Az Európai Unió csillagos és Magyarország nemzeti lobogója, továbbá a Szegedi Tudományegyetem címerével, illetve Szeged városának jelképeivel díszített zászlók alatt, az universitas szimbólumaival ékes viseletben vonult az SZTE rektora, rektorhelyettesei, dékánjai és professzori kara a 2018-2019. tanévet nyitó ünnepségre az egyetem Dugonics téri központi épületétől az Ady téri József Attila Tanulmányi és Információs Központba.

Képgaléria a tanévnyitóról.

Ez ugyanúgy hagyomány az SZTE életében, mint az, hogy az új tanév nyitányán – idén 2018. szeptember 1-jén reggel – csoportkép készült a rektori és dékáni vezetésről, a 12 kar professzorairól.

 

 

Bemutatkozott az SZTE új vezetése

Országos jelentőségű, mert a magyar felsőoktatási intézmények tanévnyitó ünnepsége lett a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának 2018. szeptember 1-jei rendezvénye. Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi nagytermében megjelenteket az universitas új rektora, Prof Dr. Rovó László köszöntötte. A díszasztalnál mellette ült Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, továbbá itt foglalt helyet a vendégek közül Dr. Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára; Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára; valamint Dr. Botka László, Szeged polgármestere.

 

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusának a 2018–2019. tanévet megnyitó ünnepségét megtisztelte jelenlétével – többek között – B. Nagy László és Szabó Sándor országgyűlési képviselő; Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi egyházmegye megyéspüspöke; Dr. Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Izrael tiszteletbeli konzulja; Nógrádi Zoltán, Mórahalom és Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere.

 

A TIK kongresszusi termének színpadán foglaltak helyet a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettesei; a karok dékánjai, valamint az EHÖK elnöke. Köszöntötték az SZTE prorektorait, főigazgatóit és igazgatóit; a Szenátus és a tanári testület jelenlévő tagjait; továbbá hazánk egyetemeinek itt megjelent rektorait és egy kancellár helyettest; a szegedi rendvédelmi szervek, a jogi és igazgatási partnerintézményeink jelenlévő vezetőit.

 

A tanévnyitó ünnepélyen megkülönböztetett figyelem irányult az SZTE új elsőéves hallgatóira. Nemcsak azért, mert őket külön tisztelettel köszöntöttek, hanem azért is, mert a szónokok rendre a gólyákhoz intézték szavaikat.

 

 

Intézményi hagyományok és fejlesztések

– A szegedi universitas 97. szegedi tanéve egyben az új rektori vezetés első tanéve – emlékeztett köszöntőjében Prof Dr. Rovó László. A Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta: az 1581 májusában Kolozsvárott született, majd 1921-ben Szegeden befogadott egyetem régi hagyományokat ápol, és hazánk egyik meghatározó felsőoktatási intézménye.

 

– Kiemelt szerepünket kizárólag úgy őrizhetjük meg, ha több évtizedes-évszázados tradícióinkra, elődeink tapasztalataira és iskolateremtő tevékenységére építve, de korunk új lehetőségeit és kihívásait követve fejlesztjük a Szegedi Tudományegyetemen folyó oktató-kutató és betegellátó tevékenységet. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a nemzeti identitás erősítésre és hagyományaink ápolására. Célunk az értékalapú nevelés és oktatás, hagyományainak ápolása és összekapcsolása a 21. századi innovatív gondolkodással – fogalmazott a rektor.

 

A sokszínűséget, a rendkívül magas színvonalú oktatói, kutatói tevékenységet és egészségügyi ellátást jelölte meg az SZTE fő jellemzőinek Prof. Dr. Rovó László. Kifejezte reményét, hogy az orvosképzés fejlesztése kiemelt szerepet kap országosan és Szegeden is a jövőben. Aláhúzta: minden karon végig kell vinni azt a szemléletváltást, ami a 21. századi modern egyetem struktúrájának a kialakításához alapvetően szükséges.

– Fontosnak tartom a nemzetközi tudományos pályázatok feltételeinek biztosítását és a már megítélt kormányzati támogatások összegyetemi összefogással megvalósuló kivitelezését – mondta a rektor. Beszédében kiemelte az SZTE Zeneművészeti Kart, az Állam- és Jogtudományi Kart, valamint az egészségtudományi képzéseket érintő fejlesztések megvalósítását.

 

A dél-alföldi régió meghatározó szervezete az SZTE, aktív szerepet vállal a térség társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében. – Szegeden a városi és az egyetemi élet szorosan összefonódik, nagy lehetőség előtt áll – hangsúlyozta a rektor, aki szerint az SZTE 111 országból érkező több mint 3500 külföldi hallgatója is hozzájárul a Szegedet jellemző nemzetközi és diákbarát hangulatothoz.

 

 

Köszönet és köszöntés a gólyáknak

Az elsőéves hallgatókat köszöntve Prof. Dr. Rovó László az oktató közösség nevében megköszönte, hogy azt a Szegedi Tudományegyetemet választották a jövendő életpályájukat meghatározó tudás elsajátítására, ahol 21 ezer egyetemi hallgató tanul, köztük 6188 gólya, akikhez külföldről további 1266 fiatal csatlakozik. A szegedi egyetem ismét növelte hallgatói számát. Arra is emlékeztetett, hogy a nemzetközi felmérések szerint az SZTE Magyarország legjobb vidéki egyeteme. – A fiatal tehetségek kibontakozását és az egyetemi éveket követő biztos elhelyezkedést, a kiváló oktatók és kutatók mellett, a modern oktatási terek, a színvonalas hallgatói szolgáltatások, tehetséggondozó programok is biztosítják – sorolta a rektor. Kitért arra is, hogy itt figyelembe veszik az ipari partnereink elvárásait, így az SZTE végzett hallgatói megfelelnek a munkaerőpiac elvárásainak és versenyelőnyre tesznek szert. Tény: az SZTE végzett hallgatóinak 95%-a 1 éven belül elhelyezkedik a munkaerő-piacon, 21%-uknak már a végzéskor van állása, 36%-uk azonnal talál munkát.

 

– A 2018-19-es tanév nemcsak az elsőéves hallgatóknak hoz sok újdonságot és kihívást, hanem az új rektori vezetésnek is – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László. – Önök azzal az elhatározással jöttek hozzánk továbbtanulni, hogy megszerezzék az alaptudást életpályájuk indításához, amely hosszú távon kizárólag egy egész életen keresztül tartó, folyamatos tanulással tartható fenn. Az egyetem vezetésének az a feladata, hogy új lendületet adjon az itteni munkának, építve az oktatókra és a karok összefogására, valamint a fenntartó szervezetek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttér támogatására céljaink megvalósításában.

 

Az SZTE új rektora kifejezte reményét, hogy az egyetem és Szeged városa a továbbiakban is egymás legjobb érdekeit és a már bevált hazai jó példákat is szem előtt tartva támogatja egymást a fejlődésben. Azt kívánta a gólyáknak, hogy az egyetem és a város adottságait a legjobb módon kihasználva folytassák sikeres tanulmányaikat és néhány év múlva, amikor átveszik a diplomájukat, az oktatók büszkén tekinthessenek volt tanítványaikra, mint olyan honfitársaikra, akik a jövőben a szegedi egyetemen megszerzett tudásukat Magyarország gyarapítására, fejlődésére fogják fordítani.

 

 

Különleges nyitány

Növelte az új tanév nyitányának különlegességét, hogy a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának vonószenekara – Kosztándi István hangversenymester vezetésével, Máté Beáta énekművész közreműködésével – a zeneszerző Tóth Péter, az SZTE ZMK dékánjának Lorca sanzonok című művéből mutatott be két zenei betétet.

 

A hazai felsőoktatási intézmények országos tanévnyitójának nevezte a szegedi ünnepélyt beszédében Dr. Horváth Zita. Az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kitért a vidéki egyetemek helyzetére, az itt kialakuló összetartó közösség előnyeire.

 

– Minden adottsága megvan a Szegedi Tudományegyemnek, hogy a legmagasabb színvonalú képzést adja. Jó helyet választottak a továbbtanulásra – fordult a gólyákhoz a helyettes államtitkár, aki szerint az egyetemen a szellemi élet elitjétől tanulhatnak. – Értelmiségiek lesznek, oklevelet kapnak. Ám e helyzet nemcsak privilégiumokkal, hanem kötelezettséggel is jár. Felelősséggel, hogy tudásuk legjavát adva dolgozzanak a jövőért.

 

„Kis ország vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak a műveletlenség luxusát” – idézte Kodály Zoltán szavait Dr. Horváth Zita, mikor a nyelvtanulásról, a külföldi tapasztalatszerzés utáni itthoni szolgálatról beszélt, mert szerinte az innováció az, amivel a legjobban szolgálható az ország fejlődése.

 

– Tanuljanak sokat! Érezzék jól magukat az egyetemen! Jó szerencsét! – sorolta jókívánságait a hallgatóknak a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. A leendő értelmiségiek figyelmébe ajánlotta Szent-Györgyi Albert mondatait: „Az agy gondolkodásra való. És nemcsak gondolkodni kell, hanem élvezni, látni a szellemi élet nagyszerűségét, örömét is. A tudományokat át kell élni!”

 

 

Az egyetemi városért

Hagyomány az is, hogy a város – Szeged – köszönti az universitas – a Szegedi Tudományegyetem – polgárait az új tanév kezdetén. Az is tradíció a Tisza-parti városban, hogy az SZTE és Szeged Megyei Jogú Város együttműködésében rejlő lehetőségeket és eredményeket kiemeli beszédében a polgármester. Dr. Botka László ismertette, hogy ebben a városban minden ötödik polgár diplomás, itt a legnagyobb az egyetemi hallgatók aránya az összlakosságon belül.

 

– Az SZTE nem város a városban, hanem Szeged egyetemi város – fogalmazott a polgármester, az intézmény egykori hallgatója. A nagyszerű beruházások, stratégiai együttműködések közül kiemelte, hogy a tudásalapú gazdaságra való építkezés eredményeként az informatikai szektorban közel 3 ezer, az üzleti szolgáltató központok pedig több mint 1300 új munkahelyet teremtettek a városban, így e régióban Szegeden a legalacsonyabb a munkanélküliség – sorolta Dr. Botka László. Aláhúzta: ezt a szoros együttműködést köszönte meg Szeged az egyetemnek azzal is, hogy a város díszpolgárának választották az előző rektort, Szabó Gábor akadémikust. Az évszázados folytonosság jegyében kívánt jó munkát és sok sikert Rovó László rektor úrnak.

 

A munkamegosztás jegyében a közös fejlesztések közül kiemelte az ELI fölépítését, az SZTE ZMK és az SZTE ÁJTK épületének és környezetének a felújítását, a klinikai beruházásokat. – Az egészségügy fejlesztése kiemelt célunk: 2007-ben, az országban elsőként Szegeden valósult meg a klinikai-egyetemi és az önkormányzati intézményi rendszer teljes integrációját, ami a szakmai alapja lett a közös fejlesztéseknek – mondta. – Közös uniós projekteket valósítunk meg a környezetvédelemtől kezdve a humánerőfejlesztésen át a munkaerőmobilitásig,

 

A tehetséges egyetemi hallgatókat a város is támogatja: idén mintegy 400 diák között több mint 50 millió forint ösztöndíjat osztottak szét.

 

„Olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája” – utalt Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-díjas rektora intelmére a város polgármestere, mikor kifejtette aggodalmait a természettudományos oktatással, az akadémia helyzetével, az autonómiával, az egyetemi hallgatók számának és arányának változásával kapcsolatosan. Élhető világnak azt nevezte, ahol a szabadság, az autonómia és az önkormányzatiság adott, mert ezek adnak esélyt a fejlődésre és a jövő építésére. – Ezekért az értékekért megküzdöttek az elődök, ez adja Szeged erejét – mondta a polgármester, sikeres új tanévet kívánva.

 

 

Világjárás és önismeret

Találkozás egy fiatalemberrel – Karinthy Frigyes e novellájára utalva keretezte a gólyáknak szóló beszédét Dr. György László. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szerint az egyetem, azaz az universitas elnevezés kifejezi: ez az intézmény nyitott a világmindenségre, illetve a világmindenség megismerésének helye. Az egyetem a vágyak s álmok kibontakoztatásának és tudatosításának a helye, mikor a világmindenségre nyitott ifjak az universitas falai között eltöltött 3, 6, 8, 10 év alatt megalapozzák jövőjüket. Ehhez az egyetemi ökoszisztéma megteremtésével járulnak hozzá az oktatók és a felsőoktatási intézmények fenntartói.

Sokan és sokat dolgoznak azért, hogy az egyetemi évek élvezetesek legyenek a hallgatók számára. Például az oktatók azon igyekeznek, hogy a tananyag minél könnyebben megtanulható legyen. Állami, egyetemi és vállalati vezetők közösen dolgoznak azért, hogy az egyetemi környezet inspiráló legyen a világmindenség megismerésére. Szegeden az ELI 70 milliárd forintos beruházása, továbbá az autóipari cégekkel együtt létrehozandó járműipari központ példa arra a kormány támogatását élvező ökoszisztémára, amelynek középpontjában az egyetemi hallgató áll – hangsúlyozta az államtitkár. A szegedi lézerközpont nemzetközi kutatásoknak ad helyet, vállalati kutatásfejlesztéseket vonz, s ezzel magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremt. A kormány az egyetemek és vállalatok között számos olyan együttműködést támogat, mint például az Audi, a Mol és az SZTE közös alternatív üzemanyag fejlesztése, amelynek következtében környezetünk élhetőbbé, fenntarthatóbbá és tisztábbá válik. Az ehhez hasonló, egyetemi központú innovációs ökoszisztémák kiépítésére a kormány több száz milliárd forintot költ. Ezeknek a pénzforrásoknak a hasznosítása már elkezdődött. Az utóbbi években bővül a természettudományos oktatásra szánt pénzforrás, aminek hatására növekszik a természettudományi szakokra járók aránya is.

 

– Az egyetemi életmód korábban soha nem tapasztalt szabadságérzetet hoz a hallgatók életében. Ám minél nagyobb a szabadság, annál nagyobb a felelősség – fordult a jövőépítés útján elinduló fiatalokhoz a szónok, mikor a magasztos vágyak, a gyorsan elillanó álmok megvalósítási esélyét az egyetem kínálta lehetőségek megragadásában jelölte meg. Azt kívánta a hallgatóknak, hogy találják meg az egyensúlyt. Saját életútjának, svájci és németországi ösztöndíjas tapasztalatait összegezve említette: a külföldi tanulmányok, más kultúrák megismerése, a tapasztalatszerzés kiváló lehetőség arra, hogy egy fiatal megtanulhassa, mit jelent európainak és magyarnak lenni, keresztény kultúrkörben élni. Elárulta: gyakorló oktatóként arra biztatja tanítványait is, hogy egyetemi éveik alatt minél jobban ismerjék meg a világot, a hazájukat és önmagukat.

 

– Azon dolgozunk, hogy 45 év kommunizmus és a ’90-es évek elhibázott gazdaságpolitikája után olyan Magyarországot építsünk, ahol a magyarok az elsők, ahol a hazai és a nyugati bérek közötti jelenleg háromszoros különbség tíz éven belül megfeleződjön – mondta. – Ehhez kérjük az önök segítségét, a közös munkát, hogy megvalósult álmokról tudjanak beszámolni egy évtized múlva, ha „találkoznak egy fiatalemberrel”…

 

 

Mecénás és ifjú tudós a kitüntetett

A Szegedi Tudományegyetemért Mecénás-díjat adományozta az SZTE Dékáni Kollégiuma ifj. Duda Ernő címzetes egyetemi docensnek, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatójának, aki évtizedes kapcsolatokat ápol az SZTE több karával is. A cég és az egyetemi egységek között komoly innovatív tudományos együttműködések alakultak ki, melyek számos sikeres közös pályázatban valósultak meg. Jelenleg az SZTE mintegy 1 milliárd forint olyan EU-s pályázati bevételre tett szert, mely a Solvo Zrt-vel való szakmai együttműködés eredménye. Az elismerést Prof. Dr. Rovó László rektor adta át.

 

A Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Alapítvány Kuratóriuma 2017-ben dr. Halász Hajnalkát, 2018-ban dr. Görföl Balázst részesítette a „Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Díjban”, amelyet 1986-ban Soós Enikő alapította férje, a fiatalon elhunyt dr. Kanyó Zoltán emlékére, aki a magyar irodalomelmélet iskolateremtő, meghatározó egyénisége, a szegedi egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője volt. Az elismerést az alapítvány kuratóriuma minden évben annak a fiatal, 35 évnél nem idősebb, az irodalomtudományt bölcseleti igénnyel művelő kutatónak ítéli, aki szakmájában nemzetközileg is mérhető eredményeket ér el.

Dr. Halász Hajnalka Nyelvi differencia megkülönböztetés és esemény között (Jakobson, Luhmann, Humboldt, Gadamer, Heidegger) című, a berlini Humboldt Egyetemen, kettős fokozatszerzés keretében 2015-ben megvédett doktori disszertációjával teljesítette a feltételeket. Mivel tavaly nem tudta átvenni a díját, az idei tanévnyitó ünnepélyen kapta meg. Dr. Görföl Balázs a Hans-Georg-Gadamer művészet- és költészetfelfogása című, a Pécsi Tudományegyetemen 2015-ben megvédett doktori disszertációjával teljesítette a díj elnyerésének feltételeit. A két ifjú tudósnak az SZTE rektora és az alapítvány kuratóriumi elnöke, Odorics Ferenc professzor adta át az elismerő oklevelet.

 

 

A hallgatói életérzésről

A szegedi egyetemen folyó oktatásról és a szegedi hallgatói életérzésről készült kisfilmet is bemutatták a gólyáknak a tanévnyitón.

 

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa és professzori kara előtt a jelenlévő elsőéves hallgatók esküt tettek. Barna Réka, az SZTE Általános Orvostudományi Kar, és Kelemen Bálint az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar gólyáit követve fogadták meg az SZTE legújabb polgárai, hogy „…egyetemi polgárhoz méltóan a Veritas, a Libertas és a Virtus szellemében élek jogaimmal, és eleget teszek kötelességeimnek a magam épülésére, a közösség hasznára, az egyetem hírnevének öregbítésére.”

 

Az SZTE elsőéves hallgatóinak képviselői a rektor elé járultak, hogy Prof. Dr. Rovó László kézfogásával a gólyákat az egyetem polgáraivá fogadhassa.

 

Az SZTE tehetségeinek képviseletében Hart Gábort, a Zeneművészeti Kar hallgatója, az idei Virtuózok Klasszikus Zenei Tehetségkutató verseny döntőse gitárjátékával, Gerónimo Giménez: La boda de Luis Alonso című művének részletével aratott elismerést és tapsot.

 

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke, Papp Viola, az SZTE-medikusból lett frissdiplomás orvos is üdvözölte az elsősöket. Az előtte megszólalók tanácsait friss tapasztalataival kiegészítve azt mondta: járjatok nyitott szemmel, a tények és következtetések különbözőségét látva váljatok olyan kritikus értelmiségiekké, akik a nyelvtanulásból, a külföldi tapasztalatszerzésből és a sportból is merítik erejüket.

 

A Szegedi Tudományegyetemen rendezett országos felsőoktatási tanévnyitó ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött és a Szózat előtti tisztelgéssel zárult.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna