: 1,4. oldal - Dátum: 2015.02.04 - Szerző Danó Anna

 

*

Orbán döntéskényszerben

Merkel után a magyar kormányfő Putyinnal találkozik – Választania kell Kelet és Nyugat között

 

Véget kell vetni az orbáni kettős játéknak, és be kell állni az Unió mögé – ez lehet Angela Merkel hétfői látogatásának legfontosabb üzenete.

Az öt év után Budapestre látogató német kancellár ugyanis közölte, nem tud mit kezdeni az illiberális demokráciával, megerősíttette a magyar kormányfővel, hogy az ukrajnai kérdésben egyetértenek, majd hazautazott. Orbán Viktornak két hét múlva Vlagyimir Putyinnal kell farkasszemet néznie, s az Európai Unió szélére sodródva kell döntenie Kelet és Nyugat között. Orbán Kelet–Nyugat közötti dilemmájával foglalkozott a Merkel-látogatás nyomán tegnap a világsajtó is, többnyire a magyar kormányfő európaitól eltérő demokráciafölfogását és Putyin-imádatát emelve ki. Orbán a német kancellárnak és a magyar közvéleménynek is az orosz energiafüggőséggel magyarázta az „orosz kapcsolat” érzékenységét. Múlt pénteki rádióinterjújából úgy tűnt, Putyin közelgő budapesti látogatásának egyetlen tétje az újabb földgázszerződés aláírása. Ám a magyar kormányfő csak azt a valóságot látja, amelyet saját maga teremtett, amikor a kabinet 2013-ban visszavásárolta az E.On gázüzletágát.

Nyugat vagy Kelet: dönteni kell
A német kancellár látogatásán történtek „apróságok”, de az igazán nagy dolgok majd most következnek
Orbán Viktornak két hét múlva Putyinnal kell farkasszemet néznie, s az uniós parkett szélére sodródva kell döntenie Kelet és Nyugat között. Az öt év után Budapestre látogató Angela Merkel ugyanis közölte, nem tud mit kezdeni az illiberális demokráciával, megerősíttette a magyar kormányfővel, hogy az ukrajnai kérdésben egyetértenek, majd hazautazott. Még figyelmeztette Orbánt, figyeljen oda, mit nyilatkozik Putyin látogatásakor. A kancellár üzenete világos: az orbáni kettős játéknak véget kell vetni, és be kell állni az Unió mögé.
Akadtak „apróságok” Angela Merkel hétfői villámlátogatása körül.
Olyan apróságok, amelyek jellemzően magukon viselték, mennyi mindent várt öt év „nein” után a magyar kormány e vizittől, amit nem kapott meg.
Mindenekelőtt az orbáni politikai filozófia legalizálását, ha tetszik, az illiberális állam kiépítésének elismerését – cserébe az Ukrajnával kapcsolatos uniós egységért.
Jellemző apróság már az is, hogy Deutsch Tamás az InfoRádióban ennek az ellenkezőjét látta: „az a tény, hogy Angela Merkel elfogadta a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meghívását, hogy Budapestre látogatott, ez Magyarország, Magyarország teljesítményének, a magyar polgárok teljesítményének és a Fidesz–KDNP-kormány teljesítményének az elismerése”. Sánta tények: hivatalosan Merkel az őt díszdoktori címmel kitüntetni szándékozó Szegedi Tudományegyetem meghívására jött Budapestre. Kormányzati oldalról csendben elhal a tény: öt és fél év után látogatott el újból Magyarországra, a miniszterelnöki stáb az előző kormányzati ciklusban évekig eredménytelenül lobbizott, hogy a kancellár viszonozza Orbán németországi látogatásait.
A köztévé valósága
Szintén jellemző „apróság”, ahogyan az M1 közszolgálati tévé 13 percben foglalkozott a látogatással. A Kettős Mérce blog foglalta össze, amit a magyar lakosság többsége „látott” a vizitből. A tudósításban lényegében Orbán Viktor találkozott Orbán Viktorral, miután másfélszer annyi mondatot vágtak be a magyar kormányfőtől, mint Merkeltől, akitől lényegében csak a kormánynak kedvező állítások hangzottak el, miközben a vágásokkal elferdítették a kancellár nem egy mondatát. „Merkel szerint meg kell vizsgálni az eurázsiai gazdasági unió bevezetésének a lehetőségét, de ez nem tántoríthat el minket az ukrajnai válság megoldásától” – mondta a kancellár a köztévében. Miközben a valóságban: mindenfajta további gazdasági együttműködés alapfeltétele az EU és Oroszország közötti konfliktusok megoldása, elsőként az ukrajnai konfliktus lezárása. Az Andrássy Egyetemen tartott előadásából annyi maradt meg az M1-nek, hogy a béke és a szabadság a kulcsa Európa boldogulásának. A magyar demokráciát érő kritika kimaradt, miként a párizsi terrorcselekmény kapcsán a sajtószabadság védelméről szóló mondatok is. Az előadás után a jelen lévő diákok szabadon kérdezhették a kancellárt. Az M1 itt sem a szabadságra, a civilekre vagy a sokszínűség fontosságára utaló mondatokat emelte ki, hanem azt, amelyben Merkel Orbánt kiváló vitapartnernek nevezte, aki kompromisszumokat tud kötni az európai egység jegyében. És a legszebb mondat: „Merkel kitért arra is, nem hiszi, hogy a liberalizmus az egyetlen érték a demokráciában, az ő pártja keresztényszociális, liberális és konzervatív is.” Aki élőben, akár csak nyelvtudás nélkül, szinkrontolmácsolással figyelte az egyetem saját közvetítését, tudhatja: ez a „fordítás” egyszerűen hazugság. Merkel itt megismételte, amit az Orbánnal közös nemzetközi sajtótájékoztatón elmondott: nem is érti az illiberális demokrácia fogalmát, mert a demokrácia alapjaiban liberális. Viszont a kiforgatott mondat alkalmas lett arra, hogy Gulyás Gergely törvényalkotásért felelős parlamenti alelnök elmondhassa: Merkel csupán azért védte meg a liberális demokráciát, mert nagykoalícióban kormányoz Németországban, és az előző koalíciós partnere egy liberális párt volt. A 13 percbe nem fért bele a kancellár igen erős kritikája sem, amivel a magyarországi demokráciát, a civil szervezetek és a média helyzetét illette.
Számítottak rá
Érdemes felidézni a nemzetközi sajtótájékoztatót. „Számítottunk rá, hogy lesznek erős kérdések” – mondta egy, a tárgyalások előkészítését végző kormányzati forrás a hvg.hu-nak.
Előre megbeszélték, hogy a sajtó négy kérdést tehet fel, azt is sejtették, hogy melyik lap mit fog kérdezni. Így biztosak voltak abban is, hogy az ukránoknak való fegyverszállítás és Orbán nyári megjegyzése az illiberális demokráciáról elő fog kerülni. Végül az utóbbinál volt a legnagyobb nézeteltérés a két kormányfő között. Merkel azt mondta: „az illiberális szóval a demokrácia tekintetében nem tudok mit kezdeni”. A kormányzati forrás ennél nagyobb vitára számított, pozitív jelzésnek vették, hogy Merkel hozzáfűzte: „ezt a beszélgetést még el kell mélyítenünk”, amit nem kormányzati forrásként, inkább maliciózus megjegyzésnek gondolnánk. Ám ha a protokollszakértők véleménye szerint az orbáni üdvözlő kézcsók meglehetősen udvariatlanság volt, amihez a magyar kormányfő úgy tetszik, ragaszkodik, akkor az még inkább az volt, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírójának kancellárhoz intézett kérdésére – hogyan illik bele Orbán hírhedt kiszólása az „illiberális” demokráciáról abba az együttműködésbe, amelyet az Európa Néppártban folytatnak – Merkel válaszával vitatkozó álláspontot fejtett ki.
Merkel azt is mondta: a demokrácia gyökerei mindig is liberálisak voltak, a liberalizmushoz kapcsolódtak. „Az én pártom, a CDU mindig is három gyökérrel rendelkezett, a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökérrel. Ezek adják számunkra a néppárti gyökereket.” Ebben a két mondatban összefoglalta a második világháború után létrejött német demokrácia és Európa lényegét, amelyből a magyar kormányfő vagy nem akar, vagy nem tud semmit megérteni. Ha nem így lenne, nem riposztozott volna: „nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, és aki mást állít, privilégiumot akar egyetlen eszmerendszernek, amit mi nem adhatunk meg neki.” E bárdolatlanságról mindent elmondott Merkel arca, ahogyan Orbánra tekintett.
Mindezekkel együtt: „megnyerni és megfeddni jött Angela Merkel” – összegezte a benyomásait a hvg.hu-nak a magas rangú kormányzati forrás a látogatás után. A tárgyalásokon részt vett politikus szerint hiába tűnt feszültnek a délutáni sajtótájékoztató, benyomása szerint az Orbánnal folytatott tárgyalás és az utána következő munkaebéd kifejezetten jó hangulatú volt.
A zárt ajtók mögötti megbeszélésekről azért annyi kiszivárgott, hogy előkerültek kényes kérdések is, a tárgyalást a német kancellár rendkívül óvatos és diplomatikus kritikái uralták. A szűk körű egyeztetésen – ahogy erről a sajtótájékoztatón is beszámolt – Merkel rákérdezett a civil szervezetek helyzetére. Orbán forrásaink szerint azt válaszolta, hogy ő csak egy dolgot vár el: működjenek átlátható módon és szabályosan (a bíróság a múlt héten állapította meg, hogy az Ökotársnál lezajlott rendőrségi házkutatás jogellenes volt – a szerk.). Azt nem tudni, mit válaszolt erre ott Merkel, de következtethetünk rá, mit gondolt. Azt, amit az Andrássy Egyetemen egy diák kérdésére válaszolt: nem szabadna tartani a civil társadalomtól vagy a médiától. Majd koherens értelmezését adta annak is, mit jelent európainak lenni és miért lehet képes Európa most is a megújulásra, amelynek kulcsa a demokrácia, a sokszínűség, a világra való nyitottság és a tolerancia.
Putyin árnyékában
Merkel érdeklődött, mivel magyarázható a Jobbik erősödése és Magyarországon nem tartanak-e ettől. A miniszterelnök utalt arra, hogy kormányt bíráló diplomatáknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy jó ötlet-e a kabinet gyengítése, mert a Fidesztől elvándorló szavazók nem a baloldali pártokat, hanem a Jobbikot erősítik.
Ugyanakkor hangsúlyozta, mindent megtesz, hogy ez ne így legyen. Azaz azt a taktikát választotta, hogy „ha bennünket támadtok, a Jobbikot erősítitek, ami csak rosszabb nálunk”. Felmerült a négyszemközti tárgyaláson a különadók ügye is, amire számítottak a kormányban, s Orbán „elővágásként” előző pénteki rádiós interjújában meg is említette a banki különadó megváltoztatásának lehetőségét, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megerősített. Merkel rákérdezett az RTL különadóira is, hol tartanak a tárgyalások a magyar kormány és a tévétársaság között. A miniszterelnök megnyugtatta, hogy rövidesen meglesz az egyezség. Később a sajtótájékoztatón a kancellár megjegyezte, a Magyarországon sok pénzt befektető német vállalatoknak a kiszámítható jogi környezet milyen sokat számít… Mindez csak „apróság” volt a lényegi kérdés mellett. A zárt ajtók mögött Merkel és Orbán az idő nagy részében az orosz–ukrán konfliktusról egyeztetett.
Alaphangként a magyar fél már a múlt héten értesült arról, hogy a német kancellár és az orosz elnök indulatos eszmecserét folytatott a mariupoli vérengzés után. Kiderült, amit addig is tudni lehetett: Merkel számít Orbánra az Oroszország elleni újabb szankciók ügyében, ezért sok európai politikussal ellentétben nem akarja a magyar kormányzatot elszigetelni.
Szóba került Vlagyimir Putyin orosz elnök februári látogatása is. Állítólag Merkel megjegyezte, pontosan érti, hogy miért ül le tárgyalni az orosz elnökkel a magyar kormány, tudja, hogy Magyarország még Németországnál is jobban ki van szolgáltatva az orosz gáznak, de Orbán legyen óvatos, figyeljen oda, mit nyilatkozik, mert egész Európában nagy figyelemmel követik majd a találkozót. „Már az előkészítő fázisban jelezték, hogy Merkel mindenképpen meg akarja nyerni Orbánt az Oroszország elleni további szankcióknak” – mondta a hvg.hu forrása, s bár a Miniszterelnökségen végiggondolták azt a forgatókönyvet is, hogy Magyarország nem szavazza meg a szankciók folytatását, de arra jutottak: továbbra is igazodnak a német külpolitikához. A két kormányfő pontról pontra végigvette, mi várható, ha az ukrán helyzet tovább fajul, esetleg nyílt háború tör ki, és a kormány kezében még az a lap is megfordult, hogy Kárpátalján 200 ezer magyar él. Arra a kérdésre viszont, hogy szállítanak-e fegyvert Ukrajnába, egyértelmű nem volt a válasz. Ami azért is érdekes, mert az amerikai adminisztrációban éles vita bontakozott ki, segítse-e az Egyesült Államok fegyverekkel az ukrajnai kormányt. Összegezve a magyar kormányzati véleményt: ha Merkelt nem helyezte volna nyomás alá a német média és a baloldali koalíciós partnere, akkor talán még ennyi kritikát sem fogalmazott volna meg, mint amennyi elhangzott.
A nyolcórás villámlátogatás után a kancellár hazautazott, a magyar kormányfő gondjai pedig nemhogy enyhültek volna, inkább súlyosabbak lettek.
Amint a Hospodárské Noviny cseh gazdasági és politikai napilap találóan megjegyezte: két hét múlva az „oszd meg és uralkodj turné” keretében Vlagyimir Putyin orosz elnök látogat Budapestre. „Magyarország nem vált fontos diplomáciai kereszteződéssé, de úgy a németek, mint az oroszok is megérezték, hogy az ország az Unió gyenge láncszeme.” Amihez a liberális szlovák Sme hozzátette: látni kell, hogy azzal „az ajándékkosárral szemben, amelyet majd Vlagyimir Putyin orosz elnök hoz Moszkvából”, Merkel csak azt tudja felajánlani, hogy nem figyel majd oda, amikor ismét a magyar illiberális demokrácia lesz a téma az Európai Parlamentben.

A Hospodárské Noviny találóan megjegyezte: két hét múlva az „oszd meg és uralkodj turné” keretében Putyin orosz elnök látogat Budapestre. A cseh lap szerint „Magyarország nem vált fontos diplomáciai kereszteződéssé, de úgy a németek, mint az oroszok is megérezték, hogy az ország az Unió gyenge láncszeme”

Zavar a keleti nyitásban
Hogy Putyin látogatásának időzítése kinek az ötlete volt, nem tudni. Ami biztos, a magyar kormányfőnek kevesebb szüksége van a vizitre Merkel látogatása után, mint amennyire Putyinnak arra, hogy szankcióktól sanyargatva, a Nyugattól elszigetelten nagy csinnadrattával fogadják egy uniós tagország fővárosában.
Orbán igencsak kényelmetlen harapófogóba került. Most üt vissza igazán az egy évvel ezelőtti túlzott moszkvai barátkozás, a titkos paksi paktum. Még csak nemet sem kell mondania Putyin egyetlen ajánlatára sem, elég, ha – emlékezve Merkel szavaira – az orosz részről elvártnál visszafogottabb lesz, és máris megtapasztalhatja Putyin növekvő ellenszenvét, sőt haragját, ami nem lesz biztató a „keleti nyitás” jövőjére nézve. Viszont, ha elfeledi Merkelt, s elgyengülve Putyin karjaiba omlik, gyakorlatilag felszámolja az ország uniós tagságát.
Két hét múlva mindenre fény derülhet. Addigra Merkel megjárja Washingtont és Barack Obama Fehér Házát, s napról napra erősebb lesz a kényszer, hogy az Unió egységesen döntsön az orosz szankciók megerősítéséről. Ami egyben elhozza az orbáni pávatánc végét is. A táncos elflitterezett a parkett széléig. A Merkel-látogatással politikai pozíciója nemhogy erősödött volna, sokkal inkább gyengült. A tragikus csak az, hogy nem a saját, hanem az ország sorsáról kell döntenie: Kelet vagy Nyugat.

Erősödik az orosz energiafegyver
Az idén lejár a korábban megkötött hosszú távú gázszállítási szerződés, amely az ellátást biztosította
Orbán Viktor a német kancellárnak és a magyar közvéleménynek is az orosz energiafüggőséggel magyarázta az „orosz kapcsolat” érzékenységét.
Múlt pénteki rádióinterjújából úgy tűnt, Putyin budapesti látogatásának egyetlen tétje az újabb földgázszerződés aláírása.
A hétfői Merkel–Orbán-tárgyalásokon az „orosz kapcsolat” érzékenységét a magyar kormányfő a gázszállításokkal (is) magyarázta. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón és szűk körben is jelezte, Magyarország helyzete specifikus: rövidesen lejárnak a gázszerződéseink is, ezért aggodalommal figyeli, mi történik a szomszédban, Budapest mozgástere korlátozott. Merkellel meg is vitatták, mit tehetnek az európai országok, ha Oroszország elzárja az Ukrajnán átvezető gázvezetékek csapjait. Merkel azt mondta, ezt átmenetileg képesek lennének kezelni, más forrásokból áthidalnák a problémát, miközben hírek szerint megjegyezte, pontosan érti, hogy miért ül le tárgyalni az orosz elnökkel a magyar kormány, tudja, hogy Magyarország még Németországnál is jobban ki van szolgáltatva az orosz gáznak.
Orbán egyébként, mint múlt pénteki rádióinterjújában kijelentette: bízik benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. Szavaiból úgy tűnt, szinte ezt az egyetlen célt szeretné elérni. Kifejtette: az idén lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet korábban az oroszokkal kötött Magyarország. Így „ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom” – közölte, jelezve, hogy a Putyin-látogatás előkészítésének keretében folynak erről a szakértői egyeztetések.
A kormányfő azt a valóságot látja, amelyet maga teremtett, amikor 2013 októberében a kormány megvásárolta az E.ON gáz üzletágát, amely addig igen kedvező kondíciókkal, fél Európa nevében tárgyalt az orosz gázárakról. Az E.ON kivásárlásakor az egyik kormányzati érv az volt, hogy a magyar fél majd kedvezőbb árakat tud elérni a korábbiaknál.
Szinte bizonyosra is vehetjük, hogy kiemelt szerepet kap az energetikai kérdések megvitatása Putyin budapesti látogatásán. Moszkva kezében ugyanis továbbra is ott van és egyre erősebb az energiafegyver. Az Orbán-kormány ugyanis mindent elkövetett az elmúlt évek során, hogy erősítse Magyarország függését az orosz energiaszállításoktól. Az olaj- és a gázimportunk zöme orosz eredetű, s a Paksi Atomerőmű bővítése is a Kreml kezébe került. Így szinte nincs olyan energiaforrásunk, amely nem Oroszországból származik, ez pedig óriási adu Moszkva kezében.
A paksi építkezés a legnagyobb volumenű ügylet a két ország között. A kasszakulcs pedig Putyin kezében van, aki tízmilliárd euró (mintegy háromezer-milliárd forint) hitelt ígért a beruházáshoz. A tavaly januári megállapodás szerint a Kreml 4,5 százalékos kamattal adná a magyar atomerőmű fejlesztéséhez a beruházási hitelt.
Miközben az orosz jegybank ma már az ország pénzügyi helyzete miatt hozzávetőleg 18 százalékos kamatot kénytelen fizetni az általa kibocsátott államkötvényekre. Így az oroszoknak ma már nem jó üzlet a paksi hitelügylet, s emiatt szakértők szerint Moszkvának előbb-utóbb át kell gondolnia a kölcsön kondícióit.
Ugyancsak fontos beszédtéma lehet Orbán és Putyin között az a hosszú távú földgázszállítási szerződés, amely idén, az év közepén jár le, s emiatt újratárgyalásra szorul. A térség országai közül Magyarország a legkiszolgáltatottabb az orosz gázbeszállításoknak. Ennek egyik oka az, hogy országunk évente 8-10 milliárd köbméter gázt használ fel, szemben a szomszédainkkal, ahol mindössze évi néhány millió köbméter a felhasználás. Emellett országunk a beszerzési forrásait sem bővítette úgy az elmúlt években, mint a környék országai. Lengyelország például nagy kapacitású cseppfolyósított gázfogadó terminált épített, hogy függetlenedjen az orosz gáztól.
A csehek és szlovákok átalakították a gázszállítási rendszerüket, hogy nyugat-európai gázt is nagyobb mennyiségben be tudjanak szerezni. Románia a gázfogyasztásának döntő hányadát képes saját kitermelésből fedezni. Szerbia földgázfogyasztása elenyésző, Horvátország pedig saját cseppfolyósított gázfogadó állomás építését tervezi. Szlovénia a Németország irányából is bőségesen ellátott Ausztria felől igyekszik gázhoz jutni. Így Magyarország az egyetlen a régióban, amely egyre inkább függ az orosz gázszállításoktól. Ezért a tárgyalásokon szinte bizonyosan felvetődik valamilyen ötlet a közelmúltban meghiúsult Déli Áramlat gázvezeték pótlására.
A most lejáró hosszú távú gázszállítási szerződés újratárgyalása során ugyanakkor a magyar tárgyalási pozíciót erősítheti, hogy a Kreml elleni nemzetközi büntetőintézkedések miatt szűkülnek Moszkva piaci értékesítési lehetőségei. Így fontosabb vevővé válhat országunk. Gyengítheti viszont az alkuhelyzetünket, hogy Magyarország egyre kisebb mennyiségű gázt vásárol Oroszországtól. Emiatt várhatóan az újonnan megkötendő megállapodásban is kisebb mennyiség szerepel majd a mainál. Ezenfelül a következő megállapodás vélhetően nem 15 éves, hanem csak 10 éves futamidejű lesz – jósolják szakértők.
A rugalmatlan, olajárakhoz kötött árképzés mellett van egy másik, Magyarország számára erősen hátrányos passzus is a mostani szállítási egyezményben: a magyar vevő nem adhatja tovább az oroszoktól átvett gázt másik vásárlónak. Így elméletileg a kormányzat nem üzletelhetne az orosz gázzal.
Elemzők szerint Moszkva ragaszkodni fog ahhoz, hogy ez a passzus benne maradjon az új megállapodásban is. Kérdés, hogy a magyar kormányzat ennek ellenére képes lesz-e kivetetni ezt a pontot a készülő egyezményből, vagy marad ezúttal is az orosz dominancia.
Hozzáértők szerint az sem kizárt, hogy a felek a jelenlegi gázszállítási egyezmény 3-4 éves meghosszabbítása mellett döntenek. Ennek keretében országunk megvásárolhatná azt a gázmennyiséget, amelyet az elmúlt évek során a kereslethiány miatt nem vett át orosz partnerétől. Ezenfelül azt sem tartják lehetetlennek, hogy a magyar kormány megállapodást ír alá Moszkvával egy magyarországi földgáztároló eladásáról vagy létesítéséről.

Megállapodtak?
Több konkrét iparpolitikai megállapodás született Merkel és Orbán találkozóján – írta a VS.hu. Erről Merkel német üzletemberek előtt is beszélt a portál szerint.
1. A Siemens beszáll a Paksi Atomerőmű menedzsmentjébe, illetve technológiával és eszközökkel vesz részt a bővítésben.
2. Körvonalazódik egy hadiipari együttműködés: a magyar katonai helikopterflotta megújítását (30 helikopter beszerzése 172 milliárd forint értékben) a német–francia Airbus Helicopters nyerheti el, nem pedig az amerikai Sikorsky vagy az olasz–brit AgustaWestland.
3. Magyarországi üzem építését mérlegeli a BMW, de a konkrét helyszínről még nem döntöttek. Bizonyosnak tűnik, hogy a Mercedes a kecskeméti gyára mellé újabbat épít, ahol egy új modell gyártása indulhat meg.
4. „A legmagasabb szinten született megállapodás” arról, hogy a német RWE többségi tulajdonában lévő visontai Mátrai Erőműbe 50 százalékos tulajdonosként beszáll az állam.
A 444 arra hívta fel a figyelmet, hogy Szijjártó Péter azt mondta tegnap reggeli interjújában: cégnevek említése nélkül tárgyalt a kancellár és a miniszterelnök. A Siemens Paks2-ben való részvételére vonatkozó értesülés pedig azért érdekes, mert a konzorcium 2011 szeptemberében, a német energiafordulattal egyidejűleg bejelentette, hogy kilép az atomenergia-iparból.

Magyarország távolodik a Nyugattól
Kiemelten foglalkozott tegnap a nemzetközi sajtó Angela Merkel hétfői budapesti villámlátogatásával. Orbán Viktor mindig úgy tekintett önmagára, mint aki az 1956-os hagyományokat folytatja, de most a jelek szerint Putyin antidemokratikus modelljéhez közeledik – írta kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Mint lapszemléjében a Klubrádió beszámolt róla, a német konzervatív újság szerint Oroszország erővel igyekszik meggátolni a magyarokkal szomszédos Ukrajnát abban, hogy maga döntsön az útjáról. A Nyugat meglepően határozottan reagál, ám vannak, akik nem annyira akarnak a többiekkel együtt húzni. Közéjük tartozik Orbán, aki mintha megfeledkezett volna saját előéletéről. Két hét múlva Putyint látja vendégül, mintha mi sem történt volna.
Merkel hétfőn emlékeztette a magyar vezetőt arra, mekkora értéket képvisel az Oroszországgal szembeni uniós egység.
Hogy erre kényszerült, az következik abból is, miként kormányoz Orbán: mert az biztos, hogy demokratikus választásokon győzött, ám vezetése alatt az ország kezd elsodródni a demokráciától. Magyarország távolodik a Nyugattól.
A német kormányfő abba az irányba nyomja Magyarországot, hogy az védelmezze a demokráciát – írta a Reuters. Azt mondta Orbánnak, hogy adjon teret az ellenzéknek, ami gesztus volt a bírálóknak, akik szerint a politikus lebontotta a demokratikus szabadságjogokat.
Magyarország a fő termelési bázisa több német iparágnak, ám nyugtalanítja európai partnereit a Moszkvához fűződő kapcsolatokkal, irányvonalával, amely gyakran eltér a fő áramlattól. Merkel a nyilvánosság előtt nem kritizálta Orbán baráti viszonyát a Kremllel, jóllehet, az súrlódásokhoz vezetett más európai államokkal, amelyek úgy gondolják, hogy Putyint el kell szigetelni.
A német kancellár óvatosan és elegánsan tett eleget a magyar ellenzék várakozásának, hogy támadja Orbán Viktort, mivel szerintük a „győztes mindent visz”-szemlélettel szűken értelmezi a demokráciát – számolt be a BBC. Hírek szerint a német kabinet dühös, amiért Putyin ilyen rövid idővel a Merkel-látogatás után keresi fel Budapestet. Valamint hogy Orbán nem tartja meg a tavaly március uniós döntést, amely szerint a tagállamok nem folytatnak kétoldalú megbeszéléseket az orosz elnökkel. Merkel Budapesten kizárta annak a lehetőségét, hogy a németek fegyvert szállítsanak Ukrajnának, de hangsúlyozta, hogy Európában egységesnek kell maradnia az orosz agresszióval szemben – tudósított a The New York Times.
A kancellár öt év óta először látogatott Magyarországra, amelynek kormánypártja hivatalosan szintén az EP konzervatív frakciójának tagja ugyan, ám az utóbbi hónapokban felingerelte több nyugati szövetségesét is, köztük Berlint, mivel szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával, és az ellenfelei által tekintélyelvűnek minősített irányvonalat folytat. Merkel a kétharmados többség ellenére nyomatékosan ajánlotta a magyar vezetésnek a párbeszédet az ellenzékkel, a civil szervezetekkel, valamint a sajtóval.
Nem említette külön Orbán és Putyin viszonyát, de egyértelműen bírálta a Kremlt, amikor diákokkal beszélgetett.
A Merkel-látogatásra két tudósítót küldött Pestre a Le Monde. Írásuk címe: „Merkel ráncba szedte Orbánt”, az alcím: „A magyar nacionalista vezető lavíroz Oroszország és az Európai Unió között”. A figyelem azért összpontosult a Duna partjára, mert „az öt éve konzervatív forradalmával kormányzó nacionalista Orbán Viktort gyakran vádolják azzal, hogy roncsolja a demokratikus szabadságjogokat”. Később Putyint várják Budapestre, aminek a francia lap szerint az a magyarázata, hogy „Orbán egyfelől függ az Európai Unió pénzügyi alapjaitól, másfelől az orosz gáztól, és megkísérti őt Putyin önkényuralmi modellje is. Merkel az egyetlen, aki magyar kollégája előtt szóba hozhatta a kényes kérdéseket. Orbán azzal igazolta az orosz vezető meghívását, hogy védenie kell országa érdekeit a Gazprommal esedékes tárgyalások előtt.”
KA: Merkel kancellár látogatása után világossá vált, hogy Orbán választásra kényszerül, és véget kell vessen az eddigi kettős játéknak
KA: Merkeli mimikri a sajtótájékoztatón
KA: A magyar–szlovák gázvezetéket Fico és Orbán kötötte össze 2014 márciusában: gáz nincs benne

 

Újság: Népszava - Rovat: Háttér - Oldalszám: 1,12,13. oldal - Dátum: 2015.02.04 - Szerző FRISS RÓBERT, ILLÉS JÓZSEF

 

*

 

 

 

2015. február 02.

 

Merkel látogatása erős üzenet

 

A magyar–német kapcsolatnak „magas helyi értéke van” Berlin számára

 

Erős politikai üzenet Angela Merkel német kancellár mai budapesti látogatása, emelte ki egy tekintélyes német külpolitikai elemző. A szakértő szerint azt jelzi, hogy Magyarország változatlanul fontos Németország számára, a magyar–német viszonynak „magas helyi értéke” van a Merkel-kormány nemzetközi kapcsolatrendszerében.

 

Németország első női kancellárja, aki tizedik éve van hatalmon, és népszerűsége töretlen, kevesebb mint egy napot tölt a magyar fővárosban, mégis gazdag, a szakértők szerint jelzésértékű programot bonyolít le. Orbán Viktor miniszterelnökkel európai uniós ügyekről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal, a német nyelvű Andrássy egyetemen hat magyarországi felsőoktatási intézmény több mint száz hallgatójával találkozik, majd az antiszemitizmus elleni harc iránti szilárd elkötelezettségét demonstrálva több magyar zsidó szervezet vezetőivel folytat eszmecserét. Egy ismert német politikai elemző, Kai-Olaf Lang szerint a látogatás jelzi, hogy a kancellár rokonszenvvel tekint Magyarországra.

A vizit elválaszthatatlan az egykori keletnémet menekültek nyugati kiutazását lehetővé tévő, 1989. szeptemberi magyarországi határnyitás 25. évfordulójától.

A jelen azonban a múltnál nagyobb súllyal esik latba: az Európai Unió előtt álló diplomáciai és gazdasági feladatok a kormányfői találkozó fő témáját alkotják. Ami az előbbit illeti, mindenekelőtt az uniós közreműködés az ukrán válság megoldásában, továbbá az EU és Oroszország viszonya, valamint várhatóan az európai bevándorlási politika összehangolása kerül terítékre. Több magas rangú magyar politikus szerint az ukrán válság rendezésével és ettől elválaszthatatlanul az Oroszországgal kialakított viszony javításával kapcsolatos német és magyar érdekek egybeesnek, és nincs szó arról, hogy – mint egyes sajtókommentárok fogalmaztak – a magyar kormány „megvétózná” a Moszkvával szembeni, Angela Merkel által erőteljesen szorgalmazott szankciókat. Gregor Gysi, a legnagyobb német ellenzéki párt, a Baloldal parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője ezzel kapcsolatban közölte, a német kancellárnak nem szabad engedményeket tennie Orbán Viktornak az Oroszországgal szembeni egységes uniós fellépés ügyében.

Merkel budapesti látogatásának érdekes színfoltja lesz, hogy a Szegedi Tudományegyetem – fizikusi és politikai érdemeiért – a kancellárt díszdoktori címmel tünteti ki. A néhány órás és meglehetősen sűrű programba már végképp nem fért bele, hogy Merkel a Tisza-parti városba utazzon, ezért az oklevelet az Andrássy Egyetemen – erre az alkalomra talárt öltve – veszi át.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet azt kéri a Budapesten tartózkodó német kancellártól, szólítsa fel a magyar hatóságokat, hogy azok fejezzék be a civilszervezetek elleni példátlan támadásokat.

KA: A német kancellár kevés időt tölt Budapesten, programja mégis „rokonszenvet” üzen hazánknak

 

Újság: Magyar Hírlap - Rovat: Külföld - Oldalszám: 6. oldal - Dátum: 2015.02.02 – Szerző

 

 

*

 

Mit hoz, mit visz Merkel?

 

Putyinról, az európai bevándorlási politika időszerű változásairól, a német cégeket terhelő adókról biztosan beszélget majd egymással Angela Merkel és Orbán Viktor holnap. A magyar miniszterelnök azt mondta: „a diplomáciának nem az az értelme, hogy kioktassuk egymást. A német-magyar kapcsolatokban problémás terület nincs, de Európa tele van konfliktusokkal, a német kancellár pedig a legtekintélyesebb európai vezető.”

Az, hogy az RTL-t sújtó reklámadóról beszél-e egymással a két politikus, a látogatás után biztosan kiderül.

Három óra Angela Merkellel
LÁTOGATÁS Lesz miről beszélnie a kancellárnak az Orbán Viktorral való találkozón
„Egy hölgy érkezik Magyarországra, ezért nem ragaszkodunk semmihez” – mondta Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában arról, miről szeretne beszélni Angela Merkellel. Hozzátette: mivel a mai politikában a miniszterelnökök inkább Brüsszelben találkoznak, ez felértékeli a „kétoldalú, látványos gesztusokat”, ami abban is megnyilvánul, hogy a német kancellár a német egység 25. évfordulójának évében látogat Magyarországra.
Arról, hogy milyen témák kerülhetnek szóba a három órásra tervezett négyszemközti megbeszélésen, Orbán Viktor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de azt mondta: kritikára nem számít. „Csak a revolverlogikára működő magyar bírálatok között fordulhat elő olyan feltételezés, hogy Angela Merkel vagy bármely más kormányfő bírálja a másikat egy találkozón. A diplomáciának nem az az értelme, hogy kioktassuk egymást. A német-magyar kapcsolatokban problémás terület nincs, de Európa tele van konfliktusokkal, a német kancellár pedig a legtekintélyesebb európai vezető.”
Szakértők szerint biztosan beszélnek a magyar-orosz viszonyról, az oroszországi szankciókról. Erről Orbán azt mondta, nem kritizálja őket, de azt elmondja, hogy ellentétesek Magyarország érdekeivel. „Magyarország a saját érdekeit alárendelte a közös európai álláspontnak az Oroszországgal szembeni szankciók terén. Merkel kancellár látogatása azért is fontos, mert a németek tarsolyában van egy olyan terv, amely elég nagyszabású, elég bátor és méltó ahhoz, hogy új kereteket adjon az Európa jövőjéről folyó vitáknak. Magyarországnak nagy lehetőségei vannak ebben az Eurázsiát érintő elképzelésben.”
Biztosan szóba kerülnek az európai bevándorlás-politika aktuális kérdései és német cégeket sújtó különadók. Ezekről a magyar miniszterelnök azt mondta: „Válságintézkedésként vezette be a kormány a bankadót, a magyar gazdaság jól teljesít, ezért fel lehet vetni ésszerű módon, hogy a következő években, több lépésben, tervezett módon visszatérjen a kormány a korábbi vállalására, a bankadó kivezetésére.”
A Magyarországon tevékenykedő német cégek helyzetéről közölt írást szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap is Angela Merkel német kancellár budapesti látogatásával kapcsolatban. Christian Geinitz a Merkelnek kell mentenie a helyzetet Magyarországon című írásában kiemelte, hogy a német cégek „becsülik Magyarországot”, de „szenvednek” a meglepetésszerűen kivetett adók, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer és a vasárnapi munkavégzési tilalom miatt. Hozzátette, hogy „a német gazdaság több kiszámíthatóságot remél Magyarországon”. Az üzletmenet ugyan jó, de a „nemzeti populista kormány” meglepetésszerű döntései „állandóan aláaknázzák gazdasági tevékenység szabadságát”. A vállalkozások a problémás ügyekben Angela Merkel budapesti látogatásától várnak segítséget – fejtette ki a FAZ szerzője.
Kai-Olaf Lang német politikai elemző is úgy nyilatkozott: Angela Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is „kritikus pragmatizmussal” viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez.
Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő azt mondta: a magyar-német kapcsolatok hosszú évtizedek óta kiválóak, jelenleg pedig teljesen új léptékkel haladnak felfelé. Magyarország stratégiai partnere Németország, amely pedig nagyon sok kérdésben szeretné Magyarországot megnyerni mint partnert. A két ország sok mindent hasonlóan lát, a magyar-német kapcsolatokban jelenleg napfényes időszak van – tette hozzá.

Mesterlövészek a tetőn
MINDEN KORÁBBINÁL szigorúbb biztonsági intézkedések lesznek érvényben a német kancellár látogatása idején. A testi épségéért a német Szövetségi Kriminológiai Hivatal speciális operációs egysége felel, általában 15-20 öltönyös testőr tartózkodik a közelében. Ezeket a testőröket egészítik ki a német szövetségi hadsereg, a Bundeswehr speciális kommandójának tagjai. Merkel a ferihegyi repülőtérre a saját, négy éve átadott kancellári repülőjével, egy Airbus A340-essel érkezik dél körül, amelynek 143 fős fedélzetén számos biztonságtechnikai és kényelmi kiegészítő van. Merkel saját gépkocsit nem hoz, a TEK autói szállítják majd.
A HAZAI terrorelhárítók, rendvédelmi szolgálatok és titkosszolgálatok a teljes repertoárjukat bevetik majd a német politikus védelme érdekében, az ő feladatuk lesz a reptér légterének és környékének ellenőrzése, a tárgyalások helyszíneinek lezárása, a konvoj útvonalának biztosítása. A TEK már megkezdte azoknak az épületeknek az ellenőrzését, amelyek Merkel programjainak közelében vannak. A rendőrök a lakásokba is becsöngetnek, és lesznek olyanok, akiktől csak annyit kérnek, hogy csukják be ablakaikat a delegáció elhaladásának időpontjában, de olyanok is, ahová arra az időszakra „beköltözik” egy nyomozó is. Egyes ingatlanok ablakait kívülről figyelik majd, mesterlövészek lesznek a tetőkön. Az irodaházakat is átfésülik, pontosan regisztrálják, hogy honnan milyen kilátás nyílik az útvonalra. A zsinagógába való belépést korábban nem látott, szigorú regisztrációhoz kötik.

A protokollszakértő elárulta: a liliom és a rózsa szigorúan tilos és a kézcsók sem udvarias
GÖRÖG IBOLYA protokoll szakértő azt mondta: az ilyen látogatás előtt az országok külügyminisztériumai két három héttel a találkozó előtt elkezdik előkészíteni a részleteket. Áttekintik a fogadás körülményeit, a vendég mozgását, egyeztetik az ajándékok értékét és a közös étkezést is.
„ÁLLAMFŐI, KORMÁNYFŐI szinten egy ilyen látogatásnak három állandó eleme biztosan van: a négyszemközti találkozó, a közös sajtótájékoztató és a közös étkezés. Ilyenkor mindig kiderítik, folytat-e speciális diétát, vagy van-e olyan étel amit kifejezetten nem szeret az, akit megvendégelnek és ezt figyelembe veszik.
AZ UDVARIASSÁG úgy kívánja, hogy egy könnyű, de a nemzeti konyhára jellemző menüt állítanak össze. Mivel hölgyről van szó, virágot biztosan kap Merkel. A liliom és a vörös rózsa tiltólistás és a kézcsók sem udvarias. Amúgy abban, hogy kivel milyen viszonyt ápol, Merkel viselkedése elég árulkodó. A francia elnökkel olyan jó kapcsolatban van, hogy mindig puszival köszöntik egymást, míg David Cameront csak hűvös kézfogással üdvözli, szóval érdemes lesz erre odafigyelni.”
GÖRÖG IBOLYA azt mondta: az, hogy Merkel öt órát tölt Magyarországon, abban nincs semmi rendkívüli. Ez nem számít jelzésértékűen rövid időnek. Európában a munkalátogatásokat általában így, 5-8 óra hosszúságúra tervezik. Persze ha másik kontinensről érkezik a vendég, általában hosszabb időt tölt és több programja van, de Európán belül ez az időtartam teljesen szokványos.

Íme, a Merkel-program:
TALÁLKOZIK Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János köztársasági elnökkel.
MEGBESZÉLÉST folytat a német vállalatok képviselőivel.
ELLÁTOGAT a német nyelvű Andrássy Egyetemre, ahol átveszi a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét.
TALÁLKOZIK a magyar zsidó közösségek vezetőivel, és koszorút helyez el az Emanuel-emlékfánál.
KA:Német elemzők szerint Orbán Viktor és Angela Merkel találkozóján az egyik fő téma a német cégek helyzete lesz

 

Újság: Somogyi Hírlap - Rovat: Közélet - Oldalszám: 1,2. oldal - Dátum: 2015.02.01 - Szerző Fábos Erika

 

Hasonló tartalommal megjelent cikkek:

Új Néplap - Három óra Angela Merkellel - 2015.02.01
Heves Megyei Hírlap - Három óra Angela Merkellel - 2015.02.01
Tolnai Népújság - Mit hoz, mit visz Merkel? - 2015.02.01
24 óra - Mit hoz, mit visz Merkel? - 2015.02.01
Dunántúli Napló - Három óra Angela Merkellel - 2015.02.01
Békés Megyei Hírlap - Három óra Angela Merkellel - 2015.02.01
Petőfi Népe - Három óra Angela Merkellel - 2015.02.01
Vasárnap Reggel - Mit hoz, mit visz Merkel? - 2015.02.01

 

*

Angela Merkel a diákokra kíváncsi

Nyolcvan hallgató kérdéseire válaszol a kancellár az Andrássy egyetemen

 

Kifejezetten a hallgatókkal szeretne találkozni az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemre (AUB) látogató német kancellár hétfőn – hangsúlyozta Masát András, az egyetem rektora egy pénteki háttérbeszélgetésen.

Szerinte Angela Merkel hangsúlyos kérése volt, hogy az egyetemi ifjúsággal szeretne párbeszédet folytatni. A német kancellár hétfőn hetvenöt percet tölt az Andrássy egyetemen – a reprezentatív Festetics-palotában, ahol a 2001-ben alapított intézmény 2003 óta működik.
Angela Merkel először átveszi a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) díszdoktori címét, majd rövid beszédet tart, s mintegy ötven percen keresztül válaszol majd a hallgatók kérdéseire.
Hat egyetem – az AUB mellett az ELTE, a SOTE, a CEU, a Corvinus és az SZTE – diákjai tehetnek fel kérdéseket, a hely és időszűke miatt húszfős delegációkat küldhettek az intézmények, s ebbe beletartozik a rektor és egy, a német nyelvű oktatásban részt vevő oktató is. Összesen száztizenkét hallgató lesz ott a rendezvényen, közülük nyolcvanan tehetnek majd fel kérdéseket az egyetem Tükörtermében, és harminckét AUB-os diák követheti az eseményeket egy másik teremben, kivetítőről.
Masát András és a diákság képviselői is megerősítették, hogy a gördülékenység érdekében a hallgatók csak kérdéseket tehetnek fel hosszas kommentárok helyett, tematikailag azonban nem korlátozzák őket. Angela Merkel másodszor látogat az AUB-ra, először 2007-ben járt ott, s ahogy a rektor fogalmazott, akkor még egy fiatal, sok problémával küszködő intézményben járt. Mára az AUB hazánkban és Németországban is akkreditált egyetem.
A „kiemelt felsőoktatási intézmény” minősítést ötödikként, 2013-ban nyerte el a Nemzeti kiválóság program keretében.

Újság: Magyar Hírlap - Rovat: Külföld - Oldalszám: 5. oldal - Dátum: 2015.01.31 - Szerző

 

*

A kardiológus szívügyei

ALTORJAY Gyűjtőként csakis a szerethető alkotásokkal hajlandó együtt élni

 

Székesfehérvár – A Királykút Emlékházban Bakonyi István beszélgetős, mesélős estjeinek minapi vendége Altorjay András kardiológus volt. Legközelebb, február 9-én énekes-zenés esten Vakler Annával találkozhat, ismerkedhet a közönség.

Mindig irigyeltem az orvosokat. Miért? Mert erényeiket napfény övezi, hibáikat viszont a föld takarja. Az újságíró hibái cikke megjelenésének napján kiderülnek: a nevet elírta, a témát alá- vagy fölébecsülte, csak a felszínt kapargatta, mélyre nem ásott... Vég nélkül sorolhatnám vétkeinket, bűneinket, köztük cinkos hallgatásainkat, amelyeket nem lehet letagadni, mert könyvtárakban, archívumokban visszakereshetőek. Ezek a gondolatok kísértek a Királykút Emlékház estjére, amely zsúfolásig megtelt arra a hírre, hogy Altorjay András szívgyógyász lesz a disputa vendége. Bakonyi István beszélgetős, mesélős műsorait többnyire áthatja a szeretet, a humor, az őszinte kíváncsiság az ismeretlen ismerősök iránt. Ezek a találkozások feloldják, elűzik a hétköznapok szorongásait, a rossz kedvet, a viszonyok ridegségét. A Vörösmarty Társaság, jelen esetben A Szabadművelődési Házzal közösen, évek óta nagyszerű emberekkel , izgalmas figurákkal ajándékoz meg bennünket.
Altorjay doktor apja, nagyapja, nagybátyja orvos volt, nem csoda, hogy ő is ezt, az akkor még jóval nagyobb tekintélyt élvező hivatást választotta. Az olvasás, az irodalom szeretetét a szülők mellett a nagymamának is köszönheti, tőle kapta élete első Ady-kötetét, így lett a költő az első szerelme.
A szegedi egyetemen drámaként élte meg a kórbonctani gyakorlatokat.
Mivel a névsor legelején állt, többnyire a hulla megnyitásának feladata is neki jutott. A véres valóság ellensúlyozására kulturális rendezvényekre járt, koncertek, kiállítások, színházi estek törzsvendége lett.
Szerette a tiltott és tűrt alkotókat, művészeket, köztük Csoóri Sándor, Tompa László estjeit, a Muzsikás együttes koncertjeit. Mélyen hisz a művészetek gyógyító, túlélést segítő erejében, és betegeinek is jó szívvel ajánlja.
A Szombathelyen töltött évek után Székesfehérváron telepedtek le feleségével, Ötvös Ágnes fogorvossal, akinek édesanyja és lánytestvére, Illyés Tünde is itt élt férjével.
Az akkori kulturális életet olyan nagy formátumú személyiségek mozgatták, mint Pesovár Ferenc, Takács Imre, a Fitz-Petres és a Kovács-Kovalovszky házaspár meg Ujháziék, akikkel inspiráló barátságok szövődtek. A kórházban Gógl Árpád ragadta magához, s így lett a belgyógyászból kardiológus. Egy idő után fogyni kezdett a játéktere, szaporodtak a konfliktusok. A magánpraxisba menekült, annak ellenére, hogy tudta, a szolgaság terhe sokszor könnyebb a szabadság terhénél. A kezdeti nehézségek után szabadon szárnyalhatott, kiteljesedett, a kultúrából is kedvére kortyolhatott, ha többre vágyott, felfalhatta minden ágának színejavát. Műgyűjtőként a jó, a szép könyvek, festmények, a mesélő tárgyak szerelmese.
Csakis a szerethető alkotásokkal hajlandó együtt élni. Mohóságnak felesége szab szigorú határt, mert az egész világ nem lehet a mi birtokunk.
Barátai megajándékozták kivételes emberekkel, például Kovács Péter Pilinszky Jánossal, a költőt és a művészettörténészt unokatestvérség is összefűzte. A doktor úr sok fehérvárit megajándékozott több más között Kass János felejthetetlen, varázslatos személyiségével, és postásként Kass-grafikákkal tette emlékezetesebbé jeles napjainkat.
Erdélyben ugyancsak sok barátja van, egyikük Kallós Zoltán. Az élet egyik legszebb ajándéka a hosszú szüneteket nélkülöző, működő barátság, neki ez is megadatott. Táncos Lászlóval és Szele Istvánnal alkotnak baráti hármast. A trió mindegyik tagja nagy ász.
Rendszeres találkozásaik helyszíne Csókakő, László fellegvára. Ha tehetik, akkor felmennek a 470 méteres hegy tetejére, felfele kevés szót váltanak, de a panorámás csúcson és lefele ellenben áradnak belőlük a férfimesék: az emlékezések, a bölcselkedések, a kedves, bolondos történetek, meg napjaink drámái.
A szellemi, lelki fürdőzés után Móron szaunáznak egyet, hogy a testüket is kényeztessék.
A népszerű orvosházaspár két szép, okos lánnyal is büszkélkedhet. Mi kell még a boldogságukhoz? Két kiskutya már van, jöhetnek tehát az unokák...
KA: Altorjay András a mesélő tárgyak szerelmese. Műgyűjtőként csakis a szerethető alkotásokkal hajlandó együtt élni. Korábban a Pelikán Galériában tárlaton is bemutatta a szívének kedves műveket
KA: A házigazda, beszélgetőtárs az esten Bakonyi István író, irodalomtörténész volt.

 

Újság: Fejér Megyei Hírlap - Rovat: Kultúra - Oldalszám: 7. oldal - Dátum: 2015.02.02 - Szerző Zágoni Erzsébet

 

*

Dr. Csekey László az új díszpolgár

 

Miután az enyhe hóesésben elázott, fázó tömeg részt vett a Civitas Fortissima téri központi ünnepségen, és a városházi emléktáblánál megtartott koszorúzáson, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ felé vette az irányt, ahol a Legbátrabb Város idei díjait adták át.

Dr. Csekey László az új díszpolgár
Balassagyarmat. Az intézmény nagytermében előbb Medvácz Lajos polgármester végezte el a kötelező feladatokat – hiszen az esemény egyben képviselő-testületi díszülés is volt, azaz ellenőrizte a határozat-képességet –, majd dr.
Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke szólt a megjelentekhez. Felelevenítette azokat a még suttogva folytatott beszélgetéseket, amelyeken a kórházi ebédlőben Kamarás József beszélt neki 1919. január 29-ről, aztán a rendszerváltás után már együtt dolgozhattak a kör munkájában. Úgy értékelte, hogy a huszonöt esztendővel ezelőtt elvetett mag termékeny talajba hullott, és a cserje egyre jobban terebélyesedik. Hozzátette, annak idején két fő célt tűzött ki a kör: minden évben megemlékezni a dicső elődökről, immár az eredeti emléktáblánál (hiszen az önkényuralmi rendszerben megfordították a márványlapot, és egy leegyszerűsített, semmitmondó szöveggel látták el), illetve hogy parlamenti jóváhagyással viselhesse Balassagyarmat a Civitas Fortissima rangot.
Mára mindkettőt sikerült elérni, de nem lehet bevégezni a munkát, hiszen az örökség méltó őrzésében mindig vannak újabb és újabb feladatok, például az ifjúság nevelése, az eszme fiatalok körében történő mind mélyebb „elplántálása” érdekében, hogy az a bizonyos fa sohase száradjon ki.
Ezután következtek a díjátadások. Az Ipoly Televízió munkatársa, Klagyivik Klaudia olvasta fel a Pro Urbe elismerések méltatásait.
Először dr. Kiss Tamás került sorra. Őt aligha kell bemutatni Nógrád megye olvasótáborának, hiszen a szegedi egyetemisták egyik vezére volt az 1956-os forradalomban, ami miatt meghurcolták, és csak 1976-ban kaphatta meg diplomáját. Balassagyarmatra családi kapcsolatok révén 1962-ben került, ahol először fizikai munkásként, később üzemi jogtanácsosként dolgozott. A város első szabadon választott önkormányzatában 1990-94 között dr. Németh György polgármester mellett alpolgármesterként tevékenykedett. Ehhez az időszakhoz köthetőek olyan vívmányok a városban, mint a demokratikus átmenet zökkenőmentes biztosítása, a gázés az ivóvízhálózat kiépítése, a szennyvízcsatorna-beruházás megindulása, vagy a strand újbóli megnyitása.
Az idős férfiú még ma is vállal közéleti szereplést, elsősorban az ’56os forradalommal kapcsolatos megemlékezésen felszólalva, az eseményekre emlékezve.
Dr. Hausel Sándor főlevéltáros szintén a „Városért” kitüntetést kapta. A tállyai születésű, eredetileg történelem-orosz középiskolai tanári végzettséggel rendelkező férfi figyelme hamar a honismereti, helytörténeti kutatások felé fordult. A múltban dolgozott többek között a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatójaként is, jelenleg pedig a Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati „részlegének” munkatársa. Az elmúlt évtizedekben számos írásában, publikációjában, dolgozatában, sőt önálló kiadványaiban mutatta meg elkötelezett szeretetét Balassagyarmat iránt. Írt többek között a törökdúlás utáni újjátelepítésről, a görögkeleti közösség életéről, a civil szervezetek történetéről, és a gyarmati köztéri alkotásokról is. Társszerzője volt a közelmúltban újra kiadott Civitas Fortissima kötetnek.
Az ugyancsak „Balassagyarmatért” emlékéremben részesült Horthy Istvántelsősorban egyházközségi szerepvállalásairól ismerhetik az emberek. A Memento Mori Temetői Alapítvány kuratóriumi elnökeként nagy része volt abban, hogy a város sírkertje az utóbbi években hosszú idők óta nem látott megújuláson, megszépítésen, korszerűsítésen (például a kerítés építése, parcellák rendbe tétele) esett át. Szintén komoly szerepet vállal a katolikus világi egyházközség munkájában, így a nagytemplomi Szent Anna festmény restaurálásának megszervezésében.
Az idei negyedik Pro Urbe díjas: Herczeg Hajnalka. A közgazdász jelenleg a Balassagyarmati Fegyház és Börtön gazdasági vezetője, de korábban, 1998-2002 között alpolgármesterként szolgálta a város ügyét. Közéleti tevékenysége igen széles körű: a Gondoskodás Közhasznú Egyesület elnökeként szociális területen dolgozik, míg például a Jobbágy Károly Alapítvány kuratóriumi elnökeként kulturális pályázatokat bírál el, és szervez eseményeket.
Végül a díszpolgári cím jutalmazottját szólították színpadra.
Dr. Csekey László, a dr. Kenessey Albert Kórház pszichiáter osztályvezető főorvosa kapta idén ezt a kitüntető elismerést. A tősgyökeres balassagyarmati származású doktor 1972-ben diplomázott az orvosi egyetemen, majd a szakvizsgáját követően egészen 1983-ig Budapesten végezte gyógyító tevékenységét.
Ekkor tért haza szülővárosába, és az itteni kórházba került, amelynek pszichiátriai osztályát 1986 óta irányítja. Balassagyarmat politikai életébe közvetlenül a rendszerváltás előtt kapcsolódott be: 1988-ban a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének alapító tagjai között találjuk, és ő lett a városi elnök is. 1994-től 2014-ig, egy ciklus kivételével végig az önkormányzat képviselő-testületébe választották, ahol az egészségügyi bizottság elnöke volt. Tavaly visszavonult a nyilvános politikai élettől, de külsős bizottsági tagként még segíti az önkormányzat munkáját.
A díjazottaknak és házastársuknak Medvácz Lajos polgármester és Csach Gábor alpolgármester nyújtotta át a kitüntetéseket és virágcsokrokat, Varga Ivett és Simon Gergő ifjú énekművészjelöltek pedig színvonalas produkcióval köszöntötték a város idei jutalmazott személyiségeit.
KA: Dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke
KA: Dr. Kiss Tamás átveszi Pro Urbe díját Medvácz Lajostól
KA: Varga Ivett énekműsorával köszöntötte a jutalmazottakat
KA: Két kitüntetett: Herczeg Hajnalka Pro Urbe díjas és dr. Csekey László, az új díszpolgár

 

Újság: Nógrád Megyei Hírlap - Rovat: Nógrád megye - Oldalszám: 1,2. oldal - Dátum: 2015.01.31 - Szerző

 

*

Kódfejtők

 

A titkosírások aranykora a szabadkőművesek időszaka, legújabb kora pedig ma is tart. A legizgalmasabb szövegek hétköznapi emberek titkait rejtik. De ki tudja elolvasni?

Kulcs kérdése
Ha előbukkan a családi hagyatékban egy titkosírással lejegyzett napló vagy levelezés, hívjuk a kódfejtőket
A legtöbb kódolt kincs a szabadkőművesek korszakából származik

„Az Enigmával átléptek egy határt, onnantól kezdve a titkosírások már nem voltak fölfejthetők pusztán papírral-ceruzával, számítógép segítsége kellett” – utal a modern kriptográfiai módszerek origójára Vámos Hanna. A Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa ugyanakkor a hagyományos kódfeltörések híve. Nem véletlenül, ugyanis kollégájával, Vadai Istvánnal együtt vizsgált és megfejtett különböző kódolású levelek, dokumentumok mind a 16–18. századi Magyarországon születtek, elsősorban diplomáciai célokból.
Ezek fölfejtéséhez pedig nem számítógép, kódtörő szoftver, hanem a régi magyar, a német és a latin nyelv és nem egységes helyesírásuk, valamint a történeti korszak beható ismerete szükséges elsősorban. Hanna – aki országos ismertségre tett szert 2013-ban egy szabadkőműves dokumentum megfejtése révén (l. keretben) – szerint a titkos levelezések fénykorában több száz kódkulccsal kell számolni, ám ezek teljes körű leltárba vétele még várat magára. „A titkosírással íródott levelek többségének azonban egyrészt megvan a kulcsa, másrészt az aktuális csapatmozgásokon, a pénzhiányon kívül nem sok mindenről szólnak” – summázza a kurucidők fennmaradt lenyomatait a kódolvasó szakember.
Az egyes kódok megfejtésén túl – legyenek azok egyszerűbbek (sima betűcserés) vagy bonyolultabbak (homofón kulcsú: egy betűt több rejtjel is helyettesít) – leginkább a magánlevelezések, naplók egyes, titkosírással írt fejezetei tartogathatnak kultúrtörténeti meglepetéseket. „Mivel ebben a korban az iskolában is gyakoroltatják az egyszerűbb rejtjelezést, bőven akadnak a magánszféra iratai között is kódolt írások, amiket azért titkosítottak, hogy ha netán illetéktelen kézbe jutnának, akkor se legyenek olvashatóak.
Haller Gábor erdélyi főgenerális 1630 és 1645 között írt naplójában például az egyik újévi bejegyzés így szól: »Fogadtam, hogy bort nem iszom egy hónapig«, ám 13 nappal később már ezt olvashatjuk: »Eddig állottam meg a bor nem ivást«.” A 19–20. században sem lankadt a magánlevelezések, képeslapok, diákos csínyek elbeszéléseinek, naplóknak a titkosítása (elég csak Gárdonyi Géza Tibetan grammar című, megfejtett „titkosnapló”-jára gondolni), a családi hagyatékokban lapuló, kódolt emlékiratok, levelek kulcs nélkül persze megfejthetetlenek az utódok számára. (A legkönnyebb, ha egy adott kiadású könyv oldal- és betűszámaihoz kötött a rejtjel kódolása, de csak akkor, ha ismerjük a könyvet – magyarázza Vámos Hanna –, e nélkül viszont, ha kellően hosszú a szöveg, csak számítógéppel törhetjük föl a rejtjelezést.) Sokféle módszer és praktika kell tehát a titkosírások megfejtéséhez, nem hiába keresik meg időnként történészek, örökösök a szakértőt, hogy segítségükre legyen.

„Nagybajomi rejtélyként” emlegették azt a több mint 200 éves, rejtjelezett iratot, amit Vámos Hanna pár perc alatt megfejtett 2011-ben. A dokumentum Pálóczi Horváth Ádám költő írását rejtette, egy általa is dekódolt szabadkőműves könyvsorozat egyik kötetét titkosította újra.

Újság: Vasárnapi Hírek - Rovat: Fókusz - Oldalszám: 1,19. oldal - Dátum: 2015.02.01 - Szerző

 

*

Nem babamoziról szól az orvosi vizsgálat

 

Bár sokan szeretnék, nem készíthetnek a szülői a terhességi ultrahangon fotót a magzatról a szegedi klinikán. Az orvos azt mondja, a magzatvizsgálat nem a babamoziról szól, és a várakozási időt is megnyújtaná.

Nem babamoziról szól az orvosi vizsgálat
Bár sokan szeretnék, nem készíthetnek a szülők a terhességi ultrahangon fotót a magzatról.
Az ok egyszerű: az orvosi célú vizsgálat nem a babamozizásról szól. Ráadásul ha ezt mindenkinek megengednék, naponta másfél órával nőne a várakozási idő.
– Miért nem engedik a kismamáknak, hogy az ultrahangvizsgálaton telefonnal fotót készítsenek a monitorról? – vetették fel a kérdést egy webes fórumon. Sokan hozzászóltak a témához, amiből kiderült: lényegében orvos és hangulat kérdése, mire van lehetőség a vizsgálat során. Van, akinek a párja végigvideózta az eseményt, sokak azonban arról számoltak be, hogy nem lehet még egy képet sem készíteni.
– Komolyan nem értem, miért nagy baj egy kép. Elvégre mindenki a saját babáját akarná lefényképezni – dühöngött az egyik kismama.
Volt, aki pedig azt vetette fel: Pesten 800 forintért lehet megvenni a vizsgálaton készülő képet. Vagyis legalább a választást megadják, kér–e ilyesmit a leendő szülő vagy nem.
– A szülészet az egészségügy sarkalatos része, hiszen bár a várandósság nem betegség, mégis orvos felügyeli – mondta Sikovanyecz János, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.
– Ahogyan pedig más orvosnál sem fotózgatnak a hozzátartozók, úgy ezen a területen is az a szabály, hogy ezt nem engedjük.
A szakember elmondta, sok kismama jelzi ezt az igényét, amit az orvosok meg is értenek, hiszen nem mindenkinek van lehetősége több ezer forintot fizetni a babamozis képekért a magánrendeléseken. Csakhogy ez hátráltatná a munkát.
– Naponta 80–90 ilyen vizsgálatot végzünk. Ha mindenki csak 1–2 percre tartaná fel az orvost, amíg a monitort fényképezi, az másfél órával nyújtaná meg a várakozási időt. Az ultrahanggépek alkalmasak arra is, hogy kinyomtassanak róluk fényképeket. Évekkel ezelőtt még kaptak is emlékbe ilyet a kismamák, manapság azonban már ez sem jellemző.
– Azt szoktam mondani a kismamáknak, hogy örüljenek, ha nem adok képet, mert csak akkor nyomtatunk, ha valami rendellenességet találunk – mondta el Sikovanyecz János.
– Hatezer forintba kerül egy tekercs, nincs keret arra, hogy sokat tartsunk belőle. A havi 1–2 tekercs, ami rendelkezésre áll, a kérdéses esetek dokumentálására szolgál.
– Évekkel ezelőtt szó volt a térítéses fotónyomtatásról Szegeden is, de akkor nyugtát kellene adnunk, ami szintén lassítaná a folyamatot.
Az ultrahangszakember hozzátette: a betegek mentalitásával van baj. A klinikai ellátás ugyanis nem örömszerzésről szól, hanem arról, hogy gyógyítsanak, orvosilag felügyeljenek.
Ebbe pedig nem fér bele, hogy akár gesztusértékkel, akár üzleti alapon fényképeket osztogassanak.
Arra ott vannak a kifejezetten erre a célra alapított magánszolgáltatók.

Évekkel ezelőtt szó volt a térítéses fotónyomtatásról Szegeden is, de akkor nyugtát kellene adnunk, ami szintén lassítaná a folyamatot.
Sikovanyecz János egyetemi adjunktus, SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
KA: Magzatvizsgálat.
Sikovanyecz János azt mondja, csak akkor nyomtatnak képet a babáról, ha valami rendellenességet találnak.
KA: A kismamák többsége boldogan és büszkén mutatná meg születendő' gyermekét.

 

Újság: Délmagyarország - Rovat: Aktuális - Oldalszám: 1,3. oldal - Dátum: 2015.02.02 - Szerző Timár Kriszta

 

*

 

Mindent elpusztított a cián

 

Kártérítést nem kaptunk, és ma ugyanúgy veszélyben vagyunk, mint akkor – így összegezhető' a 15 éve történt tiszai ciánszennyezés tanulsága. A 40 kilométeres méregdugó – ami a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának átszakadása miatt ömlött a Szamoson át a Tiszába – szinte mindent elpusztított a folyóban, amelynek magyarországi szakaszán több mint 1200 tonna hal pusztult el.

Azonnal ölt a cián
15 ÉVE TÖRTÉNT MAGYARORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB KÖRNYEZETI KATASZTRÓFÁJA
2000–ben a mintegy 40 kilométeres méregdugó szinte mindent elpusztított a Tiszában.
A ciánszennyezést a csernobili atombaleset óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték.

A román állam és az ausztrál Esmeralda közös tulajdonában álló Aurul bányavállalat a Nagybánya környéki fémbányák meddőhányóiból nyert ki aranyat és ezüstöt ciános kioldással.
Ilyet a fejlettebb országokban már nem alkalmaztak 2000–ben. Major Tibor a Ciánkatasztrófa krónikája című cikkében leírta, a feltárás során keletkező különböző vegyi anyagokat tartalmazó zagyot egy 93 hektár területű földgáttal körülvett zagytározóba szivattyúzták.
JÓ A ROSSZBAN
2000. január 30–án éjszaka 25 méteres szakaszon átszakadt az ülepítő gát, és 100 ezer köbméter cianid– és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Láposba, ahonnan a méreg a Szamosba és a Tiszába került.
– Nekem a Tisza volt a munkahelyem 2000–ben. Elszörnyedtem, amikor hírét vettem a katasztrófának, és azon imádkoztam, hogy a ciánszennyezés ne jusson ki a hullámtérbe, mert akkor évek kellettek volna a tisztuláshoz – mondta Szalma Elemér hidrobiológus. Az SZTE JGYPK főiskolai docense szerint isteni szerencse volt, hogy 2000 elején nem áradt a folyó. A mintegy 40 kilométer hosszan elnyúló ciándugó szinte mindent megölt a folyóban.
Becslések szerint a Tisza magyarországi szakaszán több mint 1200 tonna hal pusztult el. Az alacsonyabb rendű élőlények – kagylók, kérészek és rákok – közül sokkal kevesebb esett áldozatul. Állományuk 2002– re helyreállt, három–négy év alatt pedig a vízi élővilág 95 százaléka újra megjelent a folyóban. A hidrobiológus szerint az is jó volt a rosszban, hogy nem nyáron jött a ciánszennyezés, amikor rendkívül aktív a vízi élet, nem csupán vízközt, de az aljzatban, az üledékben is.
MEGFULLADTAK A HALAK
– A méregdugó február elsején Csengéméi érte el az országhatárt.
Itt a cianid koncentrációja még literenként 32 milligramm volt, ami több mint 300–szor nagyobb a megengedett határértéknél.
Rá tíz napra Tiszaszigetnél 1,5 milligramm volt literenként.
De még ez is sok, hiszen az „erősen szennyezett” osztályba sorolt víznél is legfeljebb 0,1 milligramm cianidkoncentrációt említenek mondta Szalma Elemér, aki szerint a vízügy hatalmas munkát végzett, amikor a tiszalöki és kiskörei duzzasztónál sikerült felhígítania a szennyeződést.
– Emlékszem, az első mérésünk után valaki azt mondta, mérjük és számoljuk újra a cianidkoncentrációt, mert a kapott érték hihetetlen, ilyen nem lehet. A cianid mint általános sejtméreg a sejtek energiaellátó rendszerét károsítja leginkább. A halak tulajdonképpen megfulladtak, mert a cianid lehetetlenné teszi az oxigénfelvételt.
A VÍZ ÁRA
– A Kárpát–medence története mindig is a vízről szólt, és meggyőződésem, hogy a 21. században minden a vízről fog szólni. Már most látható, hogy a kék arany, a víz ára már most vetekszik a fekete arany, az olaj árával. Olaj nélkül még tudunk élni, víz nélkül már nem – mondta a főiskolai docens.
Szalma Elemér szerint fontos, hogy ne csak akkor figyeljünk a Tiszára és a magyarországi folyóvizekre, ha baj van. Komoly pénzt kell áldozni a kutatásra.
Szerinte ezzel máig adósak vagyunk, hiszen még most is csak alakulófélben van a Tisza-kutató Intézet. A hidrobiológus szerint a nehézfémtartalom még most is kimutatható az üledékben, hiszen az sokkal lassabban tisztul. Hogy mennyiben változott meg a Tisza a katasztrófa hatására?
– Mondhatnám azt, hogy ugyanolyan, mint a katasztrófa előtt, de ez nem teljesen igaz. Olyan ez, mintha valaki felgyógyul egy súlyos betegségből. A gyógyulás több irányba mozdíthatja el az embert is. Lehet ugyanolyan, mint a betegsége előtt, de kerülhet rosszabb és jobb állapotba is. A Tisza már nem ugyanolyan, mint a ciánszennyezés előtt volt – mondta Szalma Elemér.

FELMERÜLT A KÉMIAI BEAVATKOZÁS LEHETŐSÉGE
2000 februárban felmerült a kémiai beavatkozás lehetősége is.
Megvizsgálta egy cég, lehetett volna–e csökkenteni a mérgező cianid–ion koncentrációt vasszulfát adagolásával. A cianid bizonyos körülmények között nem mérgező, oldhatatlan komplex vegyületet alkot (berlini kék).
A Tisza méretei és az abban uralkodó körülmények azonban nem hasonlíthatók a laboratóriumi vagy üzemi szituációhoz. Rengeteg a kémiai reakció során felmerülő bizonytalansági tényező. Egy – technikailag esetleg megoldható – vasszulfát–adagolás mellékhatásai behatárolhatatlanok. Ilyen jellegű beavatkozásra az élővizek kármentesítése érdekében még alig–alig volt példa. A Tiszán sem történt ilyen.

PAKSI ATOM ÉS AJKAI ZAGY
Hat év pereskedés után, 2012–ben vált nyilvánossá, mi történt 2003 áprilisában a Paksi Atomerőműben. 2003. április 10–éről 11–ére virradó éjszaka a Paksi Atomerőmű 2–es blokkjában súlyos üzemzavar történt. Egy hibásan megtervezett tisztítótartályban összetört 30 fűtőelem–kazetta, és radioaktív anyaggal telített gázok kerültek a levegőbe.
A kibocsátási szint meghaladta az engedélyezett napi és havi értékeket is. A balesetben senki sem sérült meg. A pénzügyi veszteség viszont százmilliókban volt mérhető. 2010. október 4–én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, vörösiszap–tároló gátja. A több mint egymillió köbméternyi kiömlő zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva. Tízen meghaltak, több mint 150–en pedig megsérültek a balesetben. A Torna–patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés.
A 2010. november 5–én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.–t nevezi meg az október 4–én bekövetkezett katasztrófa károkozójának.
Az államnak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap–katasztrófát követő károk helyreállítása, amiből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.

„15 ÉVVEL AZ ESET UTÁN SEM HÁRULT EL A VESZÉLY, ELVILEG BÁRMIKOR JÖHET EGY ÚJABB NEHÉZFÉMSZENNYEZÉS.” Füstös Gábor, a Tisza–Szamos Kormánybiztosi Iroda volt szakértője

„AZON IMÁDKOZTAM, HOGY A CIÁNSZENNYEZÉS NE JUSSON KI A HULLÁMTÉRBE, MERT AKKOR ÉVEK KELLETTEK VOLNA A TISZTULÁSHOZ.” Szalma Elemér szegedi hidrobiológus
KA: Haltetemek. Több mint 1200 tonna hal pusztult el a Tisza magyarországi szakaszán.
KA: Kiterítve. Elpusztult csukák, süllők, amurok, kecsegék, busák és keszegek a tápéi kompkikötőben 2000 februárjában.

 

Újság: Délmagyarország - Rovat: A téma - Oldalszám: 1,10,11. oldal - Dátum: 2015.02.02 - Szerző Antal Sándor–Arany T. János–Bakos András–Szabó C. Szilárd

 

*

A fény bűvöletében

 

Egy mini Algyőt is berendeztek a fizika napján szombaton, amikor az SZTE Fizikus Tanszékcsoportja tárt ajtókkal várta az érdeklődőket. A gázüzem modelljén azt mutatták be, hogy a különféle kőzetek hogyan képesek átengedni magukon a gázt. Apróbb robotokat próbálhatott ki, színes– szagos kísérleteket, tudományos előadásokat is látogathatott a sok kíváncsi tekintetű ember.

A fény évében kicsit belemélyülhettünk az optikai kábelek, a polarizációs szemüvegek és más eszközök működésének világába.
– A fizika napját idén már tizedik alkalommal rendezzük meg. Amúgy is mindig sok dolog szól a fényről, hiszen a lézeres kutatások, az optikai alapjelenségek, a különböző gyógyászati folyamatok, ahol fényt használnak, általában szerepelnek a bemutatókon.
Most igyekszünk még koncentráltabban a fényhez kapcsolni a programokat, ezekhez kapcsolódnak az előadásaink – mondta Szalai Tamás, a Fizikus Tanszékcsoport közkapcsolati felelőse.
Az egyik előadás egy úgynevezett nagy felbontású mikroszkópiai technikáról szólt.
Tavaly a kémiai Nobel–díjat ezért a technikáért osztották ki. Szegeden is van egy kutatócsoport, amely ezzel a módszerrel foglalkozik, és ezt használják például a Nemzeti Agykutatási Programban. Szalai Tamás szerint a fizika napjának kettős célja volt: egyrészt a fizika iránt érdeklődő középiskolásoknak motiválása, másrészt a családok szórakoztatása látványos kísérletekkel.
KA: Látványos kísérleteket mutattak be a fizika napján.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Mozaik - Oldalszám: 20. oldal - Dátum: 2015.02.02 - Szerző

 

*

 

Anyagi javak nélkül is elérhető a boldogság

 

Ferenc pápa 2 0 14 végén, advent első vasárnapján hirdette meg a szerzetesek évét, így 20 16 februárjáig a világ figyelme a szerzetesrendekre irányul. Magyarországon jelenleg 68, ebből 4 4 női és 2 4 férfi rend működik, és igyekszik a megfelelő szerepet betölteni a modern társadalomban. Február 2-án a szerzetesek világnapját is ünnepelhetjük.

Míg a huszadik század elején az egyházban és a társadalomban is fontos szerepet töltöttek be a szerzetesrendek Magyarországon, ma már hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk. Pedig itt élnek köztünk, és ugyanolyan alázattal végzik mindennapos feladataikat, mint egykoron.
Egyszerűbben megfogalmazva: a körülmények változtak, de ők nem.
ISTEN HÍVTA ŐT
– Minden reggel 6 órakor kelek, jön a tisztálkodás, majd az előkészületek. Kinyitom a templomot, mert ugyan nincs reggel szertartás, de a dolgozók közül sokan betérnek hozzánk munka előtt. Az egyetemisták általában vizsgaidőszakban teszik ezt meg. A kápolnában közös imádságot tartunk, majd közösen reggelizünk, ott tartjuk a megbeszéléseket, ezután pedig kezdődhet a munka – meséli egy napjáról Kálmán Bertalan szegedi alsóvárosi ferences szerzetes, aki emellett kertet is ápol, gyógyteát főz, de a templomban is ő segít előkészülődni a misére.
Bertalan testvér viszonylag későn, 30 éves kora után választotta ezt az életformát, de a miértre ő sem tud pontos választ adni. – Nehéz kérdés, magam is sokat szoktam gondolkodni rajta.
Valószínűleg azért lettem szerzetes, mert Isten hívott, én pedig válaszoltam rá. Enélkül nem megy, ahogy a sportolók sem tudnak jól teljesíteni, ha nincs mögöttük egyfajta elszántság, egy erős belső motiváció.
Volt néhány testvér, aki pont emiatt hagyta el a rendet. Én az 1970–es évek elején szerettem volna először belépni, de akkor még nem volt erre mód, így csak az 1990–es évek végén sikerült ezt megtennem. Sokszor eltöprengek, Isten miért nem egy tehetségesebb, kitartóbb embert választott, de egyre inkább azt érzem, hogy ez nem volt véletlen – mondja Bertalan testvér.
SEGÍTŐ KEZET NYÚJTANAK
– A szerzetesség általában három fogadalom megvalósítására törekszik: a szegénységre, az engedelmességre és a szüzességre.
Ezek az értékek homlokegyenest szemben állnak azokkal az értékekkel, amelyek a modern társadalomban vezérelvek, így ezekkel szemben kontrasztot jelentenek. A szerzetesek által megcélzott értékek felmutatása azonban túl tud mutatni a társadalom törekvésein, és ez az, ami a legmodernebb világban is aláhúzza a szerzetesek társadalmi jelentőségét – véli dr. Máté–Tóth András valláskutató, tanszékvezető egyetemi tanár.
Bár a szerzetesrendek vásártartása a középkorban sokkal népszerűbb volt, még ma is egy sor rend életében megtalálható. Továbbra is fontos azonban, hogy – rendtől függetlenül – valamilyen formában segítő kezet nyújtsanak azoknak, akik hozzájuk fordulnak.
– Nem véletlen, hogy Ferenc pápa a szerzetesek évét hirdette meg. Ő jezsuita, a Ferenc név felvételével egyértelmű az üzenet: az egyház megújulása a szegények iránti elkötelezettség felerősítése. A szerzetesi életideált példaként akarja a világ kereszténysége elé tárni, hogy minden katolikus lássa: lehet boldog életet élni akkor is, ha a vagyonosodásra, szexuális kielégülésre és az önmegvalósításra vonatkozó vágyak nem teljesülnek – mutat rá a lényegre Máté– Tóth András.
DIGITÁLIS SZERZETESSÉG
Vannak bizonyos dolgok, amelyek a szerzetesek életét is ugyanúgy befolyásolják, mint a világi emberek mindennapjait.
Az egyik ilyen legkézzelfoghatóbb dolog az internet, amely még nagyobbra nyithatja a kaput a hívők és a rendek tagjai között.
– Úgy gondolom, hogy az internet segítségével a korábbinál jóval közelebb kerülhetünk az emberekhez. Szent gyónást persze sem így, sem telefonon nem lehet tartani, ám a lelki beszélgetések ebben a formában rendkívül hangsúlyosakká váltak. Sokan keresnek meg bennünket így, a leghétköznapibb dolgokkal is. A tapasztalataim szerint jóval több fiatal, mint az idősebb generációból, ami szintén pozitív, hiszen a lényeg, hogy érdeklődjenek – mondja Bertalan testvér. – Nemrég egy fiatal és egy középkorú férfi keresett meg.
Egyikük a kábítószerekkel küzd, a másik pedig pszichiátriai problémákkal. A munkaterápián keresztül nekik is igyekszem megmutatni, hogy nem csak a világi dolgok hajszolása teheti boldoggá az embert. Persze ez a fajta munka hatalmas felelősséggel is jár, hiszen ez is gyógyítás, amit lehet jól és rosszul is csinálni. De már az is pozitívan hathat az emberre, ha segítő kezet nyújtanak neki – véli a ferences rendi szerzetes.
AZ EGYIK LEGŐSIBB REND A BUDDHISTÁKÉ
– A buddhizmusban a szerzetesség „intézménye” egyidős magával a vallással, tehát több mint 2500 éves múltra tekint vissza. Az első közösséget Sákjamuni, azaz a történelmi Buddha személyes tanítványai alkották.
Kezdetben vándorló szerzetesek voltak, koldulásból tartották fenn magukat. Maga Buddha is, amikor otthagyva családját lemondott a világi életről és a szenvedéstől való megszabadulás útját kereste, egy ilyen csoporthoz csatlakozhatott. A vándorló, kolduló szerzetesek a társadalomból kivonultan éltek, ám attól nem függetlenül, hiszen rá voltak utalva a világiak adományaira. Cserébe tanították, testileg–lelkileg gyógyították őket. Buddha sok világi hívet is szerzett, ezek közül a tehetősebbek területeket adományoztak nekik, ahol egy idő után már szentélyeket és fedett szállást építettek. Később ezekből alakultak ki az első kolostorok – magyarázza dr. Porció Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének adjunktusa.
A BUDDHISTA SZERZET ESEK BOLDOGOK
Kovács Áron néhány évvel ezelőtt egy véletlen folytán ismerkedett meg a buddhizmussal, és bár „hivatalosan” nem hívő, mégis ezt a vallást érzi a legközelebb magához.
– Ez nem egy egyik pillanatról a másikra való döntés volt, hanem egy folyamat.
Nem mondom, hogy pontosan a tanítások szerint élek, de igyekszem ehhez közelíteni.
Egy nehéz nap után kifejezetten jólesik, hogy visszavonulhatok, és otthon, a saját személyes életteremben meditálhatok. Engem ez tölt fel – mondja Áron.
Bár Magyarországon szervezett keretek között nem működik buddhista szerzetesrend, a rugalmassága miatt nem elképzelhetetlen, hogy egyszer idehaza is alapítanak majd.
– A buddhizmusra mindig is jellemző volt, hogy viszonylag könnyen tudott alkalmazkodni a helyi körülményekhez, szokásokhoz és a társadalmi változásokhoz is. Ez a tulajdonsága tette lehetővé, hogy a világon ennyire el tudott terjedni, többnyire anélkül, hogy a terjedését erőszak kísérte volna. Ma már sokféle szerzetesrend van, ezek leginkább a külsőségekben különböznek, például más színű ruhát viselnek a japán zen, a burmai vagy a tibeti szerzetesek. Általában a szerzetesi szabályzataikban nincs ennyire látványos különbség – mondja dr. Porció Tibor.
Az adjunktus élete során már nagyon sokat utazott, jelenleg is Nepálba készül, és ahogy ő mondja: többnyire csak vidám szerzetesekkel találkozott. – A szerzetessé vagy apácává válás során a jelölt lemond azokról az örömökről, amelyek élvezete a legtöbb embert visszatartja attól, hogy ilyen elhatározásra jusson.
Ugyanakkor a világi életforma is számtalan kötöttséggel jár, szabadságunk korlátozott. Akik a szerzetesi lét kötöttségeit vállalják, azok végső soron ezt egy korlátlan szabadság reményében teszik – hangsúlyozza a szakember.

A LEGISMERTEBB RENDEK
Magyarországon jelenleg 68 keresztény szerzetesrend működik, 24 férfi és 44 női, A legismertebb férfi szerzetesrendek között hazánkban is megtalálhatjuk a domonkosokat, a ferenceseket, a cisztercieket, valamint a jezsuitákat is, Utóbbi rendhez tartozott maga Ferenc pápa is, aki 1973 és 1979 között a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt, Magyarországon a 44 női szerzetesrend közt megtalálhatjuk többek között Assisi Szent Ferenc Leányait, a Boldogasszony Iskolanővéreket, Szent Benedek Leányait, Szűz Mária Szolgálóleányait is.

Jacques Dalarun, a Ferences Rend történetének ismert kutatója celanói tamásnak egy eddig ismeretlen Szent Ferenc–életrajzát fedezte fel. A kis kódexet, amely eredetileg egy magángyűjtemény darabja volt, dalarunnak köszönhetően a párizsi francia nemzeti könyvtár megvásárolta 60 ezer euróért.
KA: Készülődés az esti misére. Bertalan testvér sokat beszélget a hívekkel.
KA: A ferencesek a maguk által termesztett gyógynövényeket fogyasztják,

Újság: Délmagyarország - Rovat: Szieszta - Oldalszám: 14. oldal - Dátum: 2015.01.31 - Szerző Pavló Péter

 

*

Félmilliót ér az újszülött vére - de kinek?

 

Felesleges több százezer forintért eltároltatni az újszülött köldökvérét – állítja az őssejt-transzplantáció hazai specialistája. Egyetlen magyarországi műtét történt eddig – akkor sem a saját mintáját kapta meg a beteg. Pedig az őssejtekkel többféle betegség gyógyítható – ha közösségi bankokban tárolnák a mintákat, még hasznukat is lehetne venni az orvoslásban.

Milliárdos üzletággá vált Magyarországon az őssejtlevétel és –tárolás. Ma már minden kismama találkozik az ajánlattal: tetesse el az újszülöttje köldökvéréből származó őssejteket, így gondoskodva a gyerek jövőjéről, ha valamilyen betegség miatt szükség lenne rá.

Félmilliót ér az újszülött vére – de kinek?
A SZAKMA SZERINT FELESLEGES MAGÁNCÉLRA TAROLNI ŐSSEJTEKET
Több százezer forintos költségbe verik magukat a szülők, sokszor hitelt is igénybe véve, csak hogy megnyugtassák lelkiismeretüket.
Teljesen feleslegesen – állítja az őssejt–transzplantáció hazai specialistája.
SOHA NEM A SAJÁTJÁT KAPJA
– Az őssejteket valóban sok mindenre fel lehet használni a gyógyításban, évtizedek óta mi is használjuk ezeket rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések, csontvelő–elégtelenség, illetve öröklött immunológiai vagy hematológiai betegségek esetén. Csakhogy a páciens soha nem a saját őssejtjét kapja meg – mondta el Kríván Gergely, a fővárosi Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt–transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa.
Ennek egyébként nagyon egyszerű oka van: főleg genetikai eredetű problémákat gyógyítanak őssejttel, ami a beteg hibás génszerkezetet hordozó saját őssejtjeivel nem lehetséges. – Magyarországon még egyetlen műtétet sem végeztünk saját őssejttel. A több mint 40 átültetéshez minden esetben nemzetközi őssejtbankból vásároltunk mintákat – mondta az osztályvezető.
MISKOLCI KISLÁNY
A Magyarországon levett és saját célra őrzött őssejtmintákat a Szent László Kórházon kívül Miskolcon használhatják még fel. Ott történt 2010–ben az első ilyen műtét: egy másfél éves, leukémiás kislányba ültették be a testvére köldökzsinórvéréből kinyert őssejtet, amelyet a KRIO Intézet tárolt. A cég 2004 óta végez őssejttárolást, tizenegy év alatt ezenkívül tájékoztatásuk szerint még két olyan sikeres őssejtbeültetés történt, amelyhez a náluk tárolt mintákat használták fel. A CryoSave–nél, a másik nagy őssejtbanknál azt mondták, náluk eddig 15 felhasználás történt. A magyarországi őssejtbeültetésekért felelős szakember azonban csupán a miskolci kislány esetéről tud, vagyis a többi említett műtét valószínűleg nem Magyarországon zajlott.
Kriván Gergely szerint mindez jól mutatja, hogy milyen óriási üzlet ez – csak éppen nem a családoknak.
– A szülőket nem tájékoztatják a cégek arról, milyen valószínűséggel segíthet majd a saját őssejt a gyereken. Ha a lottószelvényt is 300–500 ezer forintért árulnák, valószínűleg senki nem venné meg. Hiszen a lottóötös esélyével mindenki tisztában van, a köldökvérőssejtek felhasználási esélyéről azonban nem kapnak valós tájékoztatást.
Minden nemzetközi szakmai fórumon az hangzik el, hogy erre nincs szükség. Ráadásul az sem mondható, hogy teljesen ártalmatlan, hiszen ahhoz, hogy a köldökzsinórban sok vér legyen, azt hamar el kell vágni. Vagyis az újszülöttől veszünk el vért, hiszen az normális esetben még a testébe kerülne.
KÖZÖSSÉGI BANK KELLENE
Mivel a magánintézetekben tárolt őssejteket csak saját célra lehet felhasználni, a minták lényegében teljesen haszontalanok, miközben egyébként rengeteg betegség gyógyítására alkalmasak lennének.
Kriván Gergely szerint a vérbankhoz hasonló közösségi őssejtbankokat kellene inkább létrehozni, ahonnan bárki számára felhasználhatók lennének a minták. Akár felnőtt számára is – csak akkor több kell belőle.
– Őssejtet egyébként nem csak a köldökzsinórvérből lehet kinyerni – tette hozzá a szakember.
– Később is le lehet ezeket venni, ezért erkölcstelennek tartom, hogy egy egyedülálló lehetőség elszalasztásával riogatják a szülőket, ha nem gondoskodnak erről a születés pillanatában. Attól még lehet gondos szülő valaki, hogy nem enged a reklám és a celebek által diktált trend nyomásának, és nem vesz igénybe egy olyan szolgáltatást, amelyre jó eséllyel soha nem lesz szüksége. Vagy ha igen, nem ennek köszönhetően gyógyítják meg.

NEM NYILATKOZNAK
Magyarországon a szülők 8–10 százaléka dönt az őssejtek levétele és tárolása mellett. Szerettük volna megtudni, Szegeden havonta hány szülésnél kérik ezt, erre vonatkozó adatokat azonban nem tudtak adni a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, ahol egyébként nyilatkozni sem akart senki a témában.
KA: Folyékony nitrogénben tárolják az őssejteket a szegedi belgyógyászati klinikán. 2009 májusában nyílt meg az őssejt–transzplantációs részleg, ahol a betegektől levett őssejteket használják gyógyításukhoz.

Újság: Délmagyarország - Rovat: Megyei tükör - Oldalszám: 1,7. oldal - Dátum: 2015.01.31 - Szerző Timár Kriszta

 

*

Diáknyelven szólni a Z-generációhoz

 

Magas színvonalú a szegedi egyetemi képzés, jól hasznosítható az itteni diploma, Szeged pedig a fiatalság számára kitalált, izgalmas város. Ezeket az üzeneteket új módszerekkel is el kívánja juttatni a középiskolásoknak az SZTE közkapcsolataival foglalkozó rektorhelyettes, Martinek Tamás.

– Élesedik a verseny a felsőoktatási piacon is. Versengünk a hallgatókért. Versenyezni kell a vállalati támogatásokért és a kutatói pénzekért. A felsőoktatási térben kialakult helyzetben szembeköszön a piacszerzés tudománya, azaz a marketing. A marketingnek pedig része a közkapcsolat.
Vagy – más felfogás szerint – a közkapcsolatnak része a marketing – mondja Martinék Tamás. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesének a felfogása szerint munkája a kapcsolati hálózatba való beilleszkedésről szól.
Szereti azt a szót, hogy „közkapcsolat”, Martinek Tamás.
Szerinte szép fordítása a public relations kifejezésnek.
– Kötődést kell kialakítani a potenciális, a jelenlegi és az egykori hallgatókkal, a lehetséges és a már létező támogatóinkkal.
Ez mind–mind egy-egy kapcsolatot jelent, amit ápolni kell.
A toplistákon jól szerepel a Szegedi Tudományegyetem, különösen, ha összevetik a teljesítményt a befektetett pénzzel. Szegednek mint egyetemi városnak a megbecsültsége is egyértelmű Európában. Ám az egyetemi imázzsal foglalkozó rektorhelyettes szerint nincs ok hátradőlni.
– A rangsorokkal, különösen a hazai listákkal nemigen foglalkoznak a középiskolások.
A szülők talán jobban figyelnek a toplistákra. Ám ritkák a pályaválasztói magatartás trendjeit mutató és frissülő adatok. Szívesen olvasnék ezzel foglalkozó tanulmányokat – ad tippet az ifjúságkutatóknak Martinek Tamás.
Feltalálni nem kell újmarketingeszközöket, de azok használatát meg kell tanulnia annak, aki szereplője a felsőoktatási versenynek.
– Az alumni, azaz az öregdiák– mozgalom fontos az egyetem kapcsolati hálójában – jelenti ki a közkapcsolati rektorhelyettes, aki a szegedi Alma Mater mozgalom létező elemeinek szeretne keretet adni.
– A potenciális vállalati partnerek megtalálása mellett az utánpótlás és a beiskolázás hagyománya is könnyebben kialakítható az alumnival. Az öregdiák–mozgalom sokoldalú hasznára szolgáltatnak mintát a rangos amerikai egyetemek.
Kérdéseik vannak, sok esetben pedig tele vannak bizonytalansággal az egyetemi hallgatónak készülő középiskolások. Diáknyelven, a közösségi médiában is megszólítaná a fiatalság Z–generációját.
– Örülünk a tudatos pályaválasztóknak.
A bizonytalankodók rétegének pedig sokoldalúan bizonyítjuk, hogy magas színvonalú a szegedi egyetemi képzés, jól hasznosítható az itteni diploma, Szeged pedig a fiatalság számára kitalált, izgalmas város – sorolja a rektorhelyettes a három legfontosabb üzenetet, amit a február 7–i összegyetemi nyílt napon, de az egyetemi honlap felvételizőknek szóló oldalán is bemutat az SZTE.

KUTATÓI TAPASZTALAT
Az egyik legfiatalabb professzora, az első MTA Lendület nyertes kutatója az SZTE–nek Martinek Tamás, A kutatómunkában alkalmazott projektmenedzselői tapasztalatait is hasznosítani tudja a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyetteseként. „Egy fontos kérdés felvetése. Egy haditerv. Ez a kutatói projektmenedzsment első két lépése. Fontos azonban meglátni, mikor ér véget a projekt, mikor kell új irányt venni” – érzékelteti Martinek Tamás, milyen szemlélettel szeretne eredményt elérni az SZTE közkapcsolati vezetőjeként.
KA: „Közkapcsolat.” Szereti ezt a szót, tetszik a public relations kifejezés magyar megfelelője Martinék Tamásnak, az SZTE rektorhelyettesének,

Újság: Délmagyarország - Rovat: egyéb - Oldalszám: 11. oldal - Dátum: 2015.01.31 - Szerző Újszászi Ilona

 

*