A felsőoktatási intézmények közötti egyre kiélezettebb versengésben, a globalizálódó piacon a Szegedi Tudományegyetemnek egyre inkább a nemzetközi porondon kell bizonyítani versenyképességét – hangzott el az elmúlt években számos alkalommal. Az egyetem vezetésének meggyőződése szerint a jövő útja egyértelműen a nemzetközi színvonalat elérő oktató- és kutatómunka, éppen ezért ennek megvalósítására összpontosítja erejét az SZTE.

Minden nemzetközi listán a legjobbak között az SZTE

A világ egyetemeinek 2003 óta összeállított, nagy presztízsű sanghaji ranglistáján (Academic Ranking of World Universities; Jiao Tong University) – mely ezernél is több, vezető intézményt vet össze – az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett csak és kizárólag a Szegedi Tudományegyetem szerepel folyamatosan a legjobb ötszázban. Itt az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát értékelik. Az ELTE jelenleg a 301-400., az SZTE a 401-500. helyen áll.

A Leideni Egyetem – mely az Európai Kutatóegyetemek Ligájának (Leauge of European Research Universities, LERU) megalapítója – a Centre for Science and Technology Studies (CWTS) kutatóközpontja révén egy bibliometrikus mutatókra épülő rangsort készít 2007-től Az oktatók kutatói tevékenységét, idézettségét és publikációinak számát veszik alapjául. Világviszonylatban azokra a felsőoktatási intézményekre fókuszálnak, amelyek több mint 700 Web of Science indexelt publikációval rendelkeznek éves szinten. Listájukon egyetlen magyarországi egyetemként az SZTE kapott helyet, most a 469. pozícióban tartják számon a Tisza-parti universitast.

Az internetes láthatóságot analizáló úgynevezett Webometrics-listán is a legjobb ötszáz közé került a Szegedi Tudományegyetem – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, illetve az ELTE-vel együtt. 2004 óta vizsgálja a Spanyol Nemzeti Kutatótanács (Consejo Superior de Investigaciones Cientificas – CSIC) Cybermetrics Lab intézete a weboldallal rendelkező több mint 20 ezer felsőoktatási intézményt, kutatóintézetet: a BME jelenleg a 301., az ELTE a 389., az SZTE pedig a 493. pozíciót foglalja el a világon ebben a tekintetben

A világ legkiválóbb 501-550 egyeteme közé helyezte az SZTE-t a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég friss rangsorában (QS World University Rankings), ahol a szegedi a legjobb magyarországi egyetem. Több képzési terület teljesítményét vizsgálják 2004-től kezdve: fontos szempont a friss diplomásoknak a munkaerőpiacon való érvényesülése, valamint a munkaadók véleménye a vizsgált egyetemeken folyó munkáról. Hangsúlyosan számításba veszik még a tudományos művek hivatkozási számát, a magyar és a külföldi hallgatóknak az oktatók számához viszonyított arányát: az SZTE tehát 501-550., míg az ELTE 551-600. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara, illetve természettudományos képzési területe a még előkelőbb 333. helyezést vívta ki magának a QS-rangsorban.

Az University of Indonesia megismételte az úgynevezett „UI Green Metric Ranking of World Universities 2011-es felmérést, azaz a világ egyetemeinek zöld mérőszámokon alapuló UI rangsorát. A kérdőívet 42 ország 178 egyeteme töltötte ki. 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem tovább javította előkelő helyezését: míg 2010-ben a 95 kitöltő közül 54. helyen zárt, 2011-ben a 178 kitöltő közül lett 67. A listán szereplő 70 európai egyetem közül az SZTE a 21. helyet érte el. Míg 2010-ben a felmérésben részvevő európai egyetemek 52%-a megelőzte az SZTE-t, 2011-ben a résztvevők csupán 29%-a. Az SZTE tehát tovább erősítette a „Közép-Európa legzöldebb egyeteme” státusát. 2011-ben az SZTE-n kívül további három magyar egyetem is részt vett a felmérésben. A magyar egyetemek rangsorában az SZTE kapta a legelőkelőbb helyezést.

A hazai toplistákon az SZTE a legjobb vidéki képzőhely

Az ősszel nyilvánosságra hozott, immár hagyományosnak számító hazai felmérések mindegyikében remekül szerepelt az SZTE, mely tartja helyét a közvetlen élmezőnyben. A Heti Válasz hetilap és a CEMI (Central European Management Intelligence) összeállítása különböző, az oktatás színvonalát, valamint a diákok preferenciáit tükröző, nyilvánosan elérhető statisztikai adatok (diák-tanár arány, oktatói összetétel, OTDK-eredmények, jelentkezési preferencia) alapján készült. Kiemelt szerepet kap benne emellett az egyes felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci megítélése is, amit a potenciális foglalkoztatók és a munkaerő-közvetítő cégek véleménye reprezentál. Az orvosi területen a négy nagy magyarországi képzőhely összevetésében kiderült, hogy az SZTE-n (az Általános Orvostudományi Karon) a legkedvezőbb a diák-tanár arány, azaz az egész országban itt a legszemélyesebb a képzés! Az informatikai szakok rangsorában 19 képzőhelyet hasonlítottak össze, s az SZTE (annak Természettudományi és Informatikai Kara) az előkelő második helyet szerezte meg s Műegyetem mögött, s 95 százalékos értékkel itt a legmagasabb a tudományos fokozattal bíró oktatók aránya. A jogi karok rangsorában (8 intézményt vizsgálva) az ELTE-től és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől alig lemaradva a képzeletbeli dobó harmadik helyére került országos viszonylatban az SZTE (Állam- és Jogtudományi Kara).

Az egyik legteljesebb és legelismertebb magyarországi felmérés (mely a HVG Diploma 2013 különszámában olvasható) olyan statisztikai adatok alapján készült, melyek a minőséget helyezik előtérbe, így az alapvető szempontok között a minősített oktatók száma és aránya, valamint a hallgatók jelentkezési és pontszámadatai, illetve középiskolai tanulmányi versenyeredményei szerepeltek. A HVG-kiadvány képzési területenként és szakonként rangsorolja az intézményeket az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján, de közzéteszi a hazai egyetemek és főiskolák karainak abszolút rangsorát is.

Az – először hibásan megjelent, később korrigált – egyetemi rangsorban az SZTE az ELTE mögött a második helyen áll az oktatói és a hallgatói minőséget tekintve, legjobb vidéki képzőhelyként. Az országos összesített kari listán – melyet évek óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar vezet – negyedik helyezést szerezte meg az SZTE Általános Orvostudományi Kar, de jónak nevezhető az SZTE Bölcsészettudományi Kar tizenkettedik, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar huszonharmadik, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar harmincegyedik, illetve az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar negyvenkettedik pozíciója is e viszonylatban. Mindemellett az SZTE rengeteg képzése ért el dobogós helyezést a különböző szakok ranglistáján.

Mire jók a rangsorok?

A számszerűsíthető teljesítmények iránti növekvő érdeklődéssel, valamint a döntéshozatali mechanizmusok és a média szerepének megváltozásával magyarázható a felsőoktatási rangsorok népszerűsége és számának növekedése.

Mire jók az egyetemi rangsorok? Erről vitáztak a minap a felsőoktatási intézmények képviselői. „A tovább csökkenő állami finanszírozás miatt elképzelhetetlenné válik az, hogy magyar intézmény a világ élmezőnyeibe tartozó iskolák közé kerüljön, itthon pedig egyre nehezebb lesz hiteles rangsort összeállítani” – tudósít a megbeszélésről az index.hu.

– A felsőoktatás a legjobban teljesítő gazdasági ágazat, elég megnézni azt, hogy mekkora finanszírozás mellett milyen teljesítményre képes – fogalmazott Mezey Barna, az ELTE rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A http://index.hu/belfold/2012/12/05/egyetemi_rangsorok/ cím alatt elérhető cikkből kiderül: „több magyar egyetem is a 400. hely körül kering már évek óta, miközben világszerte több, mint 22000 felsőoktatási intézményt tartanak nyilván.”

Problémásnak tartják a szakemberek például a méretet, mert minél nagyobb egy intézmény, annál könnyebben tud az előkelő helyhez szükséges eredményeket felmutatni. A siker mércéje nem a rangsorokban rejlik, hanem a tényleges teljesítményben – állapították meg.

– Alapvető módszertani hibák vannak a magyarországi mérésekben – hangsúlyozta a BKF rektora. Vass László szerint olyan értékelési rendszer kéne, ami tényleg képes felfelé húzni az egyetemeket.

A minőség mérése a cél

– A Magyar Tudományos Akadémia irányításával készült toplisták növelnék a rangsorok hitelességét és biztosítanák a megfelelő szaktudást és pártatlanságot is – véli Varró András. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese egyetért Páles Zsolt debreceni rektorhelyettes véleményével. Pillanatnyilag ugyanis kaotikus adatbázisokkal és az intézmények számára sokszor elfogadhatatlan fókuszpontokkal dolgoznak a toplistákat népszerűsítő újságok. Ráadásul nem egységes és nem is mindig nyilvános módszertannal dolgoznak. A konferencián is felszólaló Varró professzor az SZTE Médiacentrumnak elmondta: a rangsorok befolyásolhatják például az intézmények állami finanszírozásának mértékét.

– A legrangosabb magyar egyetemeknél elválaszthatatlan a két fő feladat: az oktatás és a tudományos kutatás, noha ez utóbbi néhány hazai rangsorban nagyon alulértékelődik. Egyébként az intézmények önmaguk népszerűsítésében is támaszkodnak a rangsorokra, az azokon elfoglalt helyezésükre. Így aztán azok hatását nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Az egyetemek számára is hasznos, mert hiányukban az intézmények objektív megítélése csaknem lehetetlenné válna – hangsúlyozza szegedi rektorhelyettes. Véleménye szerint a diákságot, és a továbbtanulásukat finanszírozó szülőket – különösen külföldön – az intézményválasztásban befolyásolja a rangsor. – Bonyolult ez a rendszer – ismeri el –, de a toplistáknál nincs jobb módszer a minőség középpontba állítására.

Az MRK álláspontja

Milyen eredménnyel küzdenek meg a felsőoktatási intézmények azokért a hallgatókért, akik egyszerre több intézménybe nyertek felvételt és ezek közül választottak? E szempontot 2004-ben állította középpontba négy amerikai közgazdász tanulmánya. Az ilyen toplisták számának növekedésével kulcskérdéssé vált a hitelesség és módszertani megbízhatóság. Ez pedig a rangsorok folyamatos felülvizsgálatára, pontosítására ösztönöz. A legismertebb nemzeti és nemzetközi rangsorokat áttekinti a Magyar Rektori Konferencia legutóbbi állásfoglalása.

A felsőoktatási toplistákról az MRK állásfoglalása itt olvasható.

SZTEinfo