A Tisza-parti városba érkező tudósok a biogáz biometán irányú felhasználását és a fermentációs maradék kezelését vizsgálják.

Közismert, hogy a szerves anyagok anearob lebomlásának és biológiai átalakításának eredményeként képződő, metánban gazdag biogáz több célra is alkalmazható. A biogáz felhasználásával hőenergiát állíthatunk elő, vagy gázmotorban elégetve abból elektromos áram és hő nyerhető. A biogáz alaposabb tisztítása után állíthatunk elő biometánt. A biometán gyakorlatilag minden tulajdonságában megegyezik a fosszilis földgázzal, tehát mindenütt felhasználható, ahol ma földgázt alkalmazunk. Világszerte és főleg az élenjáró EU-országokban terjed a felismerés, hogy a biogáz hasznosításának nem a leghatékonyabb módja az áramtermelés. A gázmotor hulladékhőjét ugyanis a téli hónapokat kivéve a legtöbb biogázüzem nem tudja hasznos munkára fordítani. A biometán formában történő hasznosítás mellett több fontos érv szól. Biometán esetén a biogáz energiatartalmának sokkal nagyobb hányada végez hasznos munkát, betáplálható a földgázhálózatba, ott egyszerűbben szállítható és átmenetileg tárolható, mint azt az árammal tehetjük az elektromos elosztóhálózat esetében. Végül a biometán energiahordozó közvetlenül felhasználható a közlekedésben bioüzemanyagként, ahogyan erre számos sikeres példát láthatunk világszerte.

A konferencia szervezői a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Biogáz Szövetség. A konferencia hivatalos nyelve: angol.

Tovább a konferencia honlapjára >>>