Felsőoktatás és tehetséggondozás az új évezredben címmel rendeztek konferenciát a Tanulmányi és Információs Központban, mely egyben a „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen” című TÁMOP-projekt lezárását is jelentette.

Bronztól az aranyig

A most elindított kiválósági lista az SZTE legkiválóbb hallgatóinak kitüntetését és jutalmazását szolgálja, valamint kedvezményrendszere révén ösztönzi az egyetemistákat jobb tanulmányi eredményeik elérésére, tehetségük fejlesztésére – mutatta be a honlapot Badó Attila jogászprofesszor, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke, az SZTE Tehetségpont vezetője. Ismertetőjében elmondta, három különálló kiválósági listát hoznak létre a különböző eredmények összemérhetetlensége miatt: az egyik az alap- és mesterképzésben, valamint osztatlan képzésben résztvevők, a másik a sportolók és művészek, a harmadik a doktoranduszképzésben résztvevők számára lesz nyitott. A hallgatói teljesítmények függvényében bronz-, ezüst- és aranykategóriájú tagok alkotják majd a legkiválóbb tehetségek táborát. Az SZTE Tehetségpont a végzés után is figyelemmel kíséri tagjait, „Akikre büszkék vagyunk” cím alatt őket mint a tehetséggondozó munka „beérett gyümölcseit” gyűjti egybe.

Az egyes szintekhez megfelelő kedvezmények is társulnak, az ingyenes színház-, sport-, sőt JATE Klub-bérletektől (aranyfokozatúaknak!) a Tehetségpont-könyvtáron át az olyan szolgáltatásokig, mint a mentorálás vagy a tanácsadás. A listára felkerülni az újonnan elindított www.sztehetseg.hu oldalon történő regisztrációval lehet, a fokozatokra való pályázás pedig félévenként történik majd.

Mindennapi kenyér

„Kutatóegyetem elképzelhetetlen tehetséggondozás nélkül, mint ahogy tehetséges hallgatók nélkül is. A kutatóegyetem vonzza a tehetséges hallgatókat, és mindennapi kenyere az, hogy kiváló egyetemistákkal működik” – hangsúlyozta Szabó Gábor rektor. „Fontosnak tartom azt is, hogy a tanulmányi eredmények mellett ez a tehetséggondozó program azokat a hallgatókat is megcélozza, akik sportban vagy művészetben tehetségesek” – tette hozzá.

A tudományos tanácskozás megnyitóján Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke úgy fogalmazott, igazi hungarikum a tudományos diákköri mozgalom. Azt is elmondta, a diákkörök, valamint szakkollégiumok szerepe hangsúlyos helyet kapott az új felsőoktatási törvény tervezetében is. A Bologna-folyamat a várakozásokkal ellentétben nem törte meg az OTDK-k lendületét, idén a XXX. OTDK-n a 3 ezer nevezett dolgozat 42 százalékát az alapképzéses hallgatók munkái tették ki. Szeged több mint 500 dolgozatával, 151 minősített (1-3.) helyezésével és 4 aranyérmével a dobogós egyetemek között volt idén is.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes beszédében úgy fogalmazott, a tanítványok iránti és melletti alázat nélkül nem lehet tudományt művelni, jövő nemzedéket nevelni és tehetségeket találni.

Háború a tehetségekért

Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke előadásában kiemelte, a tehetség olyan, mint egy imamalom: ha nem forgatjuk, nem forog, ha viszont forgatjuk, nem egészen úgy forog, ahogy mi szeretnénk. A tehetségekért világszerte nagy háború folyik, a tehetséggondozásban pedig Magyarország példát mutat Európában. Jelenleg 600 tehetségpont, 50 tehetségsegítő tanács, és 25 ezer tehetséges fiatal alkotja az országos hálózatot. A hálózatkutatás neves szakembere hangsúlyozta, az a cél, hogy egy világméretű tehetséggondozó hálózat jöjjön létre, amely képes az országok tehetségkapacitásának megsokszorozására.

A konferencián Duncan McCallum, a Cambridge-i Egyetem akadémiai titkárhelyettese a tehetséggondozás cambridge-i modelljét ismertette. Duncan McCallumtól többek közt megtudhatták a résztvevők, hogy a tehetséggondozás Cambridge-ben már a felvételinél elkezdődik, az évente 16 ezer új felvételizőt fogadó egyetem elsődleges célja a kiválasztás, nem pedig a toborzás – 3 ezren nyerhetnek felvételt. A tehetséggondozás alapkövei a kollégiumok, melyek minden hallgató számára egy témavezetőt, egy supervisort és egy tutort jelölnek ki segítségül. Az első az egyetemista tanulmányi előmenetelét követi nyomon, a második a képességek fejlesztésében segítik, a tutor pedig személyes mentorként segíti a hallgatót a nem tanulmányi kérdésekben (lelkisegély, adminisztráció, pénzügyek).

Sófi József, az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány létrehozója, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagja a civil szervezeteknek az egyetemi tehetséggondozásbeli lehetséges szerepéről beszélt. Most tízéves alapítványa révén ezen a területen már komoly tapasztalatokkal rendelkezik, melyeket úgy összegzett: mindenekelőtt a tehetséggondozás iránti elhivatottság, elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy valós segítséget lehessen nyújtani a hallgatóknak. Egy civil szervezetnek alapvetően fontos a magáncégekkel, kulturális intézményekkel és más civil szerveződésekkel való kapcsolata. Sófi József alapítványát fokozatosan beintegrálja az SZTE Tehetségpontba. Az egyetemi szervezet pont- és kedvezményrendszerének kidolgozásában jelentős részt vállalt, az alapítványa által kivívott előnyöket az SZTE Tehetségpont tagjainak is elérhetővé tette.

„Szolgáltató” egyetem

Görög Márta, a Tehetséggondozó Tanács titkár, TÁMOP 4.1.1-projektmenedzser, az SZTE Alma Mater vezetője elmondta, a tehetséggondozási alprojekt célja a felsőoktatási intézményekben a XXI. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások kiépítése volt. A „szolgáltató” egyetem öt területét fejlesztették. A vezető információs rendszer keretében informatikai adatszolgáltatás-fejlesztést végeztek, a létrejött adatbázisok segítségével az egyetemi vezetők az universitas képzési és szolgáltatási keresztmetszetéről kaphatnak képet. A diplomás pályakövetési rendszert, melynek keretében már korábban is figyelték a Szegeden végző, illetve végzett hallgatókat, most egy hallgatói motivációs vizsgálattal egészítettek ki. Az Alumni- szolgáltatásokat nemcsak az öregdiákokra, hanem az egyetemen dolgozó valamennyi oktatóra is kiterjesztették. A tehetséggondozás területén a tdk, szakkollégiumok és a doktori iskola mint hagyományos területek mellett a pályázatok, ösztöndíjak kezelésével foglalkoztak, képzéseket, tréningeket szerveztek a hallgatóknak. 43-an vettek részt tutori programban, valamint létrehozták a Tehetségpont-könyvtárat és a Tehetségpont-kabinetet. Utolsó területként a karrierszolgáltatások támogatását vállalták, mely során a tudatos álláskeresés fontosságát hangsúlyozták. Ezt sok más mellett pályatervezési és készségfejlesztő tréningekkel, tanfolyamokkal és online tanácsadással is igyekeztek segíteni.

A konferencia keretében a Pro Talentis Universitatis Alapítvány két díjat osztott ki azoknak, akik sokat tettek az egyetemi tehetségek támogatásáért. Pro Talentis díjat vehetett át Kanyári József, a Márton Áron Szakkollégium vezetője, valamint Vécsei László az Általános Orvostudományi Kar dékánja, a Neurológiai Klinika vezetője.

Arany Mihály