A szegedi Szabadegyetem május 8-i estjén Buzás Krisztina tartott előadást az immunválaszt kijátszó és aktiváló mikroorganizmusokról.
Buzás Krisztina a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának főmunkatársa, a mikrobiológia szakértője, külföldön rákkutatással is foglalkozott. Előadásának témája ezért a rákos daganatok különböző módon felhasznált mikrobák által történő gyógyítása volt.
A szakember először rövid ismertetőt adott arról, hogy mik is a mikrobák. Beszélt egyrészt a természetben mindenhol megtalálható baktériumokról, amelyek ugyan négymilliárd évesek, ám csupán csak 1674 óta tudunk létezésükről. Továbbá említést tett a velünk élő vírusokról, amelyek nem tekinthetők élőlényeknek, lévén genetikai információk, és csak a szervezetben képesek létezni. Az ember és a mikrobák folyamatosan alkalmazkodnak egymáshoz, amiben nagy szerepe van az immunrendszernek. Ezt követően definiálta a rákot, és egy rövid történeti áttekintéssel szemléltette, hogy ez a betegség bizony nem új, sőt már az ókorban is tudtak róla. Ezt bizonyítja az antik görög orvos, Hippokratész is, akitől az elnevezés származik. Az előadó néhány dia erejéig kitért arra, hogy mik azok a tényezők, amik nem, és mik azok, amik okozhatnak rákot. Előbbiek közé tartozik a húsevés, a kávé, a mobil és a védőoltás. Utóbbiak közé sorolható a sugárzás, a kémiai ágensek (dohányzás), a fertőzések, a genetikai mutáció. Ami a rákos sejtek kialakulását illeti, sok olyan biológiai tényező játszik közre, amelyet nem tudunk megkerülni. Viszont helyes életmóddal és odafigyeléssel sok olyan hatás elkerülhető, amely gyorsítja a folyamatot.
Az előadás következő pontjában a daganatkeltő vírusokról és daganatkeltő baktériumokról hallhattunk. Az osztályozás és a hozzájuk kapcsolódó tévhitek eloszlatása után a Janus-arcú immunitásra terelődött a szó: miért van az, hogy a szervezet látszólag nem védekezik a rákos sejtek ellen. Buzás Krisztina több ábra segítségével mutatott rá, hogy a szervezet igenis védekezik, és sok esetben visszafejlődésre készteti a daganatot az ölő sejtjeivel. Sajnos azonban a betegség nagyon gyorsan adaptálódik, és kijátssza ezt a védelmet. Innen jött az a felismerés, hogy gyógyító mikrobákra van szükség. Amennyiben a vírusok vagy baktériumok átalakíthatóak, úgy a károsnak hitt tulajdonságaik (gyorsan szaporodnak, alacsony az immonogenitásuk, könnyen alkalmazkodnak) az emberiség javára fordíthatóak. Jó példa erre a fekete himlő elleni vakcina vírusán végzett kísérlet, amely ugyan még kutatás alatt áll, de kisebb-nagyobb sikereket tudtak elkönyvelni. Egy másik példa Coley doktor felfedezése, aki rájött, hogy az orbáncot kiállott betegeknél bizonyos esetekben visszafejlődött a rák. Az orbáncos (Streptococcus) kezelés azonban nem mindig bizonyult sikeresnek, emellett a sugárterápia térnyerése is beárnyékolta.
Az előadás végén Buzás Krisztina szót ejtett a gyógyító mikrobák gyakorlati alkalmazásáról, amely ugyan még kezdeti fázisban van, és csupán csak egereken tudtak kísérletezni, ám az eredmények biztatóak.
Őszi Tamás