2020. október 22., csütörtök

Visy Csaba, az SZTE professzora az idei Polányi Mihály-díjas

Az elektromosságot vezető szerves polimerek tanulmányozásáért a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Kara professzora, Visy Csaba vehette át idén március 13-án a Polányi Mihály-díjat.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Visy_CsabaA Polányi Mihály (1891–1976) fiziko-kémikusról elnevezett díjat a MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1994 óta ítéli oda azoknak a kémikusoknak, akik Polányi Mihály kutatási hagyatékának a nyomán haladva jelentős eredményeket értek el a kémiai tudományok különböző területein. Az MTA Kémiai Osztálya és a Fizikai-kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság ünnepi ülésén, március. 13-án a díjazott 45 perces előadást tartott.


Visy Csaba és munkatársai kutatásának középpontjában az elektromosságot vezető szerves polimerek állnak – hangsúlyozza az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar közleménye. A polimerek kis alapegységek sokszoros ismétlődésével létrejött, nagyméretű molekulák, melyek leginkább a mindennapi életben számos helyen előforduló műanyagok fő alkotóelemeiként lehetnek ismerősek.
Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy elektromos szigetelő sajátságúak. Az elmúlt két-három évtizedben azonban egyre több olyan nagymolekulájú anyagot sikerült előállítani, melyek megfelelő körülmények között jól vezetik az elektromos áramot. A vezetés kulcsa e polimerekben a lánc szénatomjai közötti egyes és kettős kötések periodikus változása. A semleges polimerlánc még nem vezeti az elektromosságot, de ha elektronokat vonnak el belőle, azaz oxidálják a polimert, akkor a kialakult pozitív helyek – szaknyelven lyukak –, valamint a párosítatlanul maradt elektronok az elektromos tér hatására a lánc mentén könnyen elmozdulhatnak, így az anyag vezetővé válik. Ez az átalakítás egy polimerréteg esetén megfordíthatóan és sokszorosan megvalósítható, a polimer ki-be kapcsolható vezető és nem vezető – többnyire félvezető – állapota között.
A létrejövő filmszerű elektródokba egyéb anyagokat is be lehet építeni, például nanorészecske méretű fémeket, fémoxidokat vagy biológiailag aktív anyagokat. Így a kutatók olyan összetett anyagokhoz juthatnak, melyek egyesítik az elektród és a másik komponens előnyös tulajdonságait – ezáltal pedig új, széleskörűen alkalmazható alapanyagok keletkeznek.
Vezető szerves polimerek felhasználásával készülnek többek között a színváltó üvegek és a LED-es tévék is. Visy Csaba és kollégái az elmúlt évek alatt előállítottak többek között a víz oxigéntartalmának, illetve a vér húgysavszintjének mérésére alkalmas kompozit elektródokat, továbbá az UV- és a látható tartományban is érzékeny napelemek kifejlesztésére, valamint biotechnológiai célokra – például hidrogéntermelésre – alkalmas hibrideket is. További, fontos kutatási témáik közé tartozik a mágneses vagy termoelektromos hatású elektródok előállítása, mely utóbbi a geotermikus energia hasznosítására is szolgálhat.

 

A szegedi Elektrokémiai Kutatócsoport számos külföldi intézménnyel működik együtt; ezek közül a legfontosabb a texasi Arlington Egyetem, a Párizsi és a Saint-Étienne-i Egyetem, valamint a finnországi Turkui Egyetem. Ez utóbbi, több évtizedes finnországi kapcsolat hozadékaként 2010 óta Visy Csaba Finnország tiszteletbeli konzulja a régióban.

 

Visy professzor sokrétű oktató-, kutató- és oktatásszervező munkáját több elismeréssel (többek között a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje odaítélésével) díjazták. Tanítványai rendre kiválóan szerepelnek a tudományos diákköri versenyeken, melyért tavaly novemberben az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyéremmel tüntette ki.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés