A magyar tudományos élet egyik legmagasabb rangú kitüntetését, a Bolyai-díjat Karikó Katalin kutatóbiológus kapta – jelentették be 2021. október 1-jén. Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa, a BioNTech cég alelnöke a „tudományos pályafutása során elért eredményeiért” nyerte el a magyar Nobel-díjnak is nevezett kitüntetést.

GÁLAMŰSOR AZ AKADÉMIÁN

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartották 2021. december 17-én este a Bolyai-díj átadó ünnepségét. A ceremónián részt vett a köztársasági elnök és a Bolyai Díj Alapítvány több vezetője, illetve megjelentek a korábbi években Bolyai-díjjal kitüntetett tudósok. Az ünnepséget az MTVA élőben közvetítette.

A kétévente átadott Bolyai-díjat 1998-ban Karsai Béla, Lantos Csaba, Dr. Somody Imre, Somody Imréné és Várkonyi Attila, valamint Alexander Brody alapította. A kitüntetést azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget.

A civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott alapítványi díjat azok a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyek kaphatják meg, akik nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményt érnek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

100 ezer euro pénzjutalommal jár a Bolyai-díj. Az elismerésről független, 14 tagú díjbizottság dönt. A testület tagjait a Magyar Tudományos Akadémia és az alapítók delegálják.

A díjátadón bemutatták az eddigi Bolyai-díjas kutatókról készült kisfilmet. A ceremóniához kötődő gálaműsorban Balázs János Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész közreműködött.

SZEGEDI JATE-S SZOKÁS

A hazai tudományos élet legjelentősebb tudományos elismerését gondozó Bolyai Díj Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora köszöntötte a díjazottat.

„Sikeres kutatás nagyon ritkán születik kitartás és kudarcok nélkül, de Karikó Kati – hadd szólítsam Katinak hiszen JATE-sok között ez így szokás, s egyetemista korunk óta ismerjük egymást – pályáját végig követve az a szó, hogy kitartás új értelmet nyer” – fogalmazott köszöntőjében Szabó Gábor. A szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE hallgatói életének bensőségességét és az ottani képzés világszínvonalát, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet jelentőségét is fölidézte Karikó Katalin pályájának fordulatait ismertetve.

1989-től Amerikában dolgozott Karikó Katalin. Elmondása szerint 24 pályázatát utasították el. Ennek ellenére meg volt győződve arról, hogy az mRNS technológia olyan betegségek gyógyítására lesz alkalmas, mint például a szívműködés zavarai vagy a stroke – emlékeztetett Szabó Gábor.

„A kutatások sikereihez a véletlenek is komolyan hozzájárulhatnak” – hangsúlyozta Szabó Gábor. Hogyan? E kérdésre is válaszolt a laudáló, aki szerint Karikó Katalin olyan személyiség, akinél jobb példaképet aligha tudnánk állítani a jövő kutatói számára.

(Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány kuratóriumi elnökének beszéde teljes terjedelmében itt elolvasható.)

A Bolyai-díj átadó ünnepségén rövid portréfilmben, Karikó Katalin korábban adott interjúi részleteivel idézték föl a kutató fordulatokban gazdag életpályáját. A kisújszállási iskolákban támadt föl érdeklődése a tudomány iránt. A szegedi – akkor József Attiláról elnevezett – tudományegyetemen biológussá lett és biokémikus doktori fokozatot szerzett, a Szegedi Biológiai Központban kutatóvá fejlődött tudós az itt megismert téma, az mRNS mellett kitartott az amerikai munkahelyein és a német BioNTech cégnél is. Mert – mint fogalmazott –: „kutató maradok mindörökké”!

ÁDER JÁNOS A TUDOMÁNYT ÉS A KUTATÓT MÉLTATTA

Az mRNS-technológiát kifejlesztő tudóst a Bolya-díj átadásakor Áder János köztársasági elnök méltatta.

„Egy tudós életében nagyon sok a kudarc, az elutasítás, a sikertelen pályázat, az elúszott ösztöndíj” – emlékeztetett laudációjában Áder János. Hozzátette: mindez hozzá tartozik a tudomány rögös útjához még akkor is, ha csak ritkán szerepel a sikeres önéletrajzokban.

Az államfő hangsúlyozta: Karikó Katalin a „hirtelen jött népszerűség közepette is” szerény maradt. Mostanra már azt is megtanulta, hogy mit jelent egy kutató életében a mélypont, de azt is tudja, hogy aki megszállottan ragaszkodik az igazához és hajtja a bizonyítás kényszere, annak előbb-utóbb igaza lesz.

„Mi, magyarok büszkék vagyunk honfitársunkra, és az mRNS technológia nem csak egy magyar tudós vesszőparipája, hanem az ország büszkesége. A tudományt nem a felismert problémák megoldása, hanem a fel nem ismert problémák felismerése viszi előre” – fogalmazott Áder János.

Immár Karikó Katalin nem csak egy híres magyar kutató, hanem egy világsztár, akinek nevét egy kisbolygó is viseli – emlékeztetett a legutóbbi „szenzációra”. A köztársasági elnök kiemelte: Karikó Katalinra kíváncsiak az emberek, számít a véleménye – munkásságával kiérdemelte a Bolyai-díjat.

(Áder János köztársasági elnök beszéde, a Bolyai-díj átadó ünnepség e részlete utólag is megtekinthető a hirado.hu honlapon.)

A NYERTES ÉS A TÁMOGATÓK KÖSZÖNETE

Nagy megtiszteltetésnek nevezte Karikó Katalin, hogy elnyerte a Bolyai-díjat, s immár a legkiválóbb magyar kutatók e csoportjához tartozik. Fölidézte: a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként indult a pályája 1978-ban. A tudomány fellegvárában, a Szegedi Biológiai Központban kezdett RNS-kutatással foglalkozni. Az MTA székházában tartott díjátadó ünnepségen végiggondolta kanyargós életútját, amely visszahozta ide, ahonnan elindult a kutatóként.

A világszerte népszerű tudós köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a magánéletében és tudományos pályáján. Köszönte a szüleinek, hogy mindig a szépre és a jóra tanították. Köszönte nővérének, hogy az iskolai tanulmányokban előtte járva magasra tette a mércét, aminek meg kellett felelnie neki is „a kis Karikóként". Köszönte tanárainak, mentorainak, tanulótársainak, hogy inspirálták és kitartásra buzdították. Külön köszönetet mondott a férjének, aki mindig fontosnak tartotta, hogy felesége az álmait megvalósíthassa, aki megértette, hogy „egy kutató gondolatai mindig máshol járnak", aki elfogadta, a laborbeli kísérlet elhúzódása miatt előfordulhat, hogy „zacskós levesporból” készül az ebéd. „Köszönet mindazoknak, akik ma is segítenek. Remélem, én is segíthetek majd másoknak”– hangsúlyozta.

Karikó Katalin kifejezte reményét, hogy – talán a példája nyomán is – egyre több fiatal, egyre több nő választja életcélul a tudományos kutatást.

Hagyomány, hogy a Bolya-díjasok emlékkönyvébe írnak pár sort a kitüntetettek. Legújabb díja, a Bolyai-szobrocska mellett Karikó Katalin írásban is megerősítette: „Köszönöm szépen az elismerést. Igyekszem a jövőbeni munkámmal is rászolgálni”, segíteni a fiatalokat a tudományos pályán.

(A Bolyai-díj Alapítvány sajtóközleménye itt olvasható.)

Interjúk, közös fotók zárták a Bolyai-díj átadó ceremóniát.

„Ha megnézzük az eddigi díjazottakat, nem beszélve a legfrissebb kitüntetettről, Karikó Katalinról, akkor minden bizonnyal már nem is kérdés, hogy miért döntött úgy a MOL, hogy hozzájárul a Bolyai-díjhoz. Rengeteg olyan program van, amelyben szerepet vállalunk: részesei vagyunk – többek között – tehetséggondozásnak, a gyermekgyógyításnak és a pedagógusok támogatásának” – sorolta a Bolyai Díj Alapítvány egyik fő támogatója, a MOL képviseletében a kommunikációs igazgató, Pantl Péter. Kiemelte: „A MOL mindig is fontosnak tartotta, hogy ilyen és ehhez hasonló, fontos ügyek mellé álljon. Nincs ez másként a Szegedi Tudományegyetemmel sem, amely egy az öt stratégiai partnerünk közül. Célunk ezálalt a jövőbe fektetni, azokba a fiatalokba, akik képesek lesznek az egyetemen szerzett tudást akár a MOL képviseletében továbbadni.”

Kérdésünkre válaszolva Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke elárulta: „A díjbizottság tagjait minden évben más-más személyek alkotják, a kuratórium elnöke nem befolyásolja ezt a munkát, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a korábbi Bolyai-díjasok esetében mindig meglepetést okozott a kitüntetett tudós személye. Az idén viszont minden tag számára egyértelmű volt, hogy Karikó Katalint javasolja a cím átvételére. A Szegedi Tudományegyetem számára Karikó Katalin személye a Bolyai-díjtól függetlenül is nagyon sokat jelent. Bízom benne, hogy azzal, hogy a kutató nemrégiben az egyetem professzora lett, a vele való együttműködés az egyetem számára újabb kivaló eredményeket hoz majd.”

SZTEinfo - Ú. I., P. T.

Fotók: Sahin-Tóth István, mediaklikk.hu

Korábban írtuk:

A Bolyai-díj pénzjutalmával a Covid-árvákat segíti Karikó Katalin

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával, díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.