Egy 65 éves disztingvált őszes úr negyven évnyi könyvtárosi és kutatói pálya után műveltséget támogató tartalmakat kezdett készíteni a világ legnagyobb trash folyamába, a TikTokra. A különféle influencerségeknek nincs az a raszputyinja, aki sikert jósolt volna ennek a projektnek. Dr. Varga András azonban, miután 2010 és 2018 között kiadta a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár régi könyv állományának háromkötetes katalógusát és a könyvtár ritkaságainak albumát, a Covid alatt kíváncsi lett, a TikTok népe mit szól a Misztótfalusi Kis Miklós-féle első fennmaradt magyar szakácskönyvhöz. Évtizedekig foglalkozott nyomdászattörténettel, ismerte a könyvek vizuális hatását, hát kipróbálta, a Gutenberg-világról lehet-e beszélni 30 másodperces videókban. Elvégre, mint megtudjuk egyik projektjéből, az 1 méter magas és 75 kilogramm súlyú Codex Gigas lapjait is 20 évbe telt volna teleírni egy szerzetesnek, ha rossz nyelvek szerint az ördög nem segít, hogy egyetlen éjszaka alatt végezzen. Ördög helyett Varga András kiváló tempójú helyzethumort használt, vizuális és zenei ötleteket, és nemkülönben azt a meglepetést, amit a TikTok temérdek cicás és ugrálós videója közepette a művelődéstörténeti témák megjelenése keltett.

Varga András @andrasvargaofficial projektje eddig 316 ezer követőt és 5,4 millió lájkot gyűjtött, egyes videói pedig meghaladták a 30 milliónyi megtekintést, vagyis posztjai már a nemzetközi TikTokon is terjednek. Összehasonlításul, 2022-ben az 50. helyezett magyar tiktokernek 337 ezer követője volt, Varga András 316 ezerrel a 77-ik helyen állt, amivel a magyar viszonyok között már influenszernek számít. Annyiban különbözik a többiektől, hogy a megtermelt figyelmet nem használta fel reklámra, csakis eredeti műveltségterjesztő projektjére. És, mint tudni, nem is a pénzért csinálja.

Dr. Varga András. Fotó: Sahin-Tóth István

Varga András olyannak látja a TikTok platformot, amilyen: egy korosztály ellentmondásos, de spontán önkifejezési helyének. – A Covid idején kezdtem, és a TikTok is kínai eredetű: a professzionális konteóhívők ebből már súlyos következtetéseket tudnak levonni – mondja bizonyos malíciával.

– Amikor először találkoztam a TikTokkal, a közönsége éppen a Musical.ly applikációból tért át rá; ennek a lip sync, a szájszinkronizálás volt a specialitása, vagyis az, hogy a legfiatalabb korosztály zenére tátogott, másnak a hangján kreált vicces helyzeteket. A fiatalabbak azért hagyták el az addig megszokott platformokat, mert ciki lett, hogy az osztályfőnöktől a nagymamáig mindenki megjelenhetett a Facebookon. Rousseau a 18. században még azt mondta, hogy a természetbe kell kivonulni, ma már a fiatalság egyik platformról a másikba vonul át. Megtalálták maguknak a TikTokot. Ez az app azt hirdette, hogy a TikTok az a hely, ahol nem kell jól viselkedni. Az egész arról szólt, hogy spontánul, gondolkodás nélkül kell posztolni, mert „az élet gyors és minden másodperc számít”. Ez még rendben is lett volna, jól esik hülyéskedni a kamerával annyi tanulás után. Csakhogy itt már tényleg nem volt kontroll, és ennek a veszélyét nem érzik a tizenévesek. Közösségi médiának hívják, de semmi nem tett nagyobb kárt a közösségeknek, mint ez. A TikTok problémásabb, mint a Facebook, mert sürget, elveszi az időt, és ez a sikerének titka is egyben; nincs visszacsatolás, pillanatok alatt lehet tartalmakat pörgetni. Annyira erős szétcsúszást eredményezhet a tizenévesek körében, hogy maga a TikTok vezette be a funkciót, amely bizonyos idejű használat után kikapcsolja az appot; már persze, ha egyáltalán beállítják.

A TikTok Varga András szerint „igazi állatkert”, ahol a ketrecek egy részének nyitva az ajtaja, és időnként a közönség ki-be jár rajta. Az általa készített tartalom sikere is az lehet, mondja, hogy a nagy trash folyamban üdítőleg hathatott, hogy nem mindenki bolond. Reveláció volt, hogy megjelent egy olvasást, könyvet, irodalmat népszerűsítő ember. – Vannak más 60-70 éves tiktokerek is, de ők fiatalnak akarnak mutatkozni, ami néha humoros, de egy idő után unalmas. Nekem elég, ha idős vagyok – mondja Varga András.

Ez annyira fura lehetett, hogy még a trash fogyasztó nézők is rászoktak videóira.
– Az én látogatóim között is vannak, akik nem tartoznak a szellemtörténet óriásai közé, de szívesen fogadták a különleges tartalmat. Már az első visszajelzések hálásak voltak és azóta is biztatnak. Persze, nem lehet folyamatosan kultúrát nyújtani a TikTokon, mert beleunnak, ezért vegyítem a vidám, szellemes tartalommal.

Egyáltalán, hogyan kerül a Gutenberg-világ kutatója, számos könyv és tanulmány szerzője a digitális bennszülöttek közé a 30 másodperces videók Lilliputjába?
– A korosztályommal ellentétben nekem nem volt szükségem arra, hogy a Gutenberg-környezetből átképezzem magam és digitális paradigmaváltást tanuljak. Az egyetemi könyvtártól ugyanis nem volt messze Kalmár László professzor kibernetikai laborja, és ő már az 1970-es években kezdeményezte, hogy a könyvtár adatbázisait használjuk fel digitális projektekben. Dr. Kokas Károlynak, a Klebelsberg Könyvtár informatikai igazgatóhelyettesének sokat köszönhetek e tekintetben, mivel neki bölcsész létére is volt affinitása az informatika iránt, és munkatársait is bevonta. Informatikával magyar könyvtárak közül valószínűleg mi kezdtünk el először foglalkozni. Ezért már az 1980-as évektől használom a számítógépet, és elmondhatom, nincs az az előny, amivel egy mai digitális bennszülött rendelkezne velem szemben. Pedig, mára a zsebünkben hordott mobilnak ezerszer nagyobb a teljesítménye, mint a fedélzeti számítógépnek, amivel az Apolló 11 leszállt a Holdra. Arról nem is beszélve, hogy 1968-ban, amikor Presser Gábor megírta a Gyöngyhajú lány zenéjét, a fél karját odaadta volna azért, ahogyan egy mai mobil szintetizátorként használható.

Dr. Varga András. Fotó: Sahin-Tóth István

Milyen a hatásos TikTok-videó? Varga András 10-ből egy videóját tartja arra érdemesnek, hogy posztolja, a többit a maga szórakoztatására készíti el. 30 másodpercnél hosszabb videókat nem is készít, mivel szerinte a TikTokon még a koncentrálásra elszánt felhasználó tűréshatára sincs 30 másodperc fölött. Vannak receptjei, ahogyan a filmkészítők is tudják, hányadik percben kell elsírnia magát a főszereplőnek, ahhoz, hogy hatása legyen.

– Először is jó ötlet kell, és nem szabad a TikTok-műfaj korlátjaiból kitörni, például nem szabad didaktikusnak lenni, mert a gyerekek abban a pillanatban észreveszik, és otthagyják. A tekintélyelvűség ugyancsak látogatóriasztó. A videó elején kell egy felütés, amibe beleakad a tekintet, különben már tovább is tekerik; ezután jöhet az igazi tartalom, de nagyon tömören, és tartalmaznia kell legalább egy szójátékot. A mozgást megtámogató jó zene is fontos, ezzel még a cicás videók is elviselhetőbbek. A végén pedig le kell zárni, hogy azt érezze a néző, hogy ez a karakter mondott valami elgondolkodtatót is. Emlékszem, Nyíri Antal kiváló nyelvészprofesszorom egyetemi hallgató koromban másfél órás előadást tartott az asztal szó eredetéről. Hát ennek tökéletes ellentéte egy TikTok videó.

Aki egyszerűnek találja a 30 másodperces műfajt, próbálja ki! Az Országos Széchényi Könyvtárnál megpróbálták követni Varga András receptjét, de mindössze 1300 követőig jutottak.

Varga András művelődéstörténeti ötletekre építi fel videói többségét, ahogyan egykor egyetemi tananyagát is szerette meglepő ismeretek köré csoportosítani. Ilyen ötlet például Kosztolányi Dezső Nyár, nyár, nyár című verse, amelyet a kölcsönös ugratások közepette azzal az instanciával küldött el barátjának, Karinthy Frigyesnek, hogy a művet minden irányból olvassa el. A sorok kezdőbetűinek egybeolvasása azonban ezen a helyen illetlennek számító üzenetet eredményezett.

Videó készült az 1631-es „Bűnösök Bibliájáról” is, amelyből mindössze 9 példány maradt fenn, mert példányainak nagy részét megsemmisítették; egy sajtóhiba miatt ugyanis a Ne paráználkodj! parancsolatból kimaradt a tiltó szócska. Az ilyen könnyű poénok sem annyira könnyűek azonban a TikTokon, a látogatók egy részének ugyanis előbb el kell magyarázni a parázna szó jelentését, jegyzi meg a szerző.

Varga Andráson kívül a Petőfi-emlékévben nemigen hozta fel még más, hogy Petőfi Sándornak éppen koltói mézeshetei helyszínén lett szeretője egy helybéli cigánylány (még házassága előtt). Sokáig lebegett a legenda arról, hogy született-e gyerek is a kalandból, Jókai Mór úgy tudta, hogy az utód megszületett, de meg is halt csecsemőkorában. A történetet Jókai 30 évvel később vette elő, és elmesélte, hogy találkozott egy cigányasszonnyal, aki azzal kéregetett Aradon, hogy ő egykor „a Petőfié volt”. A rendőrök tisztelegtek neki az utcán.

Érdekes történet a Petőfi-imitátorról szóló 30 másodperc is: a szabadságharc után számos imposztor lépett fel Petőfiként, de alighanem egyiknek sem volt annyira elütő fizimiskája, mint a Sarlay nevű takácsnak, aki a vékony, fekete hajú Petőfihez képest köpcös volt és hirtelenszőke. Ha belegondolunk, mondja Varga András, Facebook és tévé hiányában honnan is tudhatta volna valaki Győrben, hogyan nézett ki Petőfi.

Megkérdeztük, milyen vizuális projektet fontolgat újabban: – Találtam egy videót, ami arról szól, hogy egy üzbég női kórus mellett a próbára elvitt gyerek a háttérben annyira értően hallgatja a zenét, hogy maga is vezényelni kezd. Ezt összevágtam egy egészen másfajta zenével, és az lett a címe, hogy „Amikor a dj berakja a számodat”. Elég sokat gondolkodtam, melyik is az a szám, amelyiknek a ritmusa illik a kislány mozdulataihoz. Lemértem a vezénylést, hány bpm-es, és rájöttem, hogy ez éppen az az ütem, amelyben a Queen játszotta a We Will Rock You-t.

Varga András videós rövidprojektjei megtekinthetők a https://www.tiktok.com/@andrasvargaofficial fiókban.

Panek Sándor

Borítókép: Dr. Varga András. Fotó: Sahin-Tóth István