13 poszter mutatja be a Kolozsvárott működő Báthory-féle kétkarú, majd az 1872-es négykarú tudományegyetem históriájának egy kisebb szakaszát. A magyar és román nyelvű tablókon fotók is dokumentálják a kolozsvári egyetemi építkezések és a gyűjtemények jelentőségét, fölvillantják a professzori kar legjelesebb tagjainak portréit és a hallgatói élet jeles eseményeit, összegzik az universitas küldetését.
Az ÉSZ és SZÍV című kiállítást először 2016 decemberében Kolozsvárott, majd 2017. május 12-én a Szegedi Tudományegyetemen rövid ideig láthatta az intézmény históriája iránt érdeklődő közönség. Az egyetemtörténeti tárlat az SZTE Rektori Épületének lépcsőházában 2019. május 13-án nyílt újra abból az alkalomból, hogy rendezvény-sorozat emlékeztetett két évfordulóra: az egyetemalapítás napjára (1581. május 12.), valamint a kolozsvári egyetem erőszakos elvételének centenáriumára (1919. május 12.). E rendezvényen köszöntőt az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Zakar Péter mondott.
Idézet és ami mögötte van
Az ÉSZ és SZÍV című tablósor címe a Magyar Tudományos Akadémia egykori igazgatósági tagja, Schlauch Lőrinc egyetemi magántanár azon gondolatára utal, amelyben a végzős diáksághoz szólva elmondta: „A nemzet Önöktől, Barátim! aranyat kér. Ész és szív a bánya, amelyben Önök ezt megtalálhatják. Az észben a tudomány, a szívben a nemes érzelmek lappangnak, műveljék mindkettőt…”
Az Erdélyi előzmények című tablón – többek között – olvasható: „Báthory István erdélyi fejedelem 1581-ben kiadott alapítólevelében bölcsészeti és hittudományi karral rendelkező katolikus egyetem felállításáról intézkedett. A 16. század végén a kolozsvári akadémia volt a Kárpát-medence egyetlen felsőfokú oktatási intézménye…”.
„… az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja jó hírnevében, áldásos működésében” – fogalmazott a jogász és közgazdász Berde Áron, az első hivatalosan is elismert, 1872-ben alapított erdélyi tudományegyetem első rektora.
Az építkezések hatása
A Ferenc József Tudományegyetem 1881 című tabló szövegét olvasva rögzíthetjük: „… 1887-ben és 1895-ben Ferenc József meglátogatta az egyetem szaporodó épületeit, majd ötezer forintot adományozott a kolozsvári egyetemi díszjelvények elkészítésére…”
Az egyetemi építkezések nagyságrendjét is érzékelteti, hogy a vállalkozás fotókkal illusztrált részletit 2 tabló mutatja be. A kortársak szerint „a kolozsvári egyetem működését alapvetően újította meg a központi épület átadása…” Avató ünnepséget tartottak 1894-től 1913-ig több esztendőben is.
„…1919-re az Egyetemi Könyvtár könyvállománya megközelítette a négyszázezer kötetet, amelyet páratlanul gazdag kor-újkori és 18-19. századi levéltári anyag is gazdagított” – olvasható Az Egyetemi Könyvtár című poszteren.
„1872-től az egyetem használhatta az Erdélyi Múzeum Egylet gyűjteményeit… már a századfordulóra nemzetközileg is egyedülállóan gazdag állomány épület ki, a hallgatók és fiatal oktatók pedig nagy elismerést vívtak ki praktikus és gyakorlatias ismereteikkel.” – rögzíti az Egyetemi gyűjtemények című tabló.
Professzori portrék
Jogtudósok és bölcsészprofesszorok című tablót összesen 8 tudós portréja gazdagítja. „Az egyetem indulásakor a Jog- és Államtudományi Kar tizenkét tanárából öt a kolozsvári Jogakadémiáról került ki…” – olvasható a fotók alatt.
„… A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar első tanári karát tízen alkották…” – rögzíti az egyetemtörténet.
„A kolozsvári egyetem megalakulásakor – a német egyetemi modelltől eltérően – a bölcsészettudománytól elkülönülten létrejövő Matematika- és természettudományi Karon nyolc önálló tanszék alakult meg… A kolozsvári egyetem Orvosi Karának tizenegy tanszékén … indult meg az oktatás.” – emeli ki a Természettudósok és orvosprofesszorok című tabló.
Egyetemi városban
Egyetemi diákság című tabló rögzíti: „…Jelentős változás volt, hogy 1895-től nők is beiratkozhattak rendes hallgatóként az egyetemre…”
„… A kolozsvári egyetemi hallgatók tucatnyi különféle önképző vagy segélyegylet keretében szervezték a mindennapjaikat, az iskolán kívüli ismeretszerzést, a sportolást és a különféle szociális igényeiket is ezek igyekeztek biztosítani…” – olvasható a Diákélet című tablón.
A kolozsvári egyetem küldetése című záró tabló szerint a dékáni és rektori tisztséget is betöltő Schilling Lajos egyetemi tanár a diákoknak azt javasolta: „Ismerjétek meg egymást, alakuljatok egy társasággá katholikus és protestáns ifjak, magyarok, románok és szászok, s meg fogtok győződni, hogy mindnyájatoknak vannak erényei, a melyeket egymásban becsülhettek, esetleg egymástól eltanulhattok; tapasztalni fogjátok, hogy mindnyájatokban vannak hibák, a melyeket megismerve, le is vetkőzhettek! Ezen az úton bővülni fog és meggazdagszik lelki világotok s új alapokat tesztek le hazátok nagyságához!”
*
A kiállított tablók szövegét írta, képanyagát válogatta és összeállította: dr. Gausz Ildikó, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főkönyvtárosa és Vajda Tamás, az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója; a kivitelezést Szabó Pál Csaba, a Délvidék Ház Nonprofit Kft. vezetője végezte.
A kiállítás összegyűjtésének, a tablók grafikai tervezésének, a nyomtatásnak, valamint a szövegek román nyelvre fordításának költségét a Magyar Felsőoktatásai Levéltári Szövetség által a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványától elnyert 138/2015. (XII.16.) számú pályázat támogatása fedezte.
SZTEinfo
